„Antal Mihály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. december 1., 23:01-kori változata

Antal Mihály (Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.), nyelvész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete

Jászladányban született, apja községi jegyző volt. Bölcsészettudományi tanulmányait az egri papnevelő intézetben folytatta, 1811 körül végzett. Felszentelése előtt világi pálya felé orientálódott, s Pesten orvosi tanulmányokat, majd jogot végzett. Nevelőként helyezkedett el nemesi családoknál, 1830-tól pedig Pesten telepedett le. 1832–1837-ig az akadémia kéziszótárának szerkesztési munkájában vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én levelező tagjainak sorába iktatta. Megjelent munkáiban a magyar nyelv oktatásba történő bevezetését szorgalmazta.

1834 körül a Nemzeti Kaszinó könyvtárosává választották meg, mely munkakört haláláig betöltötte. Az akadémiai emlékbeszédet Toldy Ferenc mondta fölötte 1852. május 15-én.

Művei

Magyar Tudományos Akadémia kézi szótára. Szerk. (Pest, 1832-1837)
Gondolatok honi magyar nyelvünk terjesztésének némely eszközeiről. In: Tudományos Gyűjtemény 1827. IX. 61–110.
Ritka, új, és tájszavak gyűjteménye (Kézirat).

Írása jelent meg a Tudományos Gyűjtemény 1821 januárjában indult szépirodalmi mellékletében, a Szép-literatúrai Ajándékban (1824. 128.) is.

Forrás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

Irodalom

Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Antal Mihály akadémiai tag felett. In: Magyar Académiai Értesítő 1852. 205.
Hölgyfutár (1850. 109. sz.)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Antal Mihály''' ([[Jászladány]], [[1793]]. – [[Budapest|Pest]], [[1850]]. [[június 20.]]), nyelvész, könyvtáros, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja
+'''Antal Mihály''' ([[Jászladány]], [[1793]]. – [[Budapest|Pest]], [[1850]]. [[június 20.]]), nyelvész, könyvtáros, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
 ==Élete==
-[[Jászladány]]ban született, apja községi jegyző volt. Bölcsészettudományi tanulmányait az egri papnevelő intézetben folytatta, 1811 körül végzett. Felszentelése előtt világi pálya felé orientálódott, s Pesten orvosi tanulmányokat, majd jogot végzett. Nevelőként helyezkedett el nemesi családoknál, 1830-tól pedig Pesten telepedett le. 1832-1837-ig az akadémia kéziszótárának szerkesztési munkájában vett részt. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1833]]. november 15-én levelező tagjainak sorába iktatta. Megjelent munkáiban a magyar nyelv oktatásba történő bevezetését szorgalmazta.
+[[Jászladány]]ban született, apja községi jegyző volt. Bölcsészettudományi tanulmányait az egri papnevelő intézetben folytatta, 1811 körül végzett. Felszentelése előtt világi pálya felé orientálódott, s Pesten orvosi tanulmányokat, majd jogot végzett. Nevelőként helyezkedett el nemesi családoknál, 1830-tól pedig Pesten telepedett le. 1832–1837-ig az akadémia kéziszótárának szerkesztési munkájában vett részt. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1833]]. november 15-én levelező tagjainak sorába iktatta. Megjelent munkáiban a magyar nyelv oktatásba történő bevezetését szorgalmazta.
 körül a [[Nemzeti Kaszinó]] könyvtárosává választották meg, mely munkakört haláláig betöltötte. Az akadémiai emlékbeszédet [[Toldy Ferenc]] mondta fölötte 1852. május 15-én.