„Félegész számok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások, |
Defaultsort |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
{{csonk-mat}} |
{{csonk-mat}} |
||
{{DEFAULTSORT:Felegesz Szamok}} |
|||
[[Kategória:Számok]] |
[[Kategória:Számok]] |
A lap 2010. február 4., 11:37-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A matematikában, a félegészek olyan számok, amelynek formája
- ,
ahol az egész szám. Például
- 4½, 7/2, ‒13/2, 8,5
valamennyi félegész szám. Megjegyzendő, hogy egy egész szám fele nem féltétlenül félegész szám: a páros számok fele egész szám, nem pedig félegész. Pontosan fogalmazva, a félegészek olyan számok, amelyek páratlan számok feleként állnak elő.
A félegész számok halmazára gyakran a következő jelölést használják:
Használat
A félegész számok a matematika több területén előfordulnak, azért célszerű volt speciális kifejezést bevezetni rájuk.
- A részecskefizikában a fermionok spinje félegész értékű.
- Az algebrában a Hurwitz egészek olyan kvaterniók, amelynek a komponensei vagy valamennyi egész, vagy valamennyi félegész szám.