„Kerti ruta” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bs:Ruta
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Zöld növények, kétéltűek, madarak és emlősök kékítése.,
5. sor: 5. sor:
| image = Ruta graveolens3.jpg
| image = Ruta graveolens3.jpg
| image_caption = Virágzó kerti ruta
| image_caption = Virágzó kerti ruta
| regnum = [[Növény]]ek ''(Plantae)''
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
15. sor: 15. sor:
| binomial_authority = [[Carolus Linnaeus|L.]]
| binomial_authority = [[Carolus Linnaeus|L.]]
}}
}}
A '''kerti ruta''' ''(Ruta graveolens)'' a [[Balkán-félsziget]]en honos, de dísz- és [[gyógynövény]]ként nálunk is elterjedt félcserje. Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. 90 cm magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatú és nagyon keserű füvében a keserű extraktivumon kívül olyan csípős párolgó olaj van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyulladást okoz.
A '''kerti ruta''' ''(Ruta graveolens)'' a [[Balkán-félsziget]]en honos, de dísz- és [[gyógynövény]]ként nálunk is elterjedt félcserje. Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. 90 cm magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatú és nagyon keserű füvében a keserű extraktivumon kívül olyan csípős párolgó olaj van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyulladást okoz.


== Felhasználása ==
== Felhasználása ==

A lap 2010. január 17., 23:09-kori változata

Kerti ruta
Virágzó kerti ruta
Virágzó kerti ruta
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szappanfaalakúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Nemzetség: Rue
Faj: R. graveolens
Tudományos név
Ruta graveolens
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerti ruta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti ruta témájú médiaállományokat és Kerti ruta témájú kategóriát.

A kerti ruta (Ruta graveolens) a Balkán-félszigeten honos, de dísz- és gyógynövényként nálunk is elterjedt félcserje. Európa D-i és Afrika É-i sziklás részén terem vadon, Európa egyéb részében gyakran kertbe ültetik, itt-ott el is vadul. 90 cm magas; virágzata álernyős, levele 2-3 szárnyaltan szabdalt, levélkéje fordított tojásdad. Erős balzsamos illatú és nagyon keserű füvében a keserű extraktivumon kívül olyan csípős párolgó olaj van, hogy frissében a bőrön orbáncféle gyulladást okoz.

Felhasználása

Leveleit és a virágzó növényt gyűjtik. Erősítő és gyógyító hatásánál fogva igen sokoldalú a felhasználása, bár csak kisebb adagot szabad belőle venni, mert gyomor- és bélgyulladást okozhat. Vértódulásnál, kábultságnál és szédülésnél használhatjuk. Ez a tea ajánlható továbbá légzési nehézség, szívdobogás, hisztérikus görcsök esetében. Túlfeszített munka, izomkimerültség eseteiben hatásos, látási gyengeséget szüntető szer. A szemgyógyászatban gyulladásoknál alkalmazzák. Alkoholos kivonatát gyomorfájás, menstruációs zavar, vesehomok, fehérfolyás és idegbántalmaknál is használhatjuk. A tinktúra vízbe cseppentve toroköblítő.

A ruta veszélyes növény, mivel nagymértékben csökkenti a szervezet enzimfunkcióit és rákot okozhat.