„Nagy-Sárrét” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vkarika (vitalap | szerkesztései)
Vkarika (vitalap | szerkesztései)
11. sor: 11. sor:
== Települések ==
== Települések ==
{{lektor}}
{{lektor}}
1 Aka, Zsákától keletre. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik
* Aka, Bakonszeg mellet volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik újjá.
* Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a
újjá.
török csapatok véglek elpusztítják.
2 Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a
* [[Bakonszeg]], Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi
török csapatok véglek elpusztítják.
néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is
3 [[Bakonszeg]], Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi
létező település, itt temették el [[Bessenyei György]]öt.
néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is
* Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
létező település, itt van eltemetve [[Bessenyei György]].
* Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak
4 Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
mint pusztát említik.
5 Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak
* [[Báránd]], Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
mint pusztát említik.
* Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem
6 [[Báránd]], Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
épült ujjá.
7 Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem
* [[Bélmegyer]],Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említik
épült ujjá.
* Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal
8 [[Bélmegyer]],Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említik
partján. Első említése 1213-ból származik.
9 Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal
* [[Berettyóújfalu]], először 1285-ben mint ''Nova Villa'' említik.
partján. Első említése 1213-ból származik.
* [[Biharnagybajom]], Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi
10 [[Berettyóújfalu]], először 1285-ben mint ''Nova Villa'' említik.
regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a
11 [[Biharnagybajom]], Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi
területén
regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a
* [[Bihartorda]], Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
területén
12 [[Bihartorda]], Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
* Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak
egy tanya áll a helyén.
13 Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak
* Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt
egy tanya áll a helyén.
pusztult el.
14 Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt
* Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták.
pusztult el.
Pontos helye nem ismert.
15 Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták.
Később folytatom
Pontos helye nem ismert.
16Később folytatom


== Források ==
== Források ==

A lap 2009. december 19., 20:48-kori változata

Fekvése

A Nagy-, illetve Kissárrét, Hajdú-Bihar déli, és Békés megye északi, északkeleti részén terült el. Nevét a Berettyó és a Körösök álltal táplált mocsaras, ingoványos területről kapta. Területe valamikor kb 150 ezer hold lehetett. A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.


Története

A Sárrét rövid történetének leírásához még egy kis kutakodást el kell végezni, akinek kedve van, azt kérem segítsen. Addig is ajánlom a ma is lakott települések cikkeit.

Települések

  • Aka, Bakonszeg mellet volt. Első írásos emléke 1283-ból való, a török pusztítás után nem építik újjá.
  • Apróhalomháza, Gyomától északra. 1321-ben említik mint a Barsa család birtokát, 1598-ban a

török csapatok véglek elpusztítják.

  • Bakonszeg, Berettyóujfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a XII. sz-ban Apa-Kovácsi

néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el Bessenyei Györgyöt.

  • Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. 1598-ban pusztult el.
  • Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke 1291-ből való, 1470-ben már csak

mint pusztát említik.

  • Báránd, Püspökladánytól keletre. Első írásos emléke egy IV. László által kiadott oklevél.
  • Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése 1216-ban volt, a török pusztítása után nem

épült ujjá.

  • Bélmegyer,Vésztőtől délnyugatra fekszik, először 1346-ban említik
  • Berttyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal

partján. Első említése 1213-ból származik.

  • Berettyóújfalu, először 1285-ben mint Nova Villa említik.
  • Biharnagybajom, Füzesgyarmattól északra fekszik, 1216-ban szerepel először a váradi

regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén

  • Bihartorda, Berettyóújfalutól nyugatra fekszik, első említése 1221-ből való.
  • Bócshida, (Bócs), Berettyóújfalutól délnyugatra, 1274-ben említették először, ma már csak

egy tanya áll a helyén.

  • Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először 1220-ban említették, a török idők alatt

pusztult el.

  • Bökény, szintén Csökmő közelében volt, 1214-ben említették először, és 1588-ban még lakták.

Pontos helye nem ismert. Később folytatom

Források

Sárréti írások (Néprajzi és helytörténeti antológia) Szerkesztette: Miklya Jenő (1965)