Analfabetizmus

Az írni-olvasni tudók aránya a világon

Az analfabetizmus azt jelenti, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem tud írni-olvasni. Azok a nyelvek, amiket nem alfabetikus írással írnak, etimológiai okok miatt illiterációnak nevezik a jelenséget.

Egy társadalomban az írás-olvasás elterjedésének folyamata az alfabetizáció. Vannak olyan közösségek (például természeti népek), amik nem ismerik az írást; ezeknek a tagjai nem tekinthetők analfabétának.

Azokban az országokban, ahol kevés figyelmet fordítanak a nők oktatására, lényegesen több nő analfabéta, mint férfi. A fejlett írásbeliséggel rendelkező országokban is sok gondot okoz az alapvetőnek számító írástudás hiánya, ami megmutatkozik a munkanélküliségben, és a bűnözésben is. Összesen egy kicsit kevesebb, mint egy milliárd felnőtt nincs ennek a fontos képességnek a birtokában. Helyzetük nem magyarázható értelmi fogyatékossággal, vagy diszlexiával, diszgráfiával.

Magyarországon arányukat 1-2%-ra becslik. A becslést a népszámlálások iskolázottsági adataira alapozzák; aki legfeljebb egy osztályt végzett, azt közéjük számítják. Ez egy folyamatosan újratermelődő réteg. Sokuk, de nem mindegyikük cigány.

Fajtái

Az analfabetizmus lehet:

• elsődleges analfabetizmus: az egyén nem tanult meg írni-olvasni. Főként a fejlődő országokban okoz gondot, de máshol is előfordul.
• másodlagos analfabetizmus: az érintett megtanult írni-olvasni, de elfelejtette. Fő oka a telefon és a tévé elterjedése, de okozhatja afázia is. Az 1970-es években fedezték fel.
• félanalfabetizmus: régen azt jelentette, hogy valaki tud olvasni, de nem tud írni. Ma azt jelenti, hogy tud írni-olvasni, de csak nagyon kicsit: felismer néhány szót, nem ismer minden betűt, vagy csak a nevét tudja leírni.
• funkcionális analfabetizmus: az érintett tud írni-olvasni, de nagyon rosszul. Kibetűzi a szavakat, de nem érti meg a használati utasítást, és nem tud a saját örömére olvasni. Ez akadályozza a további tanulást. Magyarországon a különböző becslések szerint a felnőttek 16-33%-a funkcionális analfabéta.

Egyes vélemények szerint ki kell bővíteni a definíciót. Eszerint az is funkcionális analfabéta, aki nem beszél nyelveket, vagy nincs jogosítványa.

Ezeken kívül használják például a digitális, a pénzügyi, a zenei analfabetizmus, vagy a tudományos analfabetizmus kifejezéseket is.

Gazdasági hatások

Az írástudatlanság gazdasági probléma is. A funkcionális analfabétizmus már a munkához jutásban is nehézséget okoz. Az önéletrajz megírása, a jelentkezési ívek kitöltése, a használati utasítás értelmezése mind nehézségbe ütközik, ami balesetet is okozhat. Az írástudás hiánya megnehezíti a vizsgázást, a számonkérést; nem lehet így megtanulni sem vezetni, sem a számítógépet kezelni. Legfeljebb segédmunkások lehetnek. Sokuk segélyre szorul, vagy feketemunkát végez. Bűnözési hajlamuk nagyobb, mint a jól író-olvasóké. A visszaeső bűnözésnek is ez az egyik fő oka, hiszen nem tudnak új álláshoz, új ismeretekhez jutni.

Felzárkóztatás

A 21. század eleji Magyarországon a felnőttképzés nem megoldott. Csak tíz-húsz iskolában, és a börtönökben nyílik lehetőség a hiányosságok pótlására. A rabok negyede analfabétának számít. Egyes esetekben akár háromnegyedük is funkcionális analfabéta lehet. A börtöniskolák leginkább az analfabéta rabokkal foglalkoznak, mert a többiek írás-olvasástanítása meghaladja a kapacitásukat.

