„Kisközség” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs forrás sablon |
békéscvsaba |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
1928-ban 1069 nagyközség, 2316 kisközség és 715 körjegyzőség volt Magyarország akkori területén. |
1928-ban 1069 nagyközség, 2316 kisközség és 715 körjegyzőség volt Magyarország akkori területén. |
||
MÉG A MAI NAPON IS KISKÖZSÉGNNEK SZÁMÍT BÉKÉSCSABA! |
|||
[[Kategória:Magyarország közigazgatása]] |
[[Kategória:Magyarország közigazgatása]] |
A lap 2010. január 20., 19:06-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kisközség a községek egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1871–1950 között.
A köznapi beszéd tágabb értelemben kisközségnek nevezi a kisebb népességű községeket más korokban is.
Az 1871. évi XVIII. törvénycikk hozta létre a jogi megkülönböztetést a kis- és nagyközségek között. Kisközségek azok a községek lettek, amelyek a számukra törvényekben előírt kötelezettségeknek önállóan nem tudtak eleget tenni, ezért körjegyzőségekben társulva vagy kivételes esetben valamely nagyközséghez beosztva látták el feladataikat. Ez nem jelentette a községi önkormányzat megszűnését, hiszen továbbra is volt választott képviselőtestületük és tisztségviselőik.
1914 végén Magyarországon (Horvát-Szlavónország nélkül) 2167 nagyközség és 10 215 kisközség volt, mely utóbbiak döntő többsége a 2704 körjegyzőség tagja volt. A nagyközségekhez beosztott kisközségek száma csekély, mintegy 100 volt csupán.
1928-ban 1069 nagyközség, 2316 kisközség és 715 körjegyzőség volt Magyarország akkori területén.
MÉG A MAI NAPON IS KISKÖZSÉGNNEK SZÁMÍT BÉKÉSCSABA!