„Sógun” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. január 16., 16:46-kori változata

A sógun (征夷大将軍, szeiitaisógun, jelentése „a barbárokat legyőző nagy vezér”) eredetileg a japán császár által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott középkori japán hadvezér (8. század).

A leghíresebb 8. századi sógunok Ótomo no Otomaro (794) és Szakanoue no Tamuramaro (797).

A sógunátus kora (1185–1868)

A címet a Minamotók elevenítették fel (Minamotó no Josinaka, 1184). Minamoto no Joritomo 1185-ben megalapította a Kamakura Sógunátust (Kamakura bakufu; 1185–1233). 1192-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor Japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a szamurájok (busik) vezérét jelölte. A Kamakura-korszakban a három Minamoto-sógun után a Hódzsó-régensek által választott bábok voltak a sógunok (6 fő).

A Muromacsi-korszaktól (1338–1573) a Minamotók úgynevezett Szeiva ága töltötte be a tisztséget. A Muromacsi-korszakban az Asikaga, az Edo-korszakban (1603–1867) a Tokugava család adta a sógunokat.

1867-ben a politikai hatalom ismét a császár kezébe került (Meidzsi-restauráció), a sógun cím megszűnt.

Lásd még

Japán sógunok listája

Források

Conrad Totman: Japán története. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-389-840-4

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 == A sógunátus kora (1185–1868) ==
-A címet a Minamotók elevenítették fel ([[Minamotó no Josinaka]], [[1184]]). [[Minamoto no Joritomo]] 1185-ben megalapította a Kamakura Sógunátust (''Kamakura bakufu''; [[1185]]–[[1233]]). [[1192]]-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a [[szamuráj]]ok (busik) vezérét jelölte. A [[Kamakura-korszak]]ban a három Minamoto-sógun után a Hódzsó-régensek által választott bábok voltak a sógunok (6 fő).
+A címet a Minamotók elevenítették fel ([[Minamotó no Josinaka]], [[1184]]). [[Minamoto no Joritomo]] 1185-ben megalapította a Kamakura Sógunátust (''Kamakura bakufu''; [[1185]]–[[1233]]). [[1192]]-ben a császártól hivatalosan is elnyerte a sóguni címet, amely ekkor Japán katonai diktátorát, a sógunátus vezetőjét, a [[szamuráj]]ok (busik) vezérét jelölte. A [[Kamakura-korszak]]ban a három Minamoto-sógun után a Hódzsó-régensek által választott bábok voltak a sógunok (6 fő).
 A [[Muromacsi-korszak]]tól ([[1338]]–[[1573]]) a Minamotók úgynevezett Szeiva ága töltötte be a tisztséget. A Muromacsi-korszakban az Asikaga, az [[Edo-korszak]]ban ([[1603]]–[[1867]]) a Tokugava család adta a sógunokat.