„Kolbászfa” változatai közötti eltérés

Szalámifa
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Árvacsalán-virágúak (Lamiales);
Család:	Szivarfafélék (Bignoniaceae);
Nemzetség:	Kigelia;
Faj:	K. africana;
Tudományos név
	Kigelia africana; (Lam.) Benth.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szalámifa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szalámifa témájú médiaállományokat és Szalámifa témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. december 12., 23:01-kori változata

A szalámifa vagy kolbászfa (Kigelia africana) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjéhez, ezen belül a szivarfafélék (Bignoniaceae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A szalámifa díszfaként elterjedt, de nem gyakori. Afrikában, az időszakos trópusi esők övében honos.

Megjelenése

Legfeljebb 18 méter magas, eleinte sima, szürke kérgű és gömbölyded koronájú fa. Idősebb korban a kéreg pikkelyekben lehull, a korona szélessé válik. A levelek átellenesen vagy hármas örvökben állnak, szárnyaltak. Levele az 50 centiméter hosszúságot is elérheti, 7-11 levélkéjű, ezek 10-15 centiméter hosszúak, elliptikusak vagy visszás-tojásdadok, merev bőrneműek, érdes szőrűek; a levelek a száraz évszakban lehullanak. Virága 10-15 centiméteres, a párta széles tölcsér alakú, kissé görbült, 5 hátrahajló cimpával. A porzók száma négy. A virágok csüngő virágzatokban fejlődnek, melynek hosszúsága elérheti az 1 métert. A virágok sötét borvörösek vagy bíborszínűek, külső oldalukon sárgán erezettek. Termése szürkésbarna, általában 0.5-1 méter hosszú, 18 centiméter vastag és 10 kilogramm súlyú, gyakran méternyi kocsányon csüng.

Egyéb

A szalámifa virágai csupán egyetlen éjszakán nyílnak, és akkor kellemetlen szagot árasztanak. Ezzel a megporzó denevéreket csalogatják. Sajátos termése, amelynek a nevét köszönheti, nem ehető, a népi gyógyászatban és a mágiában azonban sokféle célra használják. A reumától a kígyóharapáson és a szifiliszen át a gonosz szellemek rontásáig, sőt a forgószelekig alig akad olyasmi, amire ne javallanák.

Forrás

Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 [[de:Leberwurstbaum]]
 [[es:Kigelia africana]]
+[[fi:Makkarapuu]]
 [[fr:Arbre à saucisses]]
 [[it:Kigelia africana]]