„Deésy Alfréd” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a →‎Források: Magyar Színházművészeti Lexikon → Magyar színházművészeti lexikon
a →‎Díjai: memoár
162. sor: 162. sor:
* Üzenet a Volgapartról (1942)
* Üzenet a Volgapartról (1942)
* Egy pofon, egy csók (1944)
* Egy pofon, egy csók (1944)

==Memoárja==
* ''Porondon, deszkán, mozivásznon'' (S. a. r.: Kőháti Zsolt; Magyar Filmintézet – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 1992)


==Díjai==
==Díjai==

A lap 2009. december 18., 01:11-kori változata

Deésy Alfréd
SzületettKämpf Alfréd
1877. szeptember 22.
Dés Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt1961. július 18.
Budapest magyar
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész, filmrendező
SírhelyeFarkasréti temető (48/3-2-11)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Deésy Alfréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Deésy Alfréd (ered. Kämpf Alfréd Dés, 1877. szeptember 22. – Budapest, 1961. július 18.) magyar színész és filmrendező. 77 játékfilmet rendezett 1916 és 1947 között és 28 filmben játszott 1913 és 1960 között.

Életpálya

Daltársulatokban játszott 1890 és 1895 között. Színészként 1895-ben Kolozsváron, 1896-ban Lőcsén, 1896 és 1897 között Debrecenben, 1897 és 1898 között pedig Szombathelyen és Székesfehérváron szerepelt. 1898 és 1910 között Szegeden, Nagyváradon, Debrecenben, a Népszínház-Vígoperában és a Városligeti Színkörben lépett fel. Juhász Gyula verseire írta 1909-ben az Atalanta című operettjét, amelyet Nagyváradon mutattak be. 1910-ben szerződött Debrecenbe, s itt nyitotta meg 1911-ben az Apolló filmszínházat, amelynek igazgatója lett. Első filmszerepe az 1913-ban készült Táncos Mari című némafilmben volt, első rendezése az 1915-ben készült Csak semmi botrányt! című film volt. 1916-ban egyik alapítója a Star filmgyárnak, ahol főrendező lett. Saját vállalkozást indított 1920-ban, de ez rövid idő alatt csődbe ment. Az Orion filmgyárban rendezett, majd 1926-tól 1931-ig Bécsben dolgozott. 1931-ben visszatért Budapestre. 1945 után csak kisebb szerepeket játszott filmekben.

Színpadi szerepei

Operettje

  • Atalanta (1909)

Filmjei

Rendezőként

  • Csak semmi botrányt! (1915)
  • A könnyelmű asszony (1916)
  • Radmirov Katalin (1917)
  • Raszkolnikow (1917)
  • Siófoki történet (1917)
  • A hadikölcsön (1917)
  • A kis gézengúz (1917)
  • A nagyúr (1917)
  • A régiséggyüjtő (1917)
  • A Tryton (1917)
  • A Tűz (1917)
  • Az estélyi ruha (1917)
  • Az ezresbankó (1917)
  • Az üzlettárs (1917)
  • Leoni Leo (1917)
  • Mici-Maca (1917)
  • Nászdal (1917)
  • Aphrodite (1918)
  • A Végrendelet (1918)
  • Casanova (1918)
  • Fejedelmi nap (1918)
  • Júlia (1918)
  • Küzdelem a létért (1918)
  • Midas király (1918)
  • Sehonnai (1918)
  • Tavaszi vihar (1918)
  • Az élet királya (1918)
  • A csábító (1918)
  • Álarcosbál (1918)
  • A lavina (1918)
  • A léleklátó sugár (1918)
  • A nővérek (1918)
  • A leányasszony (1919)
  • A becstelen (1919)
  • A betörő (1919)
  • A Falusi kislány Pesten (1919)
  • Ámor (1919)
  • A Szív tévedései (1919)
  • Éva (1919)
  • Halcyone (1919)
  • Isten hozzád, szerelem! (1919)
  • Ki a győztes? (1919)
  • A Halál után (1920)
  • A szürkeruhás hölgy (1920)
  • Diána (1920)
  • Egy az eggyel (1920)
  • Mackó úr kalandjai (1920)
  • Újjászületés (1920)
  • Lilike kalandjai (1921)
  • Náni (1921)
  • Péntek este (1921)
  • Bolond Istók (1921)
  • A gyerekasszony (1921)
  • A Balaton leánya (1921)
  • Székelyvér (1922)
  • Petőfi (1922)
  • Öfensége inkognitóban (1922)
  • Lúdas Matyi (1922)
  • Komédiás szívek (1922)
  • Ha megfújják a trombitát (1922)
  • A Két és fél jómadár (1923)
  • Pesti csibészek Párizsban (1924)
  • Mr. Shenki (1924)
  • János vitéz (1924)
  • A kutyamosó (1924)
  • A Hollandi szív (1924)
  • Páter Sebastian (1926)
  • Der Abtrünnige (1927)
  • Sacco und Vanzetti (1927)
  • A fekete autó (1931)
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  • A cigány (1941)
  • Tata (1942)
  • Üzenet a Volgapartról (1942)
  • Futóhomok (1943)
  • Jobb lesz holnap (1946)
  • Fél pár gyűrött kesztyű (1947)

Színészként

  • Táncos Mari (1913)
  • Rablélek (1913)
  • Az attak (1914)
  • Az aranyhajú szfinx (1914)
  • A népfölkelő (1914)
  • Monna Vanna (1916)
  • János vitéz (1916)
  • A magyar föld ereje (1916)
  • A karthausi (1916)
  • Raszkolnikov (1917)
  • Casanova (1918)
  • A gyerekasszony (1921)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Könnyű múzsa (1947)
  • Beszterce ostroma (1948)
  • Mágnás Miska (1949)
  • Úri muri (1950)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Semmelweis (1952)
  • Liliomfi (1954)
  • Dani (1957)
  • Csempészek (1958)
  • A harangok Rómába mentek (1958)
  • Micsoda éjszaka! (1958)
  • Szegény gazdagok (1959)
  • Alázatosan jelentem (1960)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)

Forgatókönyvíróként

  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Üzenet a Volgapartról (1942)
  • Egy pofon, egy csók (1944)

Memoárja

  • Porondon, deszkán, mozivásznon (S. a. r.: Kőháti Zsolt; Magyar Filmintézet – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 1992)

Díjai

Források

Külső hivatkozások

  1. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-c.htm, 2019. augusztus 28.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Deésy_Alfréd&oldid=6714488”