„Első Tisza István-kormány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások, |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
||[[1904]]. [[március 3.]] || [[1905]]. [[június 18.]] ||<center>[[Szabadelvű Párt]] || |
||[[1904]]. [[március 3.]] || [[1905]]. [[június 18.]] ||<center>[[Szabadelvű Párt]] || |
||
|- |
|- |
||
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztereinek listája|Vallás- |
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztereinek listája|Vallás- és közoktatásügyi miniszter]]''' |
||
|- |
|- |
||
| [[Berzeviczy Albert (politikus)|Berzeviczy Albert]] |
| [[Berzeviczy Albert (politikus)|Berzeviczy Albert]] |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
[[Kategória:Magyarország kormányai]] |
[[Kategória:Magyarország kormányai]] |
||
[[Kategória:A dualizmus kori Magyarország]] |
[[Kategória:A dualizmus kori Magyarország]] |
||
[[pl:Pierwszy rząd Istvána Tiszy]] |
[[pl:Pierwszy rząd Istvána Tiszy]] |
A lap 2010. január 12., 23:52-kori változata
Az első Tisza István-kormány 1903. november 3-án alakult és mandátuma 1905. június 18-án járt le. A Tisza István vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel másfél éven át húzódó belpolitikai válság alakult ki az országban, valamint az 1875-től 1905-ig folyamatosan kormányzó Szabadelvű Párt széteséséhez és megszűnéséhez vezetett.
Története
E kormányhoz fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően – Tiszának a házszabály-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén Bihar vármegyében egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt.
1904. november 18-án a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki obstrukció letörésére. Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet Daniel Gábor, a Szabadelvű Párt elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „zsebkendőszavazásként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát.
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük Széll Kálmánt és Andrássy Gyulát – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette szövetkezett ellenzék néven.
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt történelmi vereséget szenvedett a szövetkezett ellenzékkel szemben. Az eredmény azonnal komoly belpolitikai válságot okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte.
A kormány tagjai
Források
- A két Tisza - Tisza István és Tisza Kálmán kettős portréja, Rubicon, 1996/10.