„Torosaurus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön; (kézi botszerkesztés)
evolúciós időszak
2. sor: 2. sor:
| name = ''Torosaurus''
| name = ''Torosaurus''
| status = FO
| status = FO
| fossil_range = [[késő kréta]]
| fossil_range = {{evolúciós időszak|70|68}} [[késő kréta]]
| image = Torosaurus BW.jpg
| image = Torosaurus BW.jpg
| image_caption = ''Torosaurus latus''
| image_caption = ''Torosaurus latus''

A lap 2010. január 10., 11:02-kori változata

Torosaurus
Evolúciós időszak: 70–68 Ma
késő kréta
Torosaurus latus
Torosaurus latus
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Cerapoda
Alrendág: Ceratopsia
Család: Ceratopsidae
Alcsalád: Ceratopsinae
Nem: Torosaurus
Marsh, 1891
Fajok
  • T. latus Marsh, 1891 (típus)
  • T. utahensis Lawson, 1976
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Torosaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Torosaurus témájú médiaállományokat és Torosaurus témájú kategóriát.

A Torosaurus (jelentése 'lyukas (nyakfodrú) gyík') a ceratopsida dinoszauruszok egyik neme. Ez a valaha élt egyik legnagyobb koponyájú szárazföldi állat. A koponyája 2,8 méter, a teste a fejétől a farkáig 6,2–7,6 méter hosszú, a csípőmagassága 2 méter, míg a tömege körülbelül 4 tonna.[1]

Felfedezések és fajok

A Torosaurus koponyájának vázlata 1915-ből.

1891-ben John Bell Hatcher két Torosaurus koponyát fedezett fel Wyoming állam délkeleti részén, Othniel Charles Marsh pedig még abban az évben, két évvel a Triceratops megtalálása után, tudományos leírást készített a leletről.

Azóta újabb leletekre bukkantak Wyoming, Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Utah és Saskatchewan területén. Találtak néhány töredékes maradványt a texasi Big Bendben és az új-mexikói San Juan Basinben, melyek feltehetően szintén ehhez a nemhez tartoznak. A fosszilis bizonyítékok alapján nem volt gyakori állat; a rokonságába tartozó Triceratops jóval nagyobb számban fordul elő.

Torosaurus fajok:

  • T. latus Marsh, 1891 (típusfaj)
  • T. utahensis Lawson, 1976

Téves fajnevek:

  • T. gladius Marsh, 1891 (=T. latus)

(Megjegyzendő: A T. utahensist, eredetileg Gilmore írta le 1946-ban, Arrhinoceratops utahensis néven. Sullivan és szerzőtársai 2005-ben végzett felülvizsgálata[2] után a Torosaurus utahensis nevet kapta. A faj valamivel korábbi, mint a T. latus.)

Habár a Torosaurust gyakran „bikagyíknak” fordítják a spanyol toro szó alapján, a név valójában az ógörög toreo ('átlyukasztott') és sauros ('gyík') szavak összetételéből származik.[3] A névadó (Othniel Charles Marsh) az elnevezéssel a nyakfodron levő lyukakra (fenestrae-kre) utalt, amelyek nem találhatók meg a Triceratops nyakfodrán.[4]

Osztályozás

A Torosaurus feje

A Torosaurus a Ceratopsidae család Ceratopsinae alcsaládjához tartozik, melyek a Ceratopsia ('szarv-arcú') alrendágon belül helyezkednek el, ami a mai Észak-Amerika és Ázsia területén, a jura és kréta időszakokban élt papagájszerű csőrrel rendelkező növényevők csoportja. Az újabb keletű kutatások alapján a Torosaurus legközelebbi rokona a Triceratops..[5]

Jack Horner a nyilvános előadásain felvetette, hogy a Torosaurus talán a Triceratops egyik nemének felnőtt változata, ugyanis egyrészt nem találtak fiatal Torosaurus példányokat, másrészt a kifejletlen Triceratopsok nagyjából feleakkora méretű koponyái két elvékonyodott részt tartalmaznak azon a területen, ahol a Torosaurus koponyákon levő lyukak láthatók. Elképzelése szerint minden fiatal Tricertopsnak egyszerű nyakfodra volt, ami az ivarérettség elérésekor az egyik nemnél meghosszabbodott, és a párválasztásnál történő pózolásra szolgált. A lyukak a meghosszabbodott nyakfodor többletsúlyának csökkentésére fejlődtek ki. Bár ez az elmélet megmagyarázza a Torosaurus fiatal példányainak hiányát, és az egységes vastagságú, illetve vékony foltokkal ellátott koponyákat a fiatal Triceratopsok esetében, mégsem talált széles körű támogatásra a tudósközösségben. 2008-ban a Big Bend Nemzeti Parkban levő Javelina Formációból fiatal Torosaurus utahensis példányok kerültek elő,[6] melyek megcáfolják Horner elméletét.

Ősbiológia

A Torosaurus elavult rekonstrukciója

A Torosaurus, a többi ceratopsiához hasonlóan növényevő volt. A kréta időszak során a virágos növények elterjedése földrajzilag korlátozott volt a szárazföldön, így valószínű hogy ezek az állatok az időszak uralkodó növényeit, a páfrányokat, a cikászokat és a tűlevelűeket fogyasztották, éles csőrükkel lecsípve a leveleket vagy a fenyőtűket.

Popkulturális hatás

Hivatkozások és jegyzetek

Ez a szócikk részben vagy egészben a Torosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Torosaurus Fact Sheet – EnchantedLearning.com. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
  2. Sullivan, R. M., A. C. Boere, and S. G. Lucas (2005). „Redescription of the ceratopsid dinosaur Torosaurus utahensis (Gilmore, 1946) and a revision of the genus”. Journal of Paleontology 79, 564–582. o.  
  3. Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Pinceton, New Jersey: Princeton University Press, xiv, 346. o. (1996) 
  4. Ben Creisler: Dinosauria Translation and Pronunciation Guide T. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
  5. Farke, A. A..szerk.: K. Carpenter: Cranial osteology and phylogenetic relationships of the chasmosaurine ceratopsid Torosaurus latus. Bloomington: Indiana University Press, 235–257. o. (2006) 
  6. Hunt, ReBecca K., Thomas M. Lehman (2008). „Attributes of the ceratopsian dinosaur Torosaurus, and new material from the Javelina Formation (Maastrichtian) of Texas” (PDF). Journal of Paleontology 82 (6), 1127–1138. o. (Hozzáférés: 2009. február 12.)  
  • Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, xiv, 346. o. (1996) 
  • Haines, Tim & Chambers, Paul. The Complete Guide to Prehistoric Life. Canada: Firefly Books Ltd (2006) 

Külső hivatkozások