„Konsztantyin Mihajlovics Szimonov” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
D'ohBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: fa:کنستانتین سیمونوف
→‎Életrajza: Nagy bolsevik volt, ne hallgassuk el!
33. sor: 33. sor:
A [[második világháború]]ban haditudósítóként vett részt, és szembesült a harcok borzalmaival. Ez élete meghatározó élménye lett, későbbi műveit szinte kivétel nélkül ez ihlette.
A [[második világháború]]ban haditudósítóként vett részt, és szembesült a harcok borzalmaival. Ez élete meghatározó élménye lett, későbbi műveit szinte kivétel nélkül ez ihlette.


1954-től, a ''Novij mir'' nevű folyóirat főszerkesztőjeként, komoly cenzurális hatalom összpontosult a kezében. Ebben a minőségében egyike volt azoknak, akik megakadályozták [[Borisz Paszternak]] "Doktor Zsivago" című regényének kiadását, s ezáltal megfosztották őt [[Nobel-díj]]ától. Ezt a lépését még élete végén, [[Alfred Andersch]] NSZK-beli íróval váltott nyílt levelében is büszkén vállalta és mentegette.
1954-től a ''Novij mir'' nevű folyóirat főszerkesztője.


==Irodalmi munkássága==
==Irodalmi munkássága==

A lap 2009. november 30., 22:10-kori változata

Konsztantyin Mihajlovics Szimonov
Élete
Született1915. november 15.
Petrográd, Orosz Birodalom
Elhunyt1979. augusztus 28. (63 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Nemzetiségorosz
Házastársa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
Fontosabb műveiHúsz nap háború nélkül
Kitüntetései
Konsztantyin Mihajlovics Szimonov aláírása
Konsztantyin Mihajlovics Szimonov aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Konsztantyin Mihajlovics Szimonov témájú médiaállományokat.

Konsztantyin Mihajlovics Szimonov (oroszul: Константин Михайлович Симонов; (Szentpétervár, 1915. november 28.Moszkva, 1979. augusztus 28.) orosz író, költő, drámaíró.

Életrajza

A második világháborúban haditudósítóként vett részt, és szembesült a harcok borzalmaival. Ez élete meghatározó élménye lett, későbbi műveit szinte kivétel nélkül ez ihlette.

1954-től, a Novij mir nevű folyóirat főszerkesztőjeként, komoly cenzurális hatalom összpontosult a kezében. Ebben a minőségében egyike volt azoknak, akik megakadályozták Borisz Paszternak "Doktor Zsivago" című regényének kiadását, s ezáltal megfosztották őt Nobel-díjától. Ezt a lépését még élete végén, Alfred Andersch NSZK-beli íróval váltott nyílt levelében is büszkén vállalta és mentegette.

Irodalmi munkássága

Önálló regények mellett két nagy regénytrilógiát is írt: az ún. magánélet- és az ún. háborús trilógiát. A magánélet-trilógia főhőse Lopatyin őrnagy, akit az író egyértelműen önmagáról formázott. Regényei realista stílusban íródtak.

A Húsz nap háború nélkül c. regényéből 1975-ben film készült, melynek forgatókönyvírója maga Szimonov volt. A Várj reám című versét, fordította Lányi Sarolta, Darvas Iván sanzonjaként sokan megismerték Magyarországon.


Magyarul is megjelent jelentősebb regényei

  • Háborús-trilógia
    • Élők és holtak
    • Nem születünk katonának
    • Az utolsó nyár
  • Magánélet-trilógia
    • Négy lépés
    • Húsz nap háború nélkül
    • Többé nem látjuk egymást
  • Különtudósítónk jelenti
  • Nappalok és éjszakák
  • Polinyin ezredes szerelme
  • Szofja doktornő[1]
  • Egy fiatalember feljegyzései
  • Fegyvertársak
  • Harcoló Kína
  • Híd a víz alatt
  • Minden nap hosszú

Magyar fordítói

Lányi Sarolta, Galgóczy Árpád

Hivatkozások

Külső hivatkozások