„Endre László” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon → Magyar életrajzi lexikon)
a
[[1919]]-ben [[Temesrékás]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]], ahol [[1923]]-ban főszolgabíróvá vált. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] akcióiban. [[1921]] őszén [[Prónay Pál]] mellett részt vett a nyugat-magyarországi harcokban az ún. [[rongyos gárda]] oldalán.
 
[[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Pártot]], amely [[1937]]. augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzeti Akarat Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1937]]. szeptemberében, miután [[Pest vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból. A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]]. [[április]]ától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[magyarországi zsidóság]] deportálásában. [[1944]]. [[október 29]]-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik irányítója volt az ország kiürítésének. A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28]]-án hajtottak végre.
 
==Forrás==

Navigációs menü