„ALH 84001” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
27. sor: | 27. sor: | ||
</ref> Azóta más marsi meteoritokban is találtak hasonló nyomokat, ezek közül a legfiatalabb mindössze 170 millió éves.<ref> |
</ref> Azóta más marsi meteoritokban is találtak hasonló nyomokat, ezek közül a legfiatalabb mindössze 170 millió éves.<ref> |
||
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030604lehete.html?pIdx=4|title=Lehet-e élet a Marson?|date=2003-06-04|publisher=[http://origo.hu/ [Origo]]|accessdate=2009-01-15}} |
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030604lehete.html?pIdx=4|title=Lehet-e élet a Marson?|date=2003-06-04|publisher=[http://origo.hu/ [Origo]]|accessdate=2009-01-15}} |
||
</ref> A felfedezést és a belőle levont következtetéseket folyamatosan támadták, a |
</ref> A felfedezést és a belőle levont következtetéseket folyamatosan támadták, többek között a magnetitkristályok kialakulását a karbonátokból hő hatására tartották valószínűnek. A 2009 novemberében publikált újabb vizsgálatok szerint azonban egymástól függetlenül keletkeztek, és az üledékképződés során váltak csak ki együtt. |
||
== Nanobakteriális élet nyomai? == |
== Nanobakteriális élet nyomai? == |
A lap 2009. november 28., 01:24-kori változata
Az ALH 84001 (Allan Hills, 1984 #001) egy, az antarktiszi Allan Hillsben 1984 decemberében az ANSMET amerikai meteoritgyűjtő csoport által talált meteorit. Felfedezésekor 1,93 kilogrammot nyomott.
A NASA szerint a Marson képződött olvadt lávából körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt. Körülbelül 3,6 milliárd évvel ezelőtt több becsapódás szétszabdalta, majd egy újabb meteorit lökte ki a Mars felszínéről körülbelül 15 millió éve, durván 13 000 éve csapódott a Földbe. Ezeket a dátumokat radiometriás elemzésekkel szamárium-neodímium; rubídium-stroncium; kálium-argon és C-14 (radiokarbon) datálással kapták.
Az ALH 84001 kutatástörténete
A nevezetes meteorit fő alkotó ásványa rombospiroxén. Ennek alapján 1994-ig diogenitnek (egy bazaltos akondritnak) katalogizálták. 1994-ben David Mitthlefehldt vizsgálta meg részletesen a meteorit összetételét.[1][2][3][4][5][6][7] Azt találta, hogy a benne előforduló ásványok oxidáltabbak, mint a bazaltos akondritok ásványai. A kémiai jegyek alapján marsi eredetűnek sorolták át. Ezek után vizsgálta egy NASA-kutatócsoport a benne előforduló CaCO3 ásványt és annak mikrozárványait. Vizsgálták a magnetitkristályokat, a biofilmeket, a bennük megtalálható polimerizált aromás szénhidrogéneket (PAH), ezek alapján történt a nevezetes bejelentés a marsi életnyomokról.[8]
E felfedezés megsokszorozta a Mars feltérképezése iránt érdeklődők számát. A lehetséges fosszíliák bejelentésekor még az akkori amerikai elnök, Bill Clinton is televíziós beszédet tartott az esemény magyarázatára.[9] Azóta más marsi meteoritokban is találtak hasonló nyomokat, ezek közül a legfiatalabb mindössze 170 millió éves.[10] A felfedezést és a belőle levont következtetéseket folyamatosan támadták, többek között a magnetitkristályok kialakulását a karbonátokból hő hatására tartották valószínűnek. A 2009 novemberében publikált újabb vizsgálatok szerint azonban egymástól függetlenül keletkeztek, és az üledékképződés során váltak csak ki együtt.
Nanobakteriális élet nyomai?
Az ábrán látható pásztázó elektronmikroszkópos képen baktérium-maradványokat lehet felfedezni. Ezek mérete 20-100 nanométer (lényegesen kisebb, mint a baktériumok mérettartománya), és hasonlítanak a feltételezett nanobaktériumokra, de kisebbek mint bármely földi életforma. Napjainkban az a probléma hogy a jelenlegi mikrobiológia nem tekinti élőlénynek a nanobaktériumokat,így ezek a maradványok sem lehetnek földön kívüli élet nyomai.
2001-ben Friedmann Imre magyar származású kutató és munkatársai a magnetitkristályokból álló füzéreket tanulmányozták. Az 50 nanométeres nagyságú, szabályos alakú magnetit egykristályokból különböző hosszúságú láncokat találtak és ezek statisztikája utalt arra, hogy ezek esetleg magnetotaktikus baktériumok maradványai lehetnek.[11] A nanobaktériumokról zajló vita tehát eldöntheti,hogy létezett-e földön kívüli élet a Naprendszerben. Ezen létformát mérete miatt nehéz azonosítani. Mivel nem ismerjük életfolyamataik működését, nehéz következtetni egy űrszondának arra hogy egy idegen bolygóról vagy holdról vett mintában fellelhetőek-e ezen szerveződések.
Eredet
2005 szeptemberében Vicky Hamilton (University of Hawaii, Manoa) a Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey által szolgáltatott adatok alapján valószínűsítette a meteorit származási helyét az Eos Chasma területén a Valles Marineris-ben. Ez azonban nem tekinthető bizonyítéknak, mivel a felszínt nem sikerült maradéktalanul feltérképezni az azt borító porfelhők miatt.
Lásd még
Külső hivatkozások
- ↑ Mittlefehldt D. W. and Lindstrom M. M. (1995) ALH84001 orthopyroxenite: Comparison with other martian meteorites and Yamato 75302-type and LEW88xxx ferroan diogenites (abstract). N.I.P.R. Symp. Ant. Met. 19th, 179.
- ↑ Mittlefehldt D. W., Lindstrom M. M., and Gibson E. K. (1995c) ALH 84001: Trace element geochemical similarities of its trapped melt component to Nakhla, Lafayette, and Chassigny (abstract). Lunar and Planetary Science XXVI, 983-984.
- ↑ Mittlefehldt D. W. (1994a) ALH84001, a cumulate orthopyroxenite member of the SNC meteorite group. Meteoritics, 29, 214-221.
- ↑ Mittlefehldt D. W. (1994b) Erratum to “ALH84001, a cumulate orthopyroxenite member of the SNC meteorite group,” Meteoritics, 29, 900.
- ↑ Mittlefehldt D . (1994c) The genesis of diogenites and HED parent body processes. Geochim. Cosmochim. Acta, 58, 1537-1552.
- ↑ Mittlefehldt D. W. (1994d) ALH 84001 Cumulate orthopyroxenite: A previously unappreciated martian meteorite (abstract). Lunar Planet. Sci. XXV, 911-912.
- ↑ Mittlefehldt D. W. and Lindstrom M. M. (1994) Geochemical evidence for mixing of three components in martian orthopyroxentie ALH 84001 (abstract). Meteoritics, 29, 504.
- ↑ Dr. David McKay és munkatársai, NASA, Science Journal.
- ↑ Clinton, Bill: President Clinton Statement Regarding Mars Meteorite Discovery. NASA, 1996. augusztus 7. (Hozzáférés: 2006. augusztus 7.)
- ↑ Lehet-e élet a Marson?. [Origo], 2003. június 4. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
- ↑ Friedmann I. és munkatársainak írása a PNAS c. folyóiratban.