„Csapó Vilmos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HunyadymBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Kategória átnevezése Kategória:19. századi magyar katonák
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a DEFAULTSORT beillesztése, illetve javítása WP:KAT alapján
11. sor: 11. sor:
* Új magyar életrajzi lexikon, [[Magyar Könyvklub]], 2001, ISBN 9635474148
* Új magyar életrajzi lexikon, [[Magyar Könyvklub]], 2001, ISBN 9635474148


{{DEFAULTSORT:C~sapo Vilmos}}
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]]
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]]
[[Kategória:Magyar katonák]]
[[Kategória:Magyar katonák]]

A lap 2010. január 3., 19:53-kori változata

Csapó Vilmos emléktáblája Ozorán

Csapó Vilmos, tagyosi (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. – Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) honvéd ezredes.

Életpályája

Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd 1815-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. 1830-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és Tolna vármegyei birtokán gazdálkodott. 1848. augusztus 24-étől a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember közepétől a Jellasics támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. Október 7-én az ozorai ütközetbenPerczel Mór és Görgei Artúr csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. Október 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. 1849. június 21-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A világosi fegyverletétel után elfogták és Aradon golyó általi halálbünetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év várfogságra változtatták. 1850. június 12-én kegyelmet kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott Tolna vármegyében.

Felhasznált források