„Króm-trioxid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a így kicsit jobban néz ki
Robbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sv:Kromtrioxid
88. sor: 88. sor:
[[ru:Оксид хрома(VI)]]
[[ru:Оксид хрома(VI)]]
[[sr:Хром-триоксид]]
[[sr:Хром-триоксид]]
[[sv:Kromtrioxid]]
[[zh:三氧化铬]]
[[zh:三氧化铬]]

A lap 2009. december 18., 10:33-kori változata

Króm-trioxid
IUPAC-név Króm(VI)-oxid
Más nevek Króm-trioxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1333-82-0
RTECS szám GB6650000
SMILES
O=Cr(=O)(O)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CrO3
Moláris tömeg 99,99 g/mol
Megjelenés Sötétvörös színű, szilárd
Sűrűség 2,7 g/cm3, 20 °C[1]
Olvadáspont 196 °C[1]
Forráspont 250 °C fölött bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 1654 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O),
Nagyon mérgező (T+),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
0
3
1
OX
R mondatok R45, R46, R9, R24/25, R26, R35, R42/43, R48/23, R62, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A króm-trioxid vagy króm(VI)-oxid egy szervetlen vegyület, a króm oxidja. A képlete CrO3. Sötétvörös színű, kristályos vegyület. vízben jól oldódik, oldásakor krómsavvá alakul. Higroszkópos, levegőn szétfolyik. Kristályai rombos szerkezetűek. Erős oxidálószer. Erős méreg.

Kémiai tulajdonságai

Ha vízben oldják, krómsavvá alakul. A krómsav anhidridje.

Tömény oldatban vizet veszít. Ekkor dikrómsav vagy más néven pirokrómsav keletkezik.

A krómsav és a dikrómsav szabad állapotban nem ismeretesek, sóik (a kromátok és a dikromátok) viszont állandók.

A króm trioxid hevítés hatására elbomlik, króm(III)-oxid keletkezik és oxigén fejlődik. Erős oxidálószer. Robbanásszerű hevességgel reagál az etanollal és az éterrel. Melegítés hatására oxigént fejleszt a kénsavból, klórt a sósavból.

Élettani hatása

A króm-trioxid erős méreg. Már 0,6 grammja halálos lehet. Főként a vesét támadja meg, de más szervekre is káros. Karcinogén és mutagén hatású.[1]

Előállítása

A kálium-dikromát forró, tömény oldatából állítják elő kénsavval.

Felhasználása

Főként oxidálószerként, illetve a galvanotechnikában krómozásra használják.

Források

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások

Lásd még