„Ostenburg-Moravek Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: kisebb formai javítások |
a →Források: katrendezés |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
* [http://monarchista.blogspot.com/2009/09/egy-kis-emlek-ostenburg-morawek.html Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról] |
* [http://monarchista.blogspot.com/2009/09/egy-kis-emlek-ostenburg-morawek.html Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Magyar katonák]] |
[[Kategória:Magyar katonák]] |
||
[[Kategória:20. századi |
[[Kategória:20. századi katonák]] |
||
[[Kategória:Magyar csendőrök]] |
[[Kategória:Magyar csendőrök]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Marosvásárhelyiek]] |
|||
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
A lap 2010. február 14., 21:46-kori változata
Ostenburg-Moravek Gyula | |
Ostenburg 1920-ban | |
Ostenburg 1920-ban | |
Született | 1884. december 2. Marosvásárhely, |
Meghalt | 1944. január 13. Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | őrnagy |
Csatái | I. világháború, Nyugat-magyarországi felkelés |
Ostenburg-Moravek Gyula, gratteni lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.
Életpályája
A Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélat, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Sopron.hu (képek)
- Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról