„Kálium-hidroxid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
felesleges, 1. nincs utána információ, 2. benne van az infoboxban.
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: uk:Гідроксид калію
101. sor: 101. sor:
[[th:โพแทสเซียมไฮดรอกไซด์]]
[[th:โพแทสเซียมไฮดรอกไซด์]]
[[tr:Potasyum hidroksit]]
[[tr:Potasyum hidroksit]]
[[uk:Гідроксид калію]]
[[zh:氢氧化钾]]
[[zh:氢氧化钾]]

A lap 2010. január 12., 21:58-kori változata

Kálium-hidroxid
Kálium-hidroxid
A kálium-hidroxid kristályszerkezete
Általános
Magyar név Kálium-hidroxid
IUPAC név Potassium hydroxide
Egyéb nevek Marókáli
Képlet
Moláris tömeg 56,11 g/mol
Megjelenés Higroszkópos, fehér rögök
CAS-szám [1310-58-3]
EINECS (EG) szám 215-181-3
EG-Index szám 019-002-00-8
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 2,04 g/cm3 (20 °C), szilárd
Oldhatóság vízben 1130 g/l (20 °C)
Olvadáspont 406 °C (679 K)
Forráspont 1379 °C (1593 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő kJ/mol
Moláris hőkapacitás J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Maró hatású (C)
R-mondatok R22, R35
S-mondatok (S1/2), S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
RTECS szám TT2100000
Rokon vegyületek
Azonos anion Hidroxidok
Azonos kation A kálium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis.

Története

Jellemzői

A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat így az üveget is feloldja.

Kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciója kálium-karbonát és víz keletkezése közben.

Előfordulása, előállítása

Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, mely ezáltal eltávolítható az oldat tetejéről.

Kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója kálium-hidroxid és kalcium-karbonát keletkezése közben.

Felhasználása

Felhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.

  • A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii hydroxidum néven hivatalos.
  • Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható. [1]

Élettani tulajdonságok

Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!

Óvintézkedések

Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz! Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. Vigyázat! A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek!

Források