„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor: 32. sor:


[[1840]]-ben [[Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombaton visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta.
[[1840]]-ben [[Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombaton visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta.

Végrendelete értelmében [[Euridiké]] szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.


==Jelentős művei==
==Jelentős művei==

A lap 2009. november 23., 11:19-kori változata

Ferenczy István
Született

Rimaszombat
Elhunyt

Rimaszombat
Állampolgárságamagyar[8]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, az MTA levelező tagja.

Életpályája

Apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban.

Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra.

Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott.

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombaton visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta.

Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.

Jelentős művei

Forrás

  • Meller Simon: F. I. élete és művei Bp., 1908
  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. a b Ferenczy, Stephan (BLKÖ)
  3. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. Ferenczy, István, 2017. október 9., István Ferenczy
  5. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven)
  7. BnF források (francia nyelven)
  8. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)