„Dömör-kapu (Mecsek)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Justify (vitalap | szerkesztései)
70 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
== Visegrádi-hegység ==
== Visegrádi-hegység ==
[[Fájl:domor01.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Dömörkapui vízesés (Visegrádi-hg)]]
[[Fájl:domor01.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Dömörkapui vízesés (Visegrádi-hg)]]
[[Fájl:domor02.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Dömörkapui sziklák (Visegrádi-hg)]]
[[Fájl:domor02.jpg|bélyegkép|200px|balra|Dömörkapui sziklák (Visegrádi-hg)]]
Elsősorban [[vízesés]]éről híres a [[kerékpár]]osok által kedvelt területen található Dömörkapu, [[Szentendre|Szentendrétől]] északnyugati irányban. A szoros a Visegrádi-hegységben található, a Kapitányhegy és a Kolevka között. Itt 7 méteres magasságból bukik le a Bucsina patak,<ref>[http://www.kislexikon.hu/domorkapu.html www.kislexikon.hu Dömörkapu, olvasva:2009.04.28.]</ref>, valamint a Sikárosi-völgyben a Bükkös patak alkot szép vízesést egy híd alatt.<ref>[http://www.kirandulastervezo.hu/Main.php?do=detailViewAction&id=5702 www.kirandulastervezo.hu]</ref>
Elsősorban [[vízesés]]éről híres a [[kerékpár]]osok által kedvelt területen található Dömörkapu, [[Szentendre|Szentendrétől]] északnyugati irányban. A szoros a Visegrádi-hegységben található, a Kapitányhegy és a Kolevka között. Itt 7 méteres magasságból bukik le a Bucsina patak,<ref>[http://www.kislexikon.hu/domorkapu.html www.kislexikon.hu Dömörkapu, olvasva:2009.04.28.]</ref>, valamint a Sikárosi-völgyben a Bükkös patak alkot szép vízesést egy híd alatt.<ref>[http://www.kirandulastervezo.hu/Main.php?do=detailViewAction&id=5702 www.kirandulastervezo.hu]</ref>
A vulkanikus illetve üledékes eredetű Pilis a Visegrádi hegységgel egyetemben a [[Dunántúli-középhegység]] része. A jellemzően zárt erdőtakaró Között sok a tisztás és a virágos rét. A bükk és a tölgy az uralkodó fafajok. A vidéken gazdag állatvilággal találkozhatunk. Az erdőkben [[szarvas]]ok, [[őz]]ek, [[muflon]]ok és [[vaddisznó]]k, [[Róka|rókák]], [[nyúl|nyul]]ak, [[mókus]]ok élnek. A madarak közül gyakori a [[kakukk]], a [[harkály]], a [[szarka]], az [[erdei pinty]], a [[fülemüle]] és a [[vörösbegy]].<ref>[http://www.vizslatura.hu/index.nof?o=0&hid=235&nyelvid=1&k1=247&k2=248&k3=253 olvasva:2009.04.28.]</ref>
A vulkanikus illetve üledékes eredetű Pilis a Visegrádi hegységgel egyetemben a [[Dunántúli-középhegység]] része. A jellemzően zárt erdőtakaró Között sok a tisztás és a virágos rét. A bükk és a tölgy az uralkodó fafajok. A vidéken gazdag állatvilággal találkozhatunk. Az erdőkben [[szarvas]]ok, [[őz]]ek, [[muflon]]ok és [[vaddisznó]]k, [[Róka|rókák]], [[nyúl|nyul]]ak, [[mókus]]ok élnek. A madarak közül gyakori a [[kakukk]], a [[harkály]], a [[szarka]], az [[erdei pinty]], a [[fülemüle]] és a [[vörösbegy]].<ref>[http://www.vizslatura.hu/index.nof?o=0&hid=235&nyelvid=1&k1=247&k2=248&k3=253 olvasva:2009.04.28.]</ref>

A lap 2010. február 17., 17:23-kori változata

A Mecseki Kisvasút a Dömörkapu felől.

Dömörkapu elnevezésű hely található a Mecsekben és a Visegrádi-hegységben is. A dömör szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített szoros illetve vaskapu.[1] Azonos etimológiája van a pilisi és mecseki Dömör-kapunak is.[2]

Visegrádi-hegység

Fájl:Domor01.jpg
Dömörkapui vízesés (Visegrádi-hg)
Fájl:Domor02.jpg
Dömörkapui sziklák (Visegrádi-hg)

Elsősorban vízeséséről híres a kerékpárosok által kedvelt területen található Dömörkapu, Szentendrétől északnyugati irányban. A szoros a Visegrádi-hegységben található, a Kapitányhegy és a Kolevka között. Itt 7 méteres magasságból bukik le a Bucsina patak,[3], valamint a Sikárosi-völgyben a Bükkös patak alkot szép vízesést egy híd alatt.[4] A vulkanikus illetve üledékes eredetű Pilis a Visegrádi hegységgel egyetemben a Dunántúli-középhegység része. A jellemzően zárt erdőtakaró Között sok a tisztás és a virágos rét. A bükk és a tölgy az uralkodó fafajok. A vidéken gazdag állatvilággal találkozhatunk. Az erdőkben szarvasok, őzek, muflonok és vaddisznók, rókák, nyulak, mókusok élnek. A madarak közül gyakori a kakukk, a harkály, a szarka, az erdei pinty, a fülemüle és a vörösbegy.[5]

Egykor a Szentendre feletti Dömörkapu kőbánya volt. Mivel a terep viszonyok miatt nehéz lett volna vasutat építeni, drótkötélpályán szállították a nyersanyagot a szentendrei HÉV állomásig.

Mecsek

A mecseki Dömörkapu Pécs belvárosától egy pihenőhely több túraösvény találkozásánál, néhány kilométerre a vidámpark és az állatkert közvetlen közelében.[6] A Mecseki Kisvasút egyik állomása is a Dömörkapu nevet viseli, itt található a motorszín is.[7] Kényelmesen a helyi járatú 35-ös jelzésű busszal lehet megközelíteni. A kapu felé haladva több pihenő esik útba, például a Szaniszló-pihenő, ahol a kőfalban fekete márványtáblán az alábbi olvasható:

„ Dr. Mócs Szaniszló cisztercita rend tanárának, természet lelkes barátjának, a Mecsek Egyesület buzgó munkásának emlékére, tisztelői és barátai támogatásával állította a Mecsek Egyesület 1905. évben. ”

A Dömörkapuhoz érve, középen található Ptacsek-pihenőhelynél, egy padba vésve a következő felirat található:[1]

„ A Mecsek lelkes barátjának, Ptacsek Viktor emlékének állították családja és tisztelői". Ezt az emléket a Nemzeti Bank Pécsi Fiókja igazgatójának felesége állíttatta 1928-ban. ”

Innen tovább haladva lefelé az út melletti tölgyerdőben virágzik a Mecsek egyik legismertebb növénye: a mecseki zergevirág. A májusban virágzó növény 25–55 cm magas képes megnőni. Tovább haladva a Kis-rétre érünk, amely egy szelíd gesztenyefákkal övezett, gyepes völgykatlan.[8]

Hivatkozások

Külső hivatkozások, források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dömör-kapu_(Mecsek)&oldid=7222312”