„Szkopolamin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+1 kép
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
1. sor: 1. sor:
{{gyógyszeresdoboz
{{gyógyszeresdoboz
|IUPACnév = (-)-(1''S'',3''S'',5''R'',6''R'',7''S'',8''S'')- 6,7-epoxy-3-[(''S'')-tropoyloxy]tropane
|IUPACnév = (-)-(1''S'',3''S'',5''R'',6''R'',7''S'',8''S'')- 6,7-epoxy-3-[''(S)''-tropoyloxy]tropane
|Kép = L-Scopolamin.svg
|Kép = L-Scopolamin.svg
|Méret = 250
|Méret = 250

A lap 2010. január 11., 23:15-kori változata

Szkopolamin
IUPAC-név
(-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane
Kémiai azonosítók
CAS-szám 138-12-5
PubChem 5184
DrugBank APRD00616
ATC kód A04AD01, N05CM05, S01FA02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C17H21NO4
Moláris tömeg 303,353 g/mol
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only (US)
P (UK)
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás transzdermális, szem

A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik

Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]


A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:

Szkopolamin-butilbromid Scopolamini butylbromidum
Szkopolamin-hidrobromid Scopolamini hydrobromidum

Forrás

  1. Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6

Sablon:KoraiÉrzéstelenítők