„Átló” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Sokszögek: képlet jav
2. sor: 2. sor:
== Sokszögek ==
== Sokszögek ==


Egy [[sokszög]]re nézve az átló két nem szomszédos csúcst összekötő [[szakasz]]. Így egy négyszögnek két átlója van, összekötve a csúcspárokat. Egy [[konvex]] sokszög átlói a sokszögön belül futnak. Ez nem vonatkozik a [[konkáv]] sokszögekre. Megfordítva: a sokszög akkor és csak akkor konvex, ha átlói a sokszögön belül futnak.
Egy [[sokszög]]re nézve az átló két nem szomszédos csúcsot összekötő [[szakasz]]. Így egy négyszögnek két átlója van, összekötve a csúcspárokat. Egy [[konvex]] sokszög átlói a sokszögön belül futnak. Ez nem vonatkozik a [[konkáv]] sokszögekre. Megfordítva: a sokszög akkor és csak akkor konvex, ha átlói a sokszögön belül futnak.


Egy ''n'' oldalú sokszögnek ''d'' számú különböző átlója lehet, mindegyik csúcsból indul átló az összes csúcspontba, kivéve önmagát és a két szomszédos csúcspontot, így egy csúcsból n-3 átló húzható. Ezt kell megszorozni a csúcsok számával:
Egy ''n'' oldalú sokszögnek ''d'' számú különböző átlója lehet, mindegyik csúcsból indul átló az összes csúcspontba, kivéve önmagát és a két szomszédos csúcspontot, így egy csúcsból n-3 átló húzható. Ezt kell megszorozni a csúcsok számával:

A lap 2010. február 14., 14:08-kori változata

A matematikában az átló szónak geometriai jelentése van, de használják még a mátrixoknál is.

Sokszögek

Egy sokszögre nézve az átló két nem szomszédos csúcsot összekötő szakasz. Így egy négyszögnek két átlója van, összekötve a csúcspárokat. Egy konvex sokszög átlói a sokszögön belül futnak. Ez nem vonatkozik a konkáv sokszögekre. Megfordítva: a sokszög akkor és csak akkor konvex, ha átlói a sokszögön belül futnak.

Egy n oldalú sokszögnek d számú különböző átlója lehet, mindegyik csúcsból indul átló az összes csúcspontba, kivéve önmagát és a két szomszédos csúcspontot, így egy csúcsból n-3 átló húzható. Ezt kell megszorozni a csúcsok számával:

(n − 3) × n,

mivel az összes átlót kétszer számoltuk, így:

Mátrix

A négyzetes mátrixoknak kétféle átlóját különböztetik meg. A főátló azokat a mátrixban levő elemeket foglalja magába, amelyek sor- és oszlopindexe megegyezik. A mellékátló az első sor utolsó elemét és az utolsó sor első elemét összekötő vonalra eső elemek vektora.

Az egységmátrixban a főátló csupa egyes, a többi helyen nulla áll:

Ebben a mátrixban a mellékátlón állnak egyesek, a többi helyen nullák vannak:

Sokszor egyszerűen átlónak hívják a főátlót, és a vele párhuzamos diagonálisokra eső elemek vektorait, például az alkalmazásokban gyakran megjelenő sávos mátrixok esetén. Nem négyzetes mátrixok esetén nem beszélnek mellékátlóról.

A különböző speciális mátrixoknál a főátló kitüntetett szerephez jut. Egyszerűbb vele meghatározni az egyes típusokat.

A főátlóra eső elemek összege a mátrix nyoma, ami egyenlő a mátrix sajátértékeinek összegével.

Lásd még

Források

  • Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás
  • Stoyan Gisbert - Takó Galina: Numerikus módszerek 1.