„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: kisebb formai javítások
a →‎Források: katrendezés
30. sor: 30. sor:
* [http://monarchista.blogspot.com/2009/09/egy-kis-emlek-ostenburg-morawek.html Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról]
* [http://monarchista.blogspot.com/2009/09/egy-kis-emlek-ostenburg-morawek.html Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról]


[[Kategória:MOFP-tagok]]
[[Kategória:Magyar katonák]]
[[Kategória:Magyar katonák]]
[[Kategória:20. századi magyar katonák]]
[[Kategória:20. századi katonák]]
[[Kategória:Magyar csendőrök]]
[[Kategória:Magyar csendőrök]]
[[Kategória:MOFP-tagok]]
[[Kategória:Marosvásárhelyiek]]
[[Kategória:20. századi magyarok]]

A lap 2010. február 14., 21:46-kori változata

Ostenburg-Moravek Gyula
Ostenburg 1920-ban
Ostenburg 1920-ban
Született1884. december 2.
Marosvásárhely,
Meghalt1944. január 13.
Budapest,
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Rendfokozataőrnagy
CsatáiI. világháború, Nyugat-magyarországi felkelés

Ostenburg-Moravek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2.Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Életpályája

A Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélat, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.

Források