„Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: Magyar katolikus lexikon
50. sor: 50. sor:
* [http://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bhabsk.html Adatok Károly Ambrusról.]
* [http://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bhabsk.html Adatok Károly Ambrusról.]
* [http://www.tata.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=51&mode=thread&order=0&thold=0 A tatai plébániatemplomról.]
* [http://www.tata.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=51&mode=thread&order=0&thold=0 A tatai plébániatemplomról.]
* [http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKLLLL/LOSANGEL.HTML Magyar katolikus lexikon.]
* [http://lexikon.katolikus.hu/L/Lotharingiai-Habsburg.html Magyar katolikus lexikon.]


{{Esztergomi érsek
{{Esztergomi érsek

A lap 2010. január 2., 17:34-kori változata

Károly Ambrus hercegérsek

Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg (Erherzog Karl Ambrosius Joseph Johann Baptist von Österreich–Este) (Milánó, 1785. november 2.Tata, 1809. szeptember 2.) osztrák főherceg, modenai herceg, hercegprímás, esztergomi érsek. Korabeli egyházi dokumentumok Lotaringiai–Habsburg Károly Ambrus néven is említik.

Élete

Származása, testvérei

A Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai ágából származó Károly Ambrus főherceg Milánóban született 1785. november 2-én. Keresztneveit Milánó két püspökéről Szent Ambrustól és Borromei Szent Károlytól kapta. Édesapja Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, I. Ferenc német-római császár és Mária Terézia császárné 14. gyermeke volt.

Édesanyja az Este-házból való Mária Beatrix modenai hercegnő (Maria Beatrice d'Este Duchesa di Modena, 1750–1829), III. Herkules (Ercole) modenai herceg (1727–1803) és a Cybo-házból való Mária Terézia massai és carrarai hercegnő (1725–1790) leánya volt. Házasságával Károly Ferdinánd apja megalapította a Habsburg-ház Este-Modenai ágát. A házaspárnak tíz gyermeke született, címük szerint Habsburg–Estei főhercegek és főhercegnők), heten érték meg a felnőttkort:

Tanulmányai

Károly Ambrust törékenysége miatt papnak szánták. Életének első tíz esztendejét a modenai családi kastélyban töltötte. Napóleon csapatainak közeledése miatt 1800-tól a apjának menekülnie kellett Modenából, a család Breisgauban költözött, Károly Ambrus anyjával együtt a bécsújhelyi Neuklosterben élt.

Nagybátyja, I. Ferenc császár, magyar király 1804-ben a családnak ajándékozta Szerencs várát, a család ideköltözött, Károly Ambrus itt kezdett el készülni a papi pályára, valamint itt kezdett magyarul tanulni. 1805-ben Bécsben vette fel a tonzúrát. Az uralkodó utasítására Gerlóczy báró, Rauscher Miklós és Zimányi Ignác hittudósok utaztak Szerencsre, az papnak készülő ifjú főherceg további oktatására. Ferenc császár 1806. július 29-én kinevezte őt a váci püspökség adminisztrátorának. (Ez a hivatal 1795. december 22. óta betöltetlen volt). Mivel a fiatal Károly Ambrus még nem volt felszentelt pap, ezért a váci egyházmegye kormányzását Bodonyi Sándor (1734–1811) felszentelt püspök végezte. Károly Ambrust 1807. október 1-jén diakónussá nevezték ki. Pappá szentelésére november 5-én került sor.

Esztergomi érseki működése

Származása miatt várható volt, hogy elnyeri az esztergomi érseki széket. Unokaöccse, I. Ferenc császár 1808. január 6-án Károly Ambrus nővérét, Mária Ludovika főhercegnőt vette feleségül, és két nappal később január 8-án valóban Károly Ambrust nevezte ki Esztergom érsekévé. A kinevezést VII. Piusz pápa 1808. február 25-án megerősítette. Károly Ambrus helyére 1808. április 29-én Kámánházy László Mihályt (1753–1817) nevezték ki váci megyéspüspökké.

1808. július 24-én Bécsben a császári udvar kápolnájában szentelték püspökké. A szertartáson jelen volt a császár és felesége is. Püspöki jelmondata a következő volt: „Ha az őszinteség hiba, úgy én ebben a hibában igen vétkes vagyok.”

Püspökké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az augusztus 17-én tartott ünnepélyes beiktatásán József nádor is jelen volt. Az új érsek 1808. szeptember 7-én húgát, Mária Ludovikát magyar királynévá koronázta.

Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a Hétszemélyes Tábla bírói testületének, és prelátusa volt a Szent István Rendnek. Esztergomi érsekként ő volt Esztergom vármegye főispánja is.

Rövid érseki működését alapvetően meghatározta a napóleoni háborúkra való felkészülés, mivel a császár őt és József nádort bízta meg a felkészülés szervezésével: József nádort nevezte ki fővezérré, Károly Ambrus vállalta a tábori püspökség megszervezését és vezetését. A hercegérsek az ország északi és nyugati területein, József nádor a Dél-dunántúlon és a tiszántúli vármegyékben szervezte a nemesi felkelést. 1809. február 25.április 23. között végigjárta a reá bízott 23 vármegye székhelyét. 1809 Nagyszombatján Kassán személyesen vezette a húsvéti körmenetet, ahol a források szerint magyarul énekelte a „Feltámadt Kisztus e napon” kezdetű éneket.

Károly Ambrus síremléke Esztergomban

A franciáktól elszenvedett sorozatos katonai vereségek, majd az 1809. június 14-i győri csatavesztés nyomán hadikórház céljára engedte át a nagyszombati szemináriumot, a régi jezsuita rendházat, az Orsolya-nővérek zárdáját és más egyházi épületeket is. Rendszeresen látogatta a sebesülteket, a tatai ispotályban fekvő beteg katonáktól tífuszt kapott, a fertőzés néhány nap múlva a halálát okozta. Huszonhárom éves volt. A bíborosi címet valószínűleg korai halála miatt nem kaphatta meg.

Tatán, halálának helyén tartották meg érte a gyászmisét, majd holttestét Esztergomba vitték. Később, az Esztergomi bazilika építésekor - testvérei megrendelésére - ott állítottak neki síremléket carrarai fehér márványból, melyet Giuseppe Pisani neves modenai szobrász készített. Halála után az esztergomi érseki szék egy évtizedig nem volt betöltve. Utódja, Rudnay Sándor 1819.július 12-én foglalta el hivatalát.

Emlékezete

A Károly Ambrustól örökölt hercegprímás címet a későbbi esztergomi prímások egészen 1948-ig használták.

Külső hivatkozások


Elődje:
Batthyány József
Esztergomi érsek
1808–1809
Utódja:
Rudnay Sándor