„Parachutes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 45. sor: | 45. sor: | ||
#"[[Don't Panic]]" – 2:17 |
#"[[Don't Panic]]" – 2:17 |
||
#"[[Shiver]]" – 4:59 |
#"[[Shiver (dal)]]" – 4:59 |
||
#"Spies" – 5:18 |
#"Spies" – 5:18 |
||
#"Sparks" – 3:47 |
#"Sparks" – 3:47 |
||
A lap 2009. december 17., 21:43-kori változata
| Coldplay Parachutes | ||||
| stúdióalbum | ||||
| Megjelent | 2000. július 10. (UK) | |||
| Felvételek | 1999 – 2000, Orinoco Studios, London, Anglia; Parr Street Studios, Liverpool, Anglia Rockfield Studios, Monmouth, Wales Matrix Wessex Studios, London, Anglia | |||
| Stílus | Alternatív rock, pop | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 52:16 | |||
| Kiadó | Capitol Parlophone | |||
| Producer | Coldplay Ken Nelson Chris Allison | |||
| Kritikák | ||||
| ||||
| Coldplay-kronológia | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A Parachutes a Coldplay nevű angol alternatív rockegyüttes debütáló albuma. Nagy-Britanniában a Parlophone kiadásában jelent meg 2000. július 10-én. A lemez producere a brit Ken Nelson volt egy szám kivételével, amelynek Chris Allison volt a producere. A Parachutes-on három toplistás dal kapott helyet: a "Shiver", a "Yellow", és a "Trouble".
Az album kereskedelmi siker volt, és a kritikusok is elismeréssel szóltak róla. Megjelenése után nem sokkal elérte a brit toplisták első helyét, és azóta hétszeres platinalemez lett. Az Egyesült Államokban 51. helyezést ért el a Billboard 200-on, és azóta kétszeres platinalemez lett. 2002-ben elnyerte a Grammy-díjat a "Legjobb Alternatív Zenei Album" kategóriában, és számos elismerést kapott megjelenése óta. A Parachutes a 12. helyezést érte el a XXI. század 20 legjobban eladott albumainak listáján az Egyesült Királyságban.
Az album 2001-ben elnyerte a "Legjobb Brit Album" díjat a Brit Awards-on.
Háttér
A brit Ken Nelson volt a producere az albumnak, egy számot kivéve. A menedzsere, Pete mutatta be a Coldplay-nek, miután adott a producernek egy példányt az együttes első kislemezéből, a Brothers and Sisters-ből, melyet a Fierce Panda Records adott ki. Nelson azt mondta, hogy amint meghallotta az énekes, Chris Martin hangját a "Bigger Stronger" című dalban, "rájött, hogy különleges". Akkor ajánlották fel neki a produceri állást, amikor a Coldplay Liverpoolban lépett fel a Gomez nevű angol indie rockegyüttessel, akiknek debütáló albumának, a Bring It On-nak Nelson volt a producere.[1]
A Coldplay 1999-ben kezdett el az albumon dolgozni. Készítettek egy EP-t The Blue Room címmel, melynek Chris Allison volt a producere, de nem voltak megelégedve az eredménnyel. Több beleszólást szerettek volna a készületekbe. Nelson-nak az volt a filozófiája, hogy "inkább segíteni kell az [együtteseket] a saját ötleteik megvalósításában, mint hogy a [producer] az ő ötleteit erőltesse rájuk". Emiatt a hozzáállás miatt váltották le rá Allison-t. Ennek megfelelően Nelson azt mondta, hogy az album koprodukció volt közte és a Coldplay között.[1]
Felvétel és stúdiómunkálatok
A Coldplay eredetileg két hét alatt szerette volna elészíteni az albumot. A turné és az egyéb fellépések miatt azonban a felvétel 1999 szeptemberétől 2000 májusáig tartott.[2] Az együttes a walesi Rockfield Studios-ban, a Matrix Studios-ban, és a Wessex Sound Studios-ban kezdte el a stúdiómunkálatokat, bár a lemezen található számok többségét Liverpool-ban, a Parr Street Studios-ban vették fel. Az együttes három szobában dolgozott a Parr Street-en, és ezek közül az egyikben vették fel az album nagy részét. Ezt a szobát a producer, Ken Nelson "alapvetőleg demószobaként" jellemezte. Az albumon szereplő "High Speed" című számnak még Chris Allison volt a producere, így ez egy régebbi szám, amelyet a londoni Orinico Studios-ban készítettek el. A Parachutes keverését az amerikai Michael Brauer végezte New York-ban. A Coldplay lemezkiadója, a Parlophone eredetileg külön mixert kerestek a kislemezek keveréséhez, de végül Brauer-t választották az album összes dalához.[1]
A Liverpool-i koncerten, ahol a produceri állást ajánlották neki, Ken Nelson megjegyezte, hogy a Coldplay produkciója "nagyon ideges volt [...] végigrohantak a színpadon, és ezért nagyon nehéz volt követni". A stúdióban Nelson és az együttes végigmentek minden egyes dalon, megtanulták, hogyan kell koncerteken eljátszani azokat, és megkeresték a helyes tempót, hogy "megnyugodjanak".[1]
Az album borítóján egy földgömb szerepel. A fényképet a Coldplay személyesen készítette egy eldobható Kodak fényképezőgéppel. A földgömböt W H Smith megvásárolta tíz fontért; szerepelt a "Shiver" és a "Don't Panic" videoklipjében, és a turnéra is elvitte magával az együttes.[3] Az album ajánlása Will Champion édesanyjának, Dr Sara Champion-nek szól, aki 2000-ben rákban elhunyt.
Számok
- "Don't Panic" – 2:17
- "Shiver (dal)" – 4:59
- "Spies" – 5:18
- "Sparks" – 3:47
- "Yellow" – 4:29
- "Trouble" – 4:30
- "Parachutes" – 0:46
- "High Speed" – 4:14
- "We Never Change" – 4:09
- "Everything's Not Lost" – 7:15
- "Life Is for Living" 1:36 (rejtett szám; 5:39-nél kezdődik)
Bónusz számok a japán kiadáson
- "Careful Where You Stand" – 4:45
- "For You" – 5:42
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ a b c d Inglis, Sam: Recording Coldplay's Parachutes. SOS, 2000. október 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
- ↑ Roach, p. 45
- ↑ Roach, p. 36
Forrás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Parachutes című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
