„Necpál” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: pl:Necpaly |
a Helyesírási javítás: barokk/reneszánsz/ómagyar/honfoglalás/török/kuruc kor(i) |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
==Ismeretbővítő irodalom== |
==Ismeretbővítő irodalom== |
||
* Gerevich T. (1938): Magyarország |
* Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest |
||
* Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest |
* Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest |
||
* Dercsényi D. (1972): |
* Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
A lap 2010. január 9., 00:11-kori változata
Necpál (Necpaly) | |||
Necpál címere védőszentjét Szent László királyt ábárzolja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1266 | ||
Polgármester | Peter Majko | ||
Irányítószám | 038 12 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 998 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 500 m | ||
Terület | 42,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 59′ 08″, k. h. 18° 58′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 08″, k. h. 18° 58′ 03″ | |||
Necpál weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Necpál témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 2001-ben 820 lakosából 808 szlovák volt.
Fekvése
Turócszentmártontól 14 km-re délre a festői Necpáli-völgy bejáratánál fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2600 körüli időben éltek itt emberek. A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király "terra Nochpal" birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen 1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját. Kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélya 1673-ban épült. A Necpáli Justh család birtoka volt. A 18. és 19. században Necpálon több malom, papírgyár és sörfőzde működött. 1715-ben 47 adózó háztartása volt. 1785-ben 151 házában 1825 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állatartással, szövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "NECZPAL. Nagy tót falu Túrócz Várm. földes Ura Juszti Uraság, lakosai katolikusok, 669és evangelikusok, két Templomjaik, és három Kastéllyok ékesítik e’ helységet, fekszik a’ hegyek tövében délre, és az hegyekbõl folyó víz keresztûl foly itten, melly a’ leg hidegebb télben sem fagy bé, és a’ mellyen õrlõ, ’s fûrész malmok, ’s papiros malmok is vagynak, sõt más akármelly fabrikát is jó volna reá építeni. Földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelõje elég, fája van, piatzozása Mosóczon, ’s Szent Márotnon, és a’ Bánya Városokban, zsindelyt is tsinálnak, és meszet égetnek némellyek. " [2]
Fényes Elek szerint "Neczpál, tót falu, Thurócz vmegyében, 150 kath., 1635 evang., 40 zsidó lak., kath. és evang. anyatemplomok; több csinos urasági lakhelyek; papiros- és fürészmalom. Határja nagy kiterjedésü erdeje igen szép; hegyein sok juhot tenyészt. F. u. többen. Ut. p. Rudnó." [3]
1890 és 1910 között számos lakója kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 1085, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A település címere ma is védőszentjét, Szent László királyt ábrázolja.
Nevezetességei
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi. Szent Lászlóról szóló freskói említésre méltóak. A templom építését 1250 és 1260 közötti időre teszik. 1320 körül sekrestyével bővítették. A 14. és 15. században megújították. A 19. század végén restaurálták, legutóbb 1986 és 1988 között renoválták. A templomtól néhány méterre áll a Justh család mauzóleuma.
- A Necpáli Justh család 17. századi várkastélya. A kastély 1673-ben épült, majd a 18. században manzárdtetőt emeltek rá.
- A várkastély parkjában nyugszik br. Petrőczy István, Rákóczi egyik tábornoka.
- A Franklin-kastély a település felső részén található. A 19. században épült és egészen az 1960-as évekig lakott volt. Ma a Matica Slovenska tulajdona.
- Az ún. alsó kastély eredetileg reneszánsz stílusú volt, de a 18. század második felében barokk-klasszicista stílusban építették át. A 20. század elején Révay Ilona bárónő vásárolta meg, majd házasságával férjének, Justh Ödönnek adta át és az ő tulajdonában volt 1948-ig. Később mezőgazdasági iskola működött benne, majd az 1960-as évektől gyermekek házaként funkcionált. 2002-óta új tulajdonosa van. Szép angolpark övezi.
- Evangélikus temploma 1840-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Az épületen áll Hrúz Mária 2000-ben felavatott emléktáblája az alábbi felirattal: "A Necpálon 1791 Augusztus 26-an született és az evangélikus templomban megkeresztelt Hrúz Mária, a világhirü Magyar költő, Petőfi Sándor édesanyja halálának 150. évfordulója emlékére Petőfi irodalmi múzeum, Budapest, Necpál község, ev.a.v. egyházközség, Necpál."
Híres emberek
- Itt született 1791. augusztus 26-án Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyja.
- Itt született 1795. október 22-én Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú.
- Itt született 1850. január 13-án Justh Gyula politikus, a Függetlenségi és 48-as párt elnöke.
Lásd még
Irodalom
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
Ismeretbővítő irodalom
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Nemhivatalos oldal
- E-obce.sk
- A necpáli evangélikus gyülekezet honlapja.
- A Justh család honlapja
- Fotógaléria
- Necpál a Turóci régió információs oldalán
- Tourist-channel.sk
- Községinfó
- Necpál Szlovákia térképén
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.