„Parachutes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor: 41. sor:


Az album borítóján egy [[földgömb]] szerepel. A fényképet a Coldplay személyesen készítette egy eldobható [[Kodak]] fényképezőgéppel. A földgömböt [[W H Smith]] megvásárolta tíz [[Font (pénznem)|fontért]]; szerepelt a "[[Shiver (dal)|Shiver]]" és a "[[Don't Panic (dal)|Don't Panic]]" videoklipjében, és a turnéra is elvitte magával az együttes.<ref name="Roach36">Roach, p. 36</ref> Az album ajánlása [[Will Champion]] édesanyjának, Dr Sara Champion-nek szól, aki 2000-ben rákban elhunyt.
Az album borítóján egy [[földgömb]] szerepel. A fényképet a Coldplay személyesen készítette egy eldobható [[Kodak]] fényképezőgéppel. A földgömböt [[W H Smith]] megvásárolta tíz [[Font (pénznem)|fontért]]; szerepelt a "[[Shiver (dal)|Shiver]]" és a "[[Don't Panic (dal)|Don't Panic]]" videoklipjében, és a turnéra is elvitte magával az együttes.<ref name="Roach36">Roach, p. 36</ref> Az album ajánlása [[Will Champion]] édesanyjának, Dr Sara Champion-nek szól, aki 2000-ben rákban elhunyt.

== Stílus ==

Will Champion elmondta, hogy Nelson stílusa felszabadító volt: az együttes nyugodtnak érezhette magát a ''Parachutes'' felvétele alatt. Az album "szomorú és rejtélyes dallamokkal van tele". Az album által kiváltott hangulatok kapcsán Champion összehasonlította a dalszövegeket az amerikai énekes-szövegíró, [[Lou Reed]] 1972-es dalával, a [[Perfect Day]]-jel. Azt mondta, hogy a "a szöveg gyönyörű és nagyon boldog, viszont a zene nagyon szomorú. Ilyenkor a zenével és a szöveggel lehet kiváltani [eltérő] hangulatokat."<ref>{{cite news|url=http://www.mtv.com/news/articles/1427213/20000929/coldplay.jhtml|title=Coldplay Opens Up "Parachutes" For U.S. Audiences|last=Basham|first=David|date=2000-09-29|publisher=MTV|accessdate=2008-09-14}}</ref>

A ''Parachutes''-ot az [[alernatív rock]] műfajba sorolják, és az angol [[Radiohead]] együttes ''[[The Bends]]''–''[[OK Computer]]'' érájában írt dalaihoz hasonlítják az album hangzásvilágát. Továbbá sokan úgy tartják, hogy az album kereskedelmi sikere annak is köszönhető, hogy a Radiohead hallgatóközönsége elpártolt tőlük a kísérletező jellegű, elektronikus zene által ihletett [[Kid A]] című albumjuk miatt.<ref>{{cite news|url=http://www.2walls.com/REVIEWS/MUSIC/coldplay.asp|title=Coldplay: Parachutes"|last=Finch|first=Stephan|date=2001-02-16|publisher= 2 Walls Webzine|accessdate=2008-09-15}}</ref>


==Számok==
==Számok==

A lap 2009. december 17., 22:04-kori változata

Coldplay
Parachutes
stúdióalbum
Megjelent2000. július 10. (UK)
Felvételek1999 – 2000, Orinoco Studios, London, Anglia;
Parr Street Studios, Liverpool, Anglia
Rockfield Studios, Monmouth, Wales
Matrix Wessex Studios, London, Anglia
StílusAlternatív rock, pop
Nyelvangol
Hossz52:16
KiadóCapitol
Parlophone
ProducerColdplay
Ken Nelson
Chris Allison
Kritikák
Coldplay-kronológia
Brothers & Sisters EP
(1999)		Parachutes
(2000)		Trouble Live EP
(2001)
Sablon • Wikidata • Segítség

A Parachutes (kiejtése /ˈpær.ə.ʃuːts/) a Coldplay nevű angol alternatív rockegyüttes debütáló albuma. Nagy-Britanniában a Parlophone kiadásában jelent meg 2000. július 10-én. A lemez producere a brit Ken Nelson volt egy szám kivételével, amelynek Chris Allison volt a producere. A Parachutes-on három toplistás dal kapott helyet: a "Shiver", a "Yellow", és a "Trouble".

Az album kereskedelmi siker volt, és a kritikusok is elismeréssel szóltak róla. Megjelenése után nem sokkal elérte a brit toplisták első helyét, és azóta hétszeres platinalemez lett. Az Egyesült Államokban 51. helyezést ért el a Billboard 200-on, és azóta kétszeres platinalemez lett. 2002-ben elnyerte a Grammy-díjat a "Legjobb Alternatív Zenei Album" kategóriában, és számos elismerést kapott megjelenése óta. A Parachutes a 12. helyezést érte el a XXI. század 20 legjobban eladott albumainak listáján az Egyesült Királyságban.

Az album 2001-ben elnyerte a "Legjobb Brit Album" díjat a Brit Awards-on.

