„Lázár deák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: wikilinkek
2. sor: 2. sor:
'''Lazarus''' vagy '''Lázár titkár''' (''Lazarus secretarius'', azaz Lázár keresztnevű titkár; [[16. század]]) a ''[[Tabula Hungariae]]''<ref>[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg]</ref>, a [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] [[térkép]] készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Török hódoltság|török megszállás]] előtti országnak.
'''Lazarus''' vagy '''Lázár titkár''' (''Lazarus secretarius'', azaz Lázár keresztnevű titkár; [[16. század]]) a ''[[Tabula Hungariae]]''<ref>[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg]</ref>, a [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] [[térkép]] készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Török hódoltság|török megszállás]] előtti országnak.



==Élete==
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy ''secretarius'', azaz „titkár” volt és [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) [[esztergomi érsek]] idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]]) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű ''secretarius'' megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy ''secretarius'', azaz „titkár” volt és [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) [[esztergomi érsek]] idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]]) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű ''secretarius'' megjelölés inkább világi személyt takarhatott.


A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet sem, mivel akkor őt [[magister]]ként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz [[deák]] volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet sem, mivel akkor őt [[magister]]ként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz [[deák]] volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.osság az [[Német nyelv|ófelnémet]] nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől is, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk a térképen.

Lázár "deákot" a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is megerősíti. Az „é” hangot „ee”-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az „ö” hangot pedig „ew„-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A Tabula Hungarie helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyelték, hogy a „c” hangot esetenként a „tz” betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az [[Német nyelv|ófelnémet]] nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől is, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk a térképen.


==Lásd még==
==Lásd még==

A lap 2010. január 20., 18:16-kori változata

A Tabula Hungarie

Lazarus vagy Lázár titkár (Lazarus secretarius, azaz Lázár keresztnevű titkár; 16. század) a Tabula Hungariae[1], a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a török megszállás előtti országnak.


Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna. Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy secretarius, azaz „titkár” volt és Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.

A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet sem, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz deák volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.osság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől is, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk a térképen.

Lásd még

Jegyzetek

Külső hivatkozások