„Kontyvirágfélék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TobeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bg:Змиярникови
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor: 28. sor:
*A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
*A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.


[[Fájl:Alocasiamacrorrhiza1web.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Az elefántfül-kontyvirág ''(Alocasia macrorhiza)'' levelei hatalmasra nőnek, a trópusok növenyei. Nálunk kedvelt dísznövények.]]
[[File:Amorphophallus titanumKew.jpg|bélyegkép|balra|230px|Az [[Amorphophallus titanum]] a trópusokon él, és hatalmas virágot nőveszt.]]


A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható.
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható.
[[Fájl:Alocasiamacrorrhiza1web.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Az elefántfül-kontyvirág ''(Alocasia macrorhiza)'' levelei hatalmasra nőnek, a trópusok növenyei. Nálunk kedvelt dísznövények.]]


== Forrás és ajánlott irodalom ==
== Forrás és ajánlott irodalom ==

A lap 2009. november 11., 14:02-kori változata

Kontyvirágfélék
Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Juss.
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat és Kontyvirágfélék témájú kategóriát.

A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – konvergencia). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös morfológiai sajátosságaikat itt röviden összegezzük.

  • Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
  • Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
  • Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
  • A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
  • Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
  • A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
Az Amorphophallus titanum a trópusokon él, és hatalmas virágot nőveszt.

A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható.

Az elefántfül-kontyvirág (Alocasia macrorhiza) levelei hatalmasra nőnek, a trópusok növenyei. Nálunk kedvelt dísznövények.

Forrás és ajánlott irodalom

  • Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
  • Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
  • Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
  • Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
  • Hortobágy Tibor (szerk.): Növénytan 2., Növényrendszertan és növényföldrajz, Tankönyvkiadó, Bp., 1973
  • Andreánszky Gábor: Ősnövénytan, Akadémiai Kiadó, Bp., 1954
  • Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965