„Lombardia vaskoronája” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a csere - Konstantinápolyi Heléna- Szent Ilona császárné + wikilinkek |
a Bot: következő hozzáadása: ca:Corona fèrria de Llombardia |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[en:Iron Crown of Lombardy]] |
[[en:Iron Crown of Lombardy]] |
||
[[ca:Corona fèrria de Llombardia]] |
|||
[[da:Jernkronen]] |
[[da:Jernkronen]] |
||
[[de:Eiserne Krone]] |
[[de:Eiserne Krone]] |
A lap 2010. február 4., 10:20-kori változata
Lombardia vaskoronája (Corona Ferrea) Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe. A Monzai Katedrálisban őrzik Milánótól, a modern Lombardia központjától nem messze.
Ókor
A Vaskorona nevét egy egy centiméter vastag vaspántról kapta a belsejében, ami állítólag az egyik vasszegből készült amellyel Jézus Krisztust felszögezték a keresztre. A hagyomány szerint ezt a szöget először Nagy Konstantin római császár kapta anyjától, Helénától, a kereszt megtalálójától.
A szög a népvándorlás idején került a lombard királyok kezébe, amikor azok megszállták Észak-Itáliát. Sok legenda szerint Theodelinda lombard királyné részt vett a megtalálásában. A korona a Lombard Királyság, majd a későbbi középkori Itáliai Királyság egyik szimbólumává vált.
A korona külső része hat [[[arany]] és lakk rétegből lett összekovácsolva olyan értékes kövekkel, amelyeket ugyanolyan becsben őriznek, mint a keresztet.
Kis formája és vasalásos konstrukciója azt jelzi, hogy egy nagyobb korona része lehetett, amit a Monzai Katedrálisnak ajándékoztak, ahol szent ereklyeként őrzik. Ám a kis formát az is okozhatja, hogy bizonyos történelmi dokumentumok szerint később két aranylemezt eltávolítottak belőle.
Középkori használat
A IX.-től a 19. századig Itália királya a mindenkori német-római császár volt. Sokuk koronáztatta meg magát a Vaskoronával Páviában, a királyság formális jelképével. Híres császárok mint Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó, IV. Henrik és I. (Barbarossa) Frigyes is megkoronáztatta magát vele.
1026. március 1-jén Heribert, Milánó bíborosa, II. Konrádot Milánóban koronázta meg vele Pávia helyett.
Modern kori használat
1805. május 26-án I. Napóleon francia császár is ezzel a koronával koronázta magát az általa kreált Itáliai Királyság uralkodójává Milánóban, hozzáillő pompa közepette. A pompás trónra ülve a milánói bíboros felruházta a királyi jelképekkel és feltette a vaskoronát az oltárra, majd visszahelyezte a fejére a lombard királyok koronázásának szövegét kiálltva: „Dieu me la donne, gare à qui la touche” („Isten adja nekem, hogy óvjam ki érintse meg”).
Erre az alkalomra 1805. június 15-én Napóleon megalapította a Vaskoronarendet. Napóleon bukása és Lombardiának az Osztrák Császársághoz való csatolása után I. Ferenc osztrák császár 1816. január 1-jén újraalapította a Rendet .
I. Ferdinánd császár ezzel koronáztatta magát a Lombard–Velencei Királyság királyává 1838. szeptember 6-án.
1859-ben, amikor Ausztria a solferinói csatában súlyos vereséget szenvedett a francia császári csapatoktól, és ennek nyomán az osztrákok kivonulni kényszerültek Lombardiából, a Vaskoronát Bécsbe vitték. A császári kincstárban (Schatzkammer) őrizték 1866-ig, a porosz–osztrák–olasz háborúig. A háborút lezáró békeszerződés értelmében a Vaskoronát ekkor visszaadták az Olasz Királyságnak.