„Első Tisza István-kormány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forma
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula, ifj.|Andrássy Gyulát]] – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette [[szövetkezett ellenzék]] néven.
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula, ifj.|Andrássy Gyulát]] – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette [[szövetkezett ellenzék]] néven.


A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[Koalíció (1905)|Koalíció]]val szemben. Az eredmény azonnal [[1905-ös magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte.
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[szövetkezett ellenzék]]kel szemben. Az eredmény azonnal [[1905-ös magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte.


==A kormány tagjai==
==A kormány tagjai==

A lap 2009. december 3., 18:58-kori változata

Az első Tisza István-kormány 1903. november 3-án alakult és mandátuma 1905. június 18-án járt le. A Tisza István vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel másfél éven át húzódó belpolitikai válság alakult ki az országban, valamint az 1875-től 1905-ig folyamatosan kormányzó Szabadelvű Párt széteséséhez és megszűnéséhez vezetett.

Fájl:Tiszaistvan.jpg
Tisza István

Története

E kormányhoz fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően – Tiszának a házszabály-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén Bihar vármegyében egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt.

1904. november 18-án a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki obstrukció letörésére. Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet Daniel Gábor, a Szabadelvű Párt elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „zsebkendőszavazásként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát.

Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük Széll Kálmánt és Andrássy Gyulát – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette szövetkezett ellenzék néven.

A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt történelmi vereséget szenvedett a szövetkezett ellenzékkel szemben. Az eredmény azonnal komoly belpolitikai válságot okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte.

A kormány tagjai

Név hivatal kezdete hivatal vége párt/szervezet megjegyzés
Miniszterelnök és belügyminiszter
Tisza István 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Pénzügyminiszter
Lukács László 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Igazságügy-miniszter
Plósz Sándor 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Honvédelmi miniszter
Nyiri Sándor 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
A király személye körüli miniszter
Tisza István 1903. november 3. 1904. március 3.
Szabadelvű Párt
Khuen-Héderváry Károly 1904. március 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Vallás- és közoktatásügyi miniszter
Berzeviczy Albert 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Földmívelésügyi miniszter
Tallián Béla 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Kereskedelemügyi miniszter
Hieronymi Károly 1903. november 3. 1905. június 18.
Szabadelvű Párt
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter
Cseh Ervin 1903. november 3. 1905. június 18.
?

Források