Háttér

A brit Ken Nelson volt a producere az albumnak, egy számot kivéve. A menedzsere, Pete mutatta be a Coldplay-nek, miután adott a producernek egy példányt az együttes első kislemezéből, a Brothers and Sisters-ből, melyet a Fierce Panda Records adott ki. Nelson azt mondta, hogy amint meghallotta az énekes, Chris Martin hangját a "Bigger Stronger" című dalban, "rájött, hogy különleges". Akkor ajánlották fel neki a produceri állást, amikor a Coldplay Liverpoolban lépett fel a Gomez nevű angol indie rockegyüttessel, akiknek debütáló albumának, a Bring It On-nak Nelson volt a producere.[1]

A Coldplay 1999-ben kezdett el az albumon dolgozni. Készítettek egy EP-t The Blue Room címmel, melynek Chris Allison volt a producere, de nem voltak megelégedve az eredménnyel. Több beleszólást szerettek volna a készületekbe. Nelson-nak az volt a filozófiája, hogy "inkább segíteni kell az [együtteseket] a saját ötleteik megvalósításában, mint hogy a [producer] az ő ötleteit erőltesse rájuk". Emiatt a hozzáállás miatt váltották le rá Allison-t. Ennek megfelelően Nelson azt mondta, hogy az album koprodukció volt közte és a Coldplay között.[1]

Felvétel és stúdiómunkálatok

A Coldplay eredetileg két hét alatt szerette volna elészíteni az albumot. A turné és az egyéb fellépések miatt azonban a felvétel 1999 szeptemberétől 2000 májusáig tartott.[2] Az együttes a walesi Rockfield Studios-ban, a Matrix Studios-ban, és a Wessex Sound Studios-ban kezdte el a stúdiómunkálatokat, bár a lemezen található számok többségét Liverpool-ban, a Parr Street Studios-ban vették fel. Az együttes három szobában dolgozott a Parr Street-en, és ezek közül az egyikben vették fel az album nagy részét. Ezt a szobát a producer, Ken Nelson "alapvetőleg demószobaként" jellemezte. Az albumon szereplő "High Speed" című számnak még Chris Allison volt a producere, így ez egy régebbi szám, amelyet a londoni Orinico Studios-ban készítettek el. A Parachutes keverését az amerikai Michael Brauer végezte New York-ban. A Coldplay lemezkiadója, a Parlophone eredetileg külön mixert kerestek a kislemezek keveréséhez, de végül Brauer-t választották az album összes dalához.[1]

A Liverpool-i koncerten, ahol a produceri állást ajánlották neki, Ken Nelson megjegyezte, hogy a Coldplay produkciója "nagyon ideges volt [...] végigrohantak a színpadon, és ezért nagyon nehéz volt követni". A stúdióban Nelson és az együttes végigmentek minden egyes dalon, megtanulták, hogyan kell koncerteken eljátszani azokat, és megkeresték a helyes tempót, hogy "megnyugodjanak".[1]

Az album borítóján egy földgömb szerepel. A fényképet a Coldplay személyesen készítette egy eldobható Kodak fényképezőgéppel. A földgömböt W H Smith megvásárolta tíz fontért; szerepelt a "Shiver" és a "Don't Panic" videoklipjében, és a turnéra is elvitte magával az együttes.[3] Az album ajánlása Will Champion édesanyjának, Dr Sara Champion-nek szól, aki 2000-ben rákban elhunyt.

Stílus

Will Champion elmondta, hogy Nelson stílusa felszabadító volt: az együttes nyugodtnak érezhette magát a Parachutes felvétele alatt. Az album "szomorú és rejtélyes dallamokkal van tele". Az album által kiváltott hangulatok kapcsán Champion összehasonlította a dalszövegeket az amerikai énekes-szövegíró, Lou Reed 1972-es dalával, a Perfect Day-jel. Azt mondta, hogy a "a szöveg gyönyörű és nagyon boldog, viszont a zene nagyon szomorú. Ilyenkor a zenével és a szöveggel lehet kiváltani [eltérő] hangulatokat."[4]

A Parachutes-ot az alernatív rock műfajba sorolják, és az angol Radiohead együttes The Bends–OK Computer érájában írt dalaihoz hasonlítják az album hangzásvilágát. Továbbá sokan úgy tartják, hogy az album kereskedelmi sikere annak is köszönhető, hogy a Radiohead hallgatóközönsége elpártolt tőlük a kísérletező jellegű, elektronikus zene által ihletett Kid A című albumjuk miatt.[5]

Számok

  1. "Don't Panic" – 2:17
  2. "Shiver" – 4:59
  3. "Spies" – 5:18
  4. "Sparks" – 3:47
  5. "Yellow" – 4:29
  6. "Trouble" – 4:30
  7. "Parachutes" – 0:46
  8. "High Speed" – 4:14
  9. "We Never Change" – 4:09
  10. "Everything's Not Lost" – 7:15
    • "Life Is for Living" 1:36 (rejtett szám; 5:39-nél kezdődik)

Bónusz számok a japán kiadáson

  1. "Careful Where You Stand" – 4:45
  2. "For You" – 5:42

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Inglis, Sam: Recording Coldplay's Parachutes. SOS, 2000. október 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
  2. ↑ Roach, p. 45
  3. ↑ Roach, p. 36
  4. ↑ Basham, David. „Coldplay Opens Up "Parachutes" For U.S. Audiences”, MTV, 2000. szeptember 29. (Hozzáférés: 2008. szeptember 14.) 
  5. ↑ Finch, Stephan. „Coldplay: Parachutes"”, 2 Walls Webzine, 2001. február 16. (Hozzáférés: 2008. szeptember 15.) 

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parachutes című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Parachutes&oldid=6713883”