„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Népbíróságok Magyarországon (szerkesztés)

A lap 2010. január 20., 19:33-kori változata

10 bájt törölve ,  12 évvel ezelőtt
a
→‎Jogszabályi háttér: szóismétlés
a (Geocities-linkmentés: a linkek mellé megjegyzés kerül, hátha akkor nem törlik ki őket (WP:BÜ#Geocities linkek ellátása webcite url-ekkel). Automatikus botszerkesztés)
a (→‎Jogszabályi háttér: szóismétlés)
A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek felkutatását ugyanakkor a kezdettől a kommunisták ellenőrzése alatt álló rendészeti szervek végezték (de Major Ákos egy írása szerint vádemelési indítványaik alig felében emeltek ténylegesen vádat a népügyészségek <ref>[http://www.c3.hu/scripta/beszelo/99/11/10pala.htm Palasik Mária: „Üstökön ragadni a reakciót”]</ref>).
 
A népbíróságok hatásköre az eredeti rendelet szerint kiterjedt kiterjedt a polgári egyénekre, a fegyveres testületek tagjaira, a miniszterekre és állampolgárságtól függetlenül a Magyarországon elfogottakra és a magyar államnak kiadott személyekre. Népbíróság elé állítható volt az is, aki háborús és népellenes bűncselekménnyel összefüggésben követett el bűncselekményt, például gyújtogatást, közegészség elleni bűncselekményt, vagyonrongálást. A rendelet lehetővé tette, hogy halálra ítéljék azokat, akik a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötték a 16 évet (a nyilasterrorban sok fiatal vett részt).
 
Az áprilisi rendeletmódosítás mellékbüntetésként behozta a vagyonelkobzást is, amely teljes is lehetett, és kiterjesztette a népbíróságok hatáskörét azon cselekményekre, amelyek a háború utáni békekötést, a népek közötti együttműködést nehezítették.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/6999050”

Navigációs menü