„Ernest Lawrence” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Ne politizáljunk, ahol nem kell. :-) A bal oldal, jobb oldal két szó, ha nem politikai értelemben használjuk; a baloldalt, jobboldalt viszont egybeírandó. Botszerkesztés kézi üzemmódban. |
a linkek, korr, form |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Oppenheimer Fermi Lawrence.jpeg|250px|bélyegkép|[[Robert Oppenheimer|Oppenheimer]], [[Enrico Fermi|Fermi]] és Lawrence (balról jobbra)]] |
[[Fájl:Oppenheimer Fermi Lawrence.jpeg|250px|bélyegkép|[[Robert Oppenheimer|Oppenheimer]], [[Enrico Fermi|Fermi]] és Lawrence (balról jobbra)]] |
||
'''Ernest Orlando Lawrence''' (Canton, [[Dél-Dakota]], [[1901]]. [[augusztus 8.]] – [[Palo Alto]], [[Kalifornia]] [[1958]]. [[augusztus 27.]]) |
'''Ernest Orlando Lawrence''' (Canton, [[Dél-Dakota]], [[1901]]. [[augusztus 8.]] – [[Palo Alto]], [[Kalifornia]] [[1958]]. [[augusztus 27.]]) amerikai [[Nobel-díj]]as fizikus, aki leginkább a [[ciklotron]] feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége [[Gaál Sándor]] magyar fizikust illeti). |
||
amerikai Nobel-díjas fizikus volt, aki leginkább a [[ciklotron]] feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásanak kidolgozásáról ismernek. A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége [[Gaál Sándor]] magyar fizikust illeti. |
|||
Pályája legnagyobb részében a [[University of California]] (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. [[1939]]-ben kapott [[fizikai Nobel-díj]]at a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet |
Pályája legnagyobb részében a [[University of California]] (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. [[1939]]-ben kapott [[fizikai Nobel-díj]]at a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el "[[laurencium]]nak". |
||
A [[második világháború]] idején Lawrence nagy hévvel vett részt az [[atomfegyver]] kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be [[J. Robert Oppenheimer]]t abba a kutatási programba, amelyet [[Manhattan-terv]] néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az [[urán]][[izotóp]]ok szétválasztásához (szeparációjához). |
A [[második világháború]] idején Lawrence nagy hévvel vett részt az [[atomfegyver]] kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be [[J. Robert Oppenheimer]]t abba a kutatási programba, amelyet [[Manhattan-terv]] néven ismerünk, és amely végül elvezetett az [[atombomba]] elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az [[urán]][[izotóp]]ok szétválasztásához (szeparációjához). |
||
[[1958]] júliusában |
[[1958]] júliusában [[Dwight D. Eisenhower|Eisenhower]] elnök [[Genf]]be küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyverkísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a [[Szovjetunió]]val. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később [[Palo Alto]]-ban meghalt. |
||
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]]. |
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]]. |
A lap 2010. január 8., 19:45-kori változata
Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8. – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége Gaál Sándor magyar fizikust illeti).
Pályája legnagyobb részében a University of California (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el "laurenciumnak".
A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan-terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához).
1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyverkísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később Palo Alto-ban meghalt.
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: Lawrence Livermore (ez lett Teller Ede laboratóriuma) és a Lawrence Berkeley Laboratories.
Külső hivatkozások
- Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről
- Lawrence Livermore Lab: Biography