„Rigler Gusztáv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, [[járványtan]]nal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a |
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, [[járványtan]]nal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi [[ártézi kút|ártézi kutak]] vizét, a [[gyógyfürdő]]ket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben [[Ausztria]], [[Svájc]], [[Olaszország]], [[Anglia]], [[Belgium]], [[Hollandia]], [[Németország]] voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban [[Franciaország]]ba, [[Spanyolország]]ba, [[Olaszország]]ba, [[Algír]]ba utazott, 1911-ben újból [[Németország]]ba, majd [[Dánia|Dániába]], 1921-ben [[Hollandia|Hollandiában]] járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye. |
||
== Főbb munkái == |
== Főbb munkái == |
||
A lap 2010. február 26., 23:12-kori változata
Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4. – Budapest, 1930. augusztus 30.) orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár.
Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését.
Életpályája
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá 1899. szeptember 12-én nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbizatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora volt 1917/18-ban. A trianoni békediktátum után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-ig vezette a szegedi egyetemen a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegésztani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.
Munkássága
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben Ausztria, Svájc, Olaszország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Algírba utazott, 1911-ben újból Németországba, majd Dániába, 1921-ben Hollandiában járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
Főbb munkái
- Az ivóvíz sterilizálása. Orvosi Hetilap, 1893.
- Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Budapest : Eggenberger, 1894. 372 p.
- Szobák fertőtlenítése ammonia-gőzökkel. Orvosi Hetilap, 1895.
- Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915.
Tudományos tisztség (válogatás)
- Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottság Orvosi Szakbizottsága r. tag (1926-1930)
- Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tag és Közegészségügyi Osztály elnök (1927-1930)
- Szent István Akadémia r. tag (1928-1930)
Társasági tagság (válogatás)
- Országos Közegészségügyi Egyesület, vidéki elnök (1921-1930)
- Dugonics Társaság r. tag (1923-1930)
- Magyar Gyógyszerész-egyesület tiszteleti tagja (1928-1930)
Források
- Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.