„Ernest Lawrence” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Ne politizáljunk, ahol nem kell. :-) A bal oldal, jobb oldal két szó, ha nem politikai értelemben használjuk; a baloldalt, jobboldalt viszont egybeírandó. Botszerkesztés kézi üzemmódban.
a linkek, korr, form
2. sor: 2. sor:
[[Fájl:Oppenheimer Fermi Lawrence.jpeg|250px|bélyegkép|[[Robert Oppenheimer|Oppenheimer]], [[Enrico Fermi|Fermi]] és Lawrence (balról jobbra)]]
[[Fájl:Oppenheimer Fermi Lawrence.jpeg|250px|bélyegkép|[[Robert Oppenheimer|Oppenheimer]], [[Enrico Fermi|Fermi]] és Lawrence (balról jobbra)]]


'''Ernest Orlando Lawrence''' (Canton, [[Dél-Dakota]], [[1901]]. [[augusztus 8.]] – [[Palo Alto]], [[Kalifornia]] [[1958]]. [[augusztus 27.]])
'''Ernest Orlando Lawrence''' (Canton, [[Dél-Dakota]], [[1901]]. [[augusztus 8.]] – [[Palo Alto]], [[Kalifornia]] [[1958]]. [[augusztus 27.]]) amerikai [[Nobel-díj]]as fizikus, aki leginkább a [[ciklotron]] feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége [[Gaál Sándor]] magyar fizikust illeti).
amerikai Nobel-díjas fizikus volt, aki leginkább a [[ciklotron]] feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásanak kidolgozásáról ismernek. A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége [[Gaál Sándor]] magyar fizikust illeti.


Pályája legnagyobb részében a [[University of California]] (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. [[1939]]-ben kapott [[fizikai Nobel-díj]]at a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet, a tiszteletére nevezték el "[[laurencium]]nak".
Pályája legnagyobb részében a [[University of California]] (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. [[1939]]-ben kapott [[fizikai Nobel-díj]]at a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el "[[laurencium]]nak".


A [[második világháború]] idején Lawrence nagy hévvel vett részt az [[atomfegyver]] kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be [[J. Robert Oppenheimer]]t abba a kutatási programba, amelyet [[Manhattan-terv]] néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az [[urán]][[izotóp]]ok szétválasztásához (szeparációjához).
A [[második világháború]] idején Lawrence nagy hévvel vett részt az [[atomfegyver]] kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be [[J. Robert Oppenheimer]]t abba a kutatási programba, amelyet [[Manhattan-terv]] néven ismerünk, és amely végül elvezetett az [[atombomba]] elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az [[urán]][[izotóp]]ok szétválasztásához (szeparációjához).


[[1958]] júliusában, [[Dwight D. Eisenhower|Eisenhower]] elnök [[Genf]]be küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyver kísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később [[Palo Alto]]-ban meghalt.
[[1958]] júliusában [[Dwight D. Eisenhower|Eisenhower]] elnök [[Genf]]be küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyverkísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a [[Szovjetunió]]val. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később [[Palo Alto]]-ban meghalt.


Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]].
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]].

A lap 2010. január 8., 19:45-kori változata

Ernest O. Lawrence baloldalt, mellette Fermi és Rabi
Oppenheimer, Fermi és Lawrence (balról jobbra)

Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8.Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége Gaál Sándor magyar fizikust illeti).

Pályája legnagyobb részében a University of California (Kaliforniai egyetem) fizika professzora volt. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron felfedezése és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el "laurenciumnak".

A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan-terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához).

1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyverkísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később Palo Alto-ban meghalt.

Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: Lawrence Livermore (ez lett Teller Ede laboratóriuma) és a Lawrence Berkeley Laboratories.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Lawrence témájú médiaállományokat.