„Simai Mihály (közgazdász)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Profsimai (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
== Tanulmányai ==
== Tanulmányai ==


1948-ban érettségizett a [[Szeghalom|szeghalmi]] Péter András Református Gimnáziumban, majd felvették a [[Budapesti Corvinus Egyetem|Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem]] kereskedelem szakára, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. 1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Posztgraduális program keretében a [[genf]]i Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és a [[párizs]]i Európai Gazdasági és Politikai Tudományok Iskolájában tanult.
1948-ban érettségizett a [[Szeghalom|szeghalmi]] Péter András Református Gimnáziumban, majd felvették a Közgazdaságtudományi Egyetem]] kereskedelem szakára, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. 1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Posztgraduális program keretében a [[genf]]i Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és a [[párizs]]i Európai Gazdasági és Politikai Tudományok Iskolájában tanult.


== Tudományos pályafutása ==
== Tudományos pályafutása ==

A lap 2009. november 10., 16:10-kori változata

Simai Mihály (Budapest, 1930. április 4.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A világgazdaságtan neves kutatója. 1988 és 1991 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézete igazgatója.

Tanulmányai

1948-ban érettségizett a szeghalmi Péter András Református Gimnáziumban, majd felvették a Közgazdaságtudományi Egyetem]] kereskedelem szakára, ahol 1952-ben szerzett közgazdász diplomát. 1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Posztgraduális program keretében a genfi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében és a párizsi Európai Gazdasági és Politikai Tudományok Iskolájában tanult.

Tudományos pályafutása

Diplomájának megszerzése után az egyetem nemzetközi gazdaság és politikai kérdések tanszékén kapott tanársegédi állást. 1957-től adjunktusként, 1961-től pedig docensként dolgozott. 1971-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Állását a tanszék világgazdasági tanszékké történő átnevezése után is megtartotta. A tanszéknek több éven keresztül vezetője is volt. 2000-ben professor emeritusi címet kapott. Emellett a győri Széchenyi István Egyetemen is tanít. Oktatói munkája mellett az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének megszervezésében és megalapításában is részt vett. 1974-től az intézet helyettes igazgatója, 1988 és 1991 között igazgatója volt. 1991-ben kutatóprofesszori megbízást kapott.

1962-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának lett tagja, később a Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságba is bekerült. Egy időben az ENSZ Informatikai Bizottságában is dolgozott. 1976-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagjává.

Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: Transnational (Genf), Review of International Studies (Cambridge), Journal of Development Studies (Hága), Environmental Economics (Amszterdam), Journal of Development Planning (Delhi) és Global Governance (New York).

Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül a kapitalista országok és a harmadik világ kérdéskörei és a világgazdaság 21. századi kérdései, valamint a globális transzformációk.

Közéleti pályafutása

Simai az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) több intézményében is aktívan részt vett. 1959 és 1960 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, 1964 és 1968 között a Tervezési, Prognosztikai és Gazdaságpolitikai Központja munkatársa volt. Emellett több arab és afrikai országban dolgozott tanácsadóként. 1992 és 1996 között az ENSZ Egyetem Helsinkiben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója.

Tagja volt az ENSZ több szakértői bizottságának, többek között a nemzetközi pénzügyi kérdésekkel, az államszervezetek reformjával és a fejlesztéstervezéssel foglalkozó bizottságoknak. Az ENSZ Egyetem Igazgatótanácsának elnökeként (1990–1992), illetve az UNICEF Kormányzótanácsának alelnökeként dolgozott több éven át. A Magyar ENSZ-Társaság és az UNICEF magyar bizottságának elnökévé választották (utóbbit 2004-ig vezette).

Családja

1954-ben nősült, felesége Bence Vera. Házasságukból egy leánygyermekük született (Anna).

Díjai, elismerései

  • Közgazdász-díj (1975)
  • Magyar Köztársaság Zászlórendje (1990)
  • Meritorious Service Award (1995, ENSZ)
  • Széchenyi-díj (2007)

Főbb publikációi

  • Tőkekivitel a jelenkori kapitalizmusban (1962)
  • A kapitalizmus világgazdasági rendszere (1965)
  • Kilátás a 26. emeletről (1969)
  • A harmadik évezred felé (1971)
  • Az Egyesült Államok a 200. évforduló előtt (1974)
  • Kölcsönös függőség és konfliktusok a világgazdaságban (1978)
  • A fejlődő országok és a gazdasági dekolonizáció (1981)
  • International Technology Transfer and Economic Development in the Late 20th Century (1984)
  • Hatalom, technika, világgazdaság (1985, angolul 1990)
  • The Future of Global Governance: Managing Risk and Change in the International System (1994)
  • The Future of Work: The Politics and Economics of Global Employment (1995)
  • Nemzetközi üzletpolitika (1996)
  • The Democratic Process and the Market (1999)
  • Új trendek és stratégiák a világgazdaságban (2000)
  • Zöldebb lesz-e a világ? (2001)
  • Az Egyesült Államok a XXI. század nemzetközi rendszerében (2006)
  • A világgazdaság a XXI. század forgatagában: új trendek és stratégiák (2007)

Források