„Ároktő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Magyar –> Magyarok |
Mami (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Magyar település infobox |
{{Magyar település infobox |
||
| név = Ároktő |
| név = Ároktő |
||
| címer = Ároktő |
| címer = HUN Ároktő COA.jpg |
||
| régió = Észak-Magyarország |
| régió = Észak-Magyarország |
||
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén |
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén |
||
A lap 2009. november 30., 11:30-kori változata
| Ároktő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Csizmadia Judit[1] | ||
| Irányítószám | 3467 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1056 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″ | |||
 Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ároktő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól 40 kilométerre délre.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Ördögárok nevű szarmata erődrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.
A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
Népcsoportok
A település lakosságának 89%-át magyar, a 11%-át cigány származású [3] emberek alkotják.
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- A Tájház 1994-ben nyílt meg.
- Tiszai holtág, horgászhely
Környező települések
Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).
Wifi falu
- A településen a 2008-ban megvalósult "Wifi falu" pályázat keretében 20 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifi szolgáltatást.
Jegyzetek
- ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Ároktő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html