„Schulek János (építészmérnök)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: lexikoncímek helyesírásának javítása (a WP:BÜ alapján |
a →Életpályája: Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít), |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A budapesti [[műegyetem]]en végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd [[1894]]-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a [[Halászbástya|Halászbástyának]] volt az építésvezetője [[1899]] és [[1902]] között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. |
A budapesti [[műegyetem]]en végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd [[1894]]-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a [[Halászbástya|Halászbástyának]] volt az építésvezetője [[1899]] és [[1902]] között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. |
||
Ő fedezte fel, majd tárta fel [[1934]]-ben több méteres földhordalék alól [[Hunyadi Mátyás]] [[visegrád]]i palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt. |
Ő fedezte fel, majd tárta fel [[1934]]-ben több méteres földhordalék alól [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] [[visegrád]]i palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt. |
||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
||
A lap 2010. január 30., 12:45-kori változata
Schulek János (Budapest, 1872. december 26. – Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök, Schulek Frigyes építész fia.
Életpályája
A budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.
Főbb művei
- Evangélikus gimnázium, Aszód
- Internátus, Sárospataki internátus
- Református templom, Szada
- Kelenföldi evangélikus templom (1926-1928)
- 1933 és 1944 között a Mátyás-templom renoválását irányította
- 1947 – 1948-ban ő vezette a második világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását
Főbb írásai
- Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928);
- Visegrád problémái és feldatai (Bp., 1936);
- A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.).
Külső hivatkozás
- Magyar életrajzi lexikon