„Nagy-Sárrét” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.
A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.
== Története ==
== Története ==

A Sárrét rövid történetének leírásához még egy kis kutakodást el kell végezni, akinek kedve van, azt kérem segítsen.
Addig is ajánlom a ma is lakott települések cikkeit.
== Települések ==
== Települések ==
* Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik újjá
* Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik újjá

A lap 2009. december 20., 08:57-kori változata

Fekvése

A Nagy-, illetve Kissárrét, Hajdú-Bihar déli, és Békés megye északi, északkeleti részén terült el. Nevét a Berettyó és a Körösök álltal táplált mocsaras, ingoványos területről kapta. Területe valamikor kb 150 ezer hold lehetett. A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.

Története

Települések

  • Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik újjá
  • Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a török csapatok véglek elpusztítják.
  • Bakonszeg, Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el Bessenyei Györgyöt.
  • Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
  • Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak mint pusztát említik.
  • Báránd, Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
  • Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá.
  • Bélmegyer,Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említik
  • Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése 1213-ból származik.
  • Berettyóújfalu, először 1285-ben mint Nova Villa említik.
  • Biharnagybajom, Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén
  • Bihartorda, Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
  • Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak egy tanya áll a helyén.
  • Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt pusztult el.
  • Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták. Pontos helye nem ismert.
  • Bucsa, Karcag és Füzegyarmat között található.
  • Cséfány, Szeghalom közelében, 1336-ban már egyháza volt, 1598-ban a tatárok elpusztítják.
  • Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. 1322-ben már írásban említik, a török pusztítás után nem építik újjá.
  • Csiff, 1229-ben Cheph néven említik, kis lélekszámú település volt, ma Darvashoz tartozik, Csiff-major néven.
  • Csolt, Vésztőtől nyugatra a mai mágori dombon állt. 1220-ban említik először, a XVI.-ik sz.ban Mágor faluhoz csatolják.
  • Csökmő, neve több változatban is előfordult. 1219-ben már szerepelt a váradi regestrumban.
  • Csudabala, Gyomától északra volt, először 1325-ben említik, 1703-ban végleg elpusztult.
  • Darvas, Csökmő, Zsáka és Füzesgyarmat szomszédságában található, 1396-ban már mai nevén szerepelt.
  • Déter, Berettyóujfalu közelében volt egykori falu, 1252-ben írásban említik, 1477 után viszont már nem tesznek róla említést.
  • Dévaványa, első írásos emléke 1334-ből való.
  • Ecsegfalva, Dévaványától északra található, 1475-ben már mint virágzó falut említik.
  • Enyed (Ösvény), Füzesgyarmat közelében volt, 1219-ben említik először, 1598-ban a tatárok pusztítják el.
  • Fás, Vésztőtől nyugatra volt, 1221-ben már említik. Érdekessége, hogy a török idők alatt végig fenállot, csak 1685 után pusztult el, főleg a császári csapatok "jóvoltából". 1728-ban ismét benépesítik, de egy későbbi pestisjárvány majdnem az egész falut elpusztítja. A túlélőket Körösladányba költöztetik, azóta lakatlan.
  • Furta, Zsáka mellet található. Első, megbízható írásos emléke 1552-ből való.
  • Füregyháza, Füzesgyarmat közelében volt, első emléke 1216-ból való, de már a tatárjáráskor elpusztult.
  • Füss, Szeghalom közelében volt, pontos helye nem ismert. 1283-ban egy örökösödési oklevélben említik, valószínűleg a török idők alatt pusztult el.

Források

Sárréti írások (Néprajzi és helytörténeti antológia) Szerkesztette: Miklya Jenő (1965)