Alexander Sutherland Neill

Alexander Sutherland Neill
Neill, születésnapján
Született	1883. október 17. Forfax, Skócia
Elhunyt	1973. szeptember 23. (89 évesen) Aldeburgh
Állampolgársága	brit
Házastársa	Ena May Neill
Gyermekei	Zoë Readhead
Foglalkozása	neveléstudós szakíró pszichológus újságíró filozófus
Tisztsége	iskolaigazgató
Iskolái	Edinburgh-i Egyetem
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Sutherland Neill témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alexander Sutherland Neill (Forfax, 1883. október 17. - Aldeburgh, 1973. szeptember 23.) skót pedagógus, a Summerhill iskola alapítója.

Neill pedagógus családban született, apja egy skóciai vidéki iskola igazgatója volt. Neill nem volt jó tanuló, a családban mindenki úgy könyvelte el, mint tehetségtelent. Miután több munkahelyen se vált be, végül segédtanító lett, és mint ilyen, a kor szokásának megfelelően verte is a gyerekeket. Azokban az iskolákban, ahol tanítóskodott, találkozott olyan tanárokkal, akik felkeltették érdeklődését a világ iránt, és ennek nyomán 25 éves korában beiratkozott az Edinburgh-i Egyetemre. Az egyetemet 1912-be végezte el angol irodalom szakon. Kedvencei nem azok az írók voltak, akikről kötelezően tanult az egyetemen, hanem Bernard Shaw, H. G. Wells és Henrik Ibsen.

Az egyetem elvégzése után újságíró szeretett volna lenni, de ebben az I. világháború kitörése megakadályozta. Így került egy vidéki iskolába igazgatónak. Ekkor már sajátos elképzelései voltak az iskolával kapcsolatban. Nem hitt a verésben, nem hitt a fegyelemben, és arra törekedett, hogy a gyerekek minél inkább érdeklődésüknek megfelelő dolgokkal foglalkozhassanak. Le akarta rombolni azt a falat, amit a tanárok a gyerekekkel szemben felépítettek.

1915-től jelentek meg könyvei, amelyekben elképzeléseit írta le, hogy milyennek kellene lennie egy szabad iskolának, ahol a legfontosabb dolog a kreativitás, és a tanárok és a gyerekek kézzelfogható egyenlősége.

Végül 1921-ben alapította meg iskoláját, amely mind a mai napig működik. Az iskola mai helyére 1927-ben költözött. Az iskola több dologban eltér a tradicionális iskoláktól:

1. Az iskolában széles körü hatáskörrel közös tanár-diák önkormányzat működik, ahol minden tanárnak és diáknak egy szavazata van. A hetente ülésező gyűlés elé nem kerülnek azok a dolgok, amikben az iskolaigazgató dönt: pl. tanárok felvétele és elbocsátása. Az iskolai élet legtöbb kérdése azonban a gyűléseken dől el. Az itt elfogadott törvények mindenkire érvényesek, a tanárokra is. A tanároknak nincs joguk saját elgondolásuk szerint szabályokat kitalálni. Ha megszegik a közösen hozott törvényeket, akkor ez - ugyanúgy, mint a gyerekek esetében - a közösség elé kerül.

2. Az iskolai órák látogatása nem kötelező. Az iskolában a játék ugyanolyan értékesnek elismert tevékenység mint a tanulás. Minden gyerek, még a legkisebb is - a tanárok segítségével - maga állítja össze, hogy mit szeretne tanulni. Az órák megtartása a tanárok kötelessége.

Summerhill az 1960-as években lett világhírű, mint a szabad nevelés gyakorlati példája. Summerhill nyomán számos iskola alakult, elsősorban az USA-ban. Neillt öreg korára számos egyetem díszdoktorrá avatta, és ma a 20. század egyik legfontosabb iskolakritikusának tartják, mert elveit a gyakorlatban is bizonyította. Az iskolát ma lánya, Zoe Readhed vezeti. Az iskolát az angol kormány 2000-ban megpróbálta bezáratni azzal, hogy kényszeríteni akarta az iskolát, hogy tegye kötelezővé a tanórák látogatását. Az iskola pert indított és megnyerte azt. Az ítélet kimondta, hogy az iskolának joga van önálló filozófiával rendelkezni, és hogy az iskolában a tanulás nem csupán az órákon történik.

Az iskolát 2007-ben újra ellenőrizte az angol iskolafelügyelet (OFSTED), és pozitívan nyilatkozott az iskoláról.

Summerhill befolyása változatlanul nagy, ma a világon több mint 100 olyan iskola működik, amely Summerhillt fontos ősének tekinti, és a szabad iskolák mozgalma újra erősödőben van.

Munkái (válogatás)

• A Dominie’s Log (1915)
• A Dominie Dismissed (1916)
• Booming of Bunkie (1919)
• Carroty Broon (1920)
• A Dominie in Doubt (1920)
• A Dominie Abroad (1922)
• A Dominie’s Five (1924)
• The Problem Child (1926)
• The Problem Parent (1932)
• Is Scotland Educated? (1936)
• That Dreadful School (1937)
• The Problem Teacher (1939)
• The Last Man Alive (1939)
• Hearts Not Heads in the School (1945)
• The Problem Family (1949)
• The Free Child (1953)
• Summerhill: A Radical Approach to Child Rearing (Erich Fromm előszavával) (1960)
• Freedom, Not License! (1966)
• Talking of Summerhill (1967)
• Children's Rights: Toward the Liberation of the Child (társszerzők: Leila Berg, Paul Adams, Nan Berger, Michael Duane és Robert Ollendorff) (1971)
• Neill, Neill, Orange Peel! (1972)
• Record of a friendship: the correspondence between Wilhelm Reich and A. S. Neill, 1936-1957 (1982)
• All the Best, Neill: Letters from Summerhill (1984)

Források

• Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak - gyerekeknek és szülöknek SAXUM kiadó 2009 ISBN 9789632480633
• Pedagógiai Lexikon. 2. köt. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. Neill lásd 543-544. ISBN 963814646X

Külső hivatkozások

• Az A.S. Neill alapította Summerhill iskola honlapja
• Magyar nyelvű írások Summerhillről és a demokratikus iskolákról (www.foti-peter.hu)
• A demokratikus iskolák európai közössége (EUDEC) - magyar nyelvü leirással

Wikipedia kapcsolatok

• John Caldwell Holt
• George Dennison
• Demokratikus iskola
• Zoe Readhead

John Taylor Gatto