A másodlagosan analfabétáknak eredetileg akár egyetemi végzettségük is lehetett. Nagy részük korábban a mezőgazdaságban dolgozott, de akadnak köztük kiváló mesteremberek is. Akár három-négy nyelvet is beszélhetnek. Mivel nem találnak új állást, ezért hajlamosak részt venni a szervezett bűnözésben. Aktív tanulásra képtelenek, ezért nagyon nehéz őket tanítani.

Részképességzavar, fogyatékosság

A magyar iskolarendszerben a tanítók versenyeznek abban, hogy ki tudja gyorsabban megtanítani a gyerekeket írni-olvasni. A gyerekeknek karácsonyra már az összes betűt ismerniük kell. A rohanásban sokan lemaradnak, mert nincs elég idejük gyakorolni. Betűket tévesztenek, és később a helyesírást sem tudják megtanulni. Nem mindegyikük diszlexiás: sokszor néhány hónap elég a hiányosságok pótlására.

A középsúlyos értelmi fogyatékosok is megtaníthatók írni-olvasni. A folyamatot elnyújtják, sokat gyakorolják a betűk összeolvasását, az olvasottak értelmezését. Ügyelnek arra, hogy a tanuló motivált legyen. Sokuk csak felnőttkorára tudja befejezni a tanulást.

A legtöbb országban a siketek nem tanulhatnak anyanyelvükön írni-olvasni, mert jelnyelvük nem létezik írásos formában. A hangnyelvet is sokszor csak alapszinten tudják elsajátítani. Mindezek miatt közöttük aránylag több az analfabéta, mint a hallók között. Az Amerikai Egyesült Államokban sokat segített az, hogy megalkottak egy írást az amerikai jelnyelv számára.

Magyarországon a 20. század végéig nem volt megoldva a súlyos beszédhibás, legfeljebb csak néhány szó érthető kimondására képes gyerekek oktatása. Sokuk így nem kaphatott értelmi képességüknek megfelelő oktatást, hanem a súlyos értelmi fogyatékosok iskoláiba kényszerült. Itt nemcsak hogy nem fejlesztették a beszédüket, hanem még írni-olvasni sem tanulhattak meg. Ezért sok néma, vagy alig beszélőképes ember még írni sem tud.

Számolástudatlanság

A számolástudatlanság a funkcionális analfabetizmushoz hasonló jelenség. Az érintettek csak mechanikus számolásra képesek, de valójában nem értik, hogy mit csinálnak; nem értik a számolás alapelveit, rosszul becsülnek meg valószínűségeket. Az Amerikai Egyesült Államokban már nemzeti problémának tekintik. John Allen Paulos amerikai matematikus írta le először. A számolástudatlanok közül nem mindenki diszkalkuliás: még matematikusok is szenvedhetnek enyhe számolástudatlanságban.

A jelenségnek az egyén számára súlyos következményei lehetnek. Nem tudják pénzügyeiket kezeli, adósságba verik magukat. A valószínűségek megbecslésére való képtelenségük miatt sok pénzt veszíthetnek szerencsejátékokon. A számolástudatlanság még az áltudományoknak is megágyazhat.

Források

• A világban
• Majdnem egymilliárd
• Körkép
• Az írásbeliség fontossága
• Történeti áttekintés
• Funkcionális analfabetizmus
• Funkcionális analfabetizmus bővebben
• Félanalfabetizmus, újratermelődés
• Áldiszlexiások
• Cigány analfabetizmus
• A munka világában
• Problémák
• Siketek analfabetizmusa
• Súlyosan beszédfogyatékos gyerekek a 20. században
• Értelmi fogyatékos gyerekek olvasástanulása
• Magyar Olvasástársaság
• Stanislas Dehaene: A számérzék. Miként alkotja meg az elme a matematikát?