Payr Hugó

Payr Hugó (Budapest, 1888. augusztus 24. - Budapest, 1976. május 18.) birkózó, újságíró, legitimista politikus.

Életpályája

Sportolóként

1906-ban a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) tagjaként megnyerte a kötöttfogású középsúlyú országos bajnokságot. Bécsben Európa-bajnokságot nyert. Az 1908. évi londoni olimpián a kötöttfogásban mind a 93 kg-os, mind a 100 kg-os kategóriában 4. helyezett lett. 1906 és 1908 között négyszer szerepelt a válogatottban.

Politikai pályája

A budapesti Pázmány Péer-tudományegyetemen filozófiát hallgatott, majd tanulmányait 22 éves korában félbehagyta és újságíró lett. Ő volt 1911-től a fővárosi Népszálló gondnoka. Az első világháború idején (1914-1918) haditudósító volt, a Budapesti Hírlap munkatársaként. (Ő volt a főhadiszálláson akkreditált 10 magyar haditudósító egyike.) 1918-ban ő volt a budapesti Déli Hírlap szerkesztője. Konzervatív poitikai felfogása miatt a Fabik-féle úgynevezett tengerészkülönítményt vonultatták fel ellen és Payr lapját lefoglalták ("elkommunizálták"), maga Payr pedig a lap éléről távozni volt kénytelen. A forradalmak alatt minden közszerepléstől visszvonult. A Tanácsköztársaság bukása után a szélsőséges irányzatoktól távol tartotta maát. 1919 és 1925 között Budapest népélelmezési üzemeinek vezetője volt, az ínségakciókat szervezte. 1925-től a kormánypárt fővárosi szervezetének, az Egységes Községi Polgári Pártnak a titkára lett. Az 1930. évi községi választások alkalmával a főváros X. kerületében, Kőbányán kapott mandátumot Budapest törvényhatósági bizottságába. Rövidesen a törvényhatósági tanácsnak is a tagja lett. Budapest déli választókerületében egységespárti listán jutott be a parlamentbe. 1931-ben az ő kezdeményezésére küldte ki a főváros a takarékossági bizottságot. Bukmékerek adócsalásait leplezte le, és feltárta az Imperiál olajpanama néven elhíresült ügyet. 1931-ben a fővárosi déli kerületben az egységespárt litájának (Usetty Bélát követő második helyén országgyűlési képviselővé választották. A Gömbös-kormány idején kivált a kormánypártból és csatlakozott a legitimista Keresztény Gazdasági és Szociális Párthoz. A legitimista mozgalmon belül szembe került Griger Miklóssal. Felemelte szavát a második zsidótörvény, az 1939. évi IV. tc. tárgyalása során is, ahol az ellenzék érvelését meg sem hallgatta a képviselõk többsége. Az ellenzéki Payr Hugó március 13-án az "újfajta bolsevizmus" veszélyére figyelmeztetett, s a törvényjavaslat kapcsán felhívta felhívta a figyelmet a gazdasági rend alapelvei elleni támadásra: "Ne méltóztassanak azonban csodálkozni: ha az egyszerû emberek azt látják, hogy a nagyurak, a miniszterek és törvényhozók áttörik a magántulajdon elvét, és a törvények segélyével akarják elvenni egy népcsoport állását, vagyonát, munkája gyümölcsét, megélhetési lehetõségét, akkor természetes, hogy a nép egyszerûbb eszközökkel akarja majd megcsinálni ugyanezt." Bár Payr és mások szórványos ellenállása az antiszemitizmus kollektív pszichózisát nem tudták megtörni, hozzájárultak ahhoz, hogy nem volt tömeges deportálás egészen a német megszállásig. Az 1939. évi májusi választásokon Payr Hugó vereséget szenvedett. A politikától visszavonult; elnök lett egy részvénytársaságnál. 1944-ben részt vett a németellenes ellenállási mozgalomban. 1947 nyarán Balogh István Független Magyar Demokrata Pártja fővárosi szervezetének vezetője lett. Az 1956-os forradalom és szabadságarc idején legitimista programmal lépett fel.

Könyve

• József királyi herceg, 1914- 1917 (Budapest, 1917)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Tolnai nagylexikon
• Magyar Országgyűlési Almanach 1931 - 1936

Lásd még

• 1908. évi nyári olimpiai játékok
• Magyarország az 1908. évi nyári olimpiai játékokon
• Az 1908. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája
• Griger Miklós
• Olimpiai negyedik helyezett magyar sportolók listája

Külső hivatkozások

• a Nyugat recenziója 1917-ben Payr könyvéről
• Magyar Országgyűlési Almanach 1931 - 1936
• Pelle János: A katolikus egyház és a zsidótörvények
• Ungváry Krisztián: Kik azok a nyilasok?
• MOB honlapja