Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Indítványozom a japán átírásban a dz elhagyását

Függőben (aláíratlan)

A WP:JAPÁN az akadémiaival összhangban dz-t ír elő, az OH viszont már a z-t ajánlja, meg a dz néha furcsán is jön ki.

Amúgy még mindig: ez a sok függő szakasz itt mire vár? :)

– chery 信 2009. október 26., 22:51 (CET)

A függő szakaszokról, ha nincs rá remény, hogy választ nyerjenek a közeli jövőben, le lehet venni a függőbent, és akkor archiválódnak majd szépen. A dz-t illetően várnék egyéb hozzászólókra. Meg tudnád mondani, hol furcsa? Bennó^fogadó 2009. október 28., 10:33 (CET)

Két kirívó példa: dzen és dzadzen. Általában szó elején jön ki szerintem rosszul, és túl sok minden nem támasztja alá egyébként a dz-zést. (Személyes tapasztalatom nincs, csak hangosszótárat, a hallomásaimat, meg az OH-t tudom lengetni.)

– chery 信 2009. október 28., 13:24 (CET)

Szerintem kövessük az OH ajánlását, ha már másban is többnyire azt tesszük. → Raziel ^szóbuborék 2009. október 28., 20:52 (CET)

Jó, akkor én most merészelek bátran szerkeszteni és átírom az irányelvet OH-konformra.

– chery 信 2009. november 2., 14:59 (CET)

Hát, kedves chery, ezt inkább ne tedd! Irányelvet nem szerkeszthetsz át, mert az irányelvek átszerkesztéséről szóló irányelv szavazást ír elő minden olyan változtatásra, amely "lényegileg" változtatja meg azt. Ezért inkább tégy javaslatot, aztán szavaztass! Hidd el nekem, jobb lesz így! – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. november 2., 15:32 (CET)

Szerintem az OH. ajánlása ebben a részletkérdésben elég, támogatom a z-s ajánlást. Lásd egyébként OH. 247. Szavaztatni szerintem felesleges, amíg nem áll elő valaki egy szakmailag megalapozottabb ajánlással... Bennó^fogadó 2009. november 2., 16:19 (CET)

Sportos kérdések

Sajnos a sportújságírás a nagy átlagnál is többet tesz a magyar nyelv rongálásáért, és ezeket a rossz megoldásokat egyre többen veszik át. (Találkoztam olyan újságíróval, akitől elvárták a szerkesztőségben, hogy az 1 óra 48 perc 53 másodperces eredményt "1:48:53 óra" (sic!) alakban írja. :-( Két elterjedt írásmód hibás voltáról szeretném tudni a véleményeteket, mert törm rajta a fejemet, hogy ezekre javítócsomagot írjak (bár távolról sem triviális a feladat).

• 5:0-ra vezet, 3:0-s győzelem, az eredmény 2:0 – ezek a helyes alakok a fehér helyesírási szótár 383. oldaláról (null szóbokor) vannak. A szabályzatban nem találtam pontot rá. Most sokan 3-0-s győzelmet írnak helyette. Ez hiba vagy alternatíva? Javítandó?
• A Kovács–Janics páros nagykötőjellel nagyszerű eredményeket ért el a kajaksportban, de egyre többször látom a "Kovács, Janics páros" alakot, ami szerintem borzalmas, én konkrétan a falat kaparom tőle kínomban, annyira magyartalan. (Szerintem ellentétes a helyesírás fő alapelvével, a kiejtés szerinti írásmóddal, hiszen a dallam sem utal ilyenkor vesszőre.) Helyes elképzelés ezeket nagykötőjelre javítani?

Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 10:49 (CET)

A válasz kétfelé bontandó: az eredményjelzési szokás akár változhatik is, erre például CFC fog tudni felelni, és rá lehet is számítani. ;) Ami a másik felét illeti: a vessző egyértelműen rossz megoldás, erősen felejtős. Bennó^fogadó 2009. október 28., 10:55 (CET)

Azt hiszem, nálamnál nagyobb magyar sportújságíró-ellenes embert nehezen találsz annak ellenére, hogy a sportot imádom és magam is a Népsport-on nőttem fel. Sajnos egyre több az olyan egyetemet végzett, magát újságírónak nevező egyén, aki érettségis hárompontos hibával ír helyesen, MINDENT angol forrásokból ferdít át, majd szenzációra éhesen tálalja azt a nagyközönség elé.

Az eredményjelzésre kétféle alternatíva elfogadott és megszokott: a kettőspontos és a nagykötőjeles. A helyesírási szabály eredetileg valóban a kettőspontot változatot írta, azonban a nyomdai betűtípusok nem mindegyike volt alkalmas az eredmény jól elkülönítő ábrázolására, ezért bevezették a NAGYKÖTŐJELES változatot (hogy ezt a helyesírási szabály követte-e vagy sem, nem tudom). Én a wikin utóbbit támogattam, mivel 10px alatt semmit nem látni a kettőspontból.

A vessző pedig hülyeség, ezt mindenki tudja: Janics–Kovács-kajakpáros. - CFC ^vita 2009. október 28., 11:09 (CET)

A kiskötőjel a kajakpáros előtt tuti? Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 2., 16:11 (CET)

Tuti. Bennó^fogadó 2009. november 2., 16:17 (CET)

Az élősakk vagy élő sakk?

• élő+sakk - Google keresés
• élősakk - Google keresés

A cikk hozzá: élősakk.

Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 11:23 (CET)

Szerintem ez abszolút egy szó, hiszen az eredeti szókapcsolathoz képest megváltozott, különös jelentéssel bír. Bár e téren mindig érik meglepetések az embert, az ilyen kérdések olykor a feketemágiával határosak. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 11:25 (CET)

Én is aszondanám, hogy a jelentésváltozást jelölendő egybe kéne írni. Bennó^fogadó 2009. november 3., 12:19 (CET)

Egybe szerintem is, de a különírásra így kell rákeresni: "élő sakk" -élősakk. Az arány 1:5-hoz az egybeírás javára. – Zimmy 2009. november 3., 13:26 (CET)

Bár mint tudjuk, ez történetesen mit sem számít helyesírási szempontból, maximum érdekesség. Bennó^fogadó 2009. november 3., 14:45 (CET)

Jawohl, Herr Hochbahnhof! Egyébként érdekes, hogy nyelvhasználati kérdésekben a nyelvészek megengedők, helyesírási kérdésekben viszont nem engednek a néptömegeknek. Most olvastam az IPM-ben Grétsy László cikkét, amiben meglepetésemre azt írta, hogy már nem számít hibának a névelő alkalmazása személynevek előtt, pedig azt még én is úgy tanultam, hogy bunkóság. – Zimmy 2009. november 4., 14:08 (CET)

Matematikai kérdés

Matematikai kérdés 1.

Valószínűségszámítás vagy Valószínűség-számítás? (Most nevezték át a cikket az egybeírt formára.) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 15:47 (CET)

Nem tudom, a Nyelvtudományi Intézetben mit mondanak róla, de azt szavatolom, hogy a Mat. Kutatóban egybeírják. Malatinszky ^vita 2009. október 28., 16:13 (CET)

Igen, de ők Ramanujan is j-vel írják, mert még nem találkoztak Bennóval. :-DDD Szótárilag bizony kötőjeles. Ami ennél fájóbb, hogy szótárilag a koordináta-rendszer is. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 16:21 (CET)

Mesélje el nekem valaki please, hogy mi indolkolja a kötőjelet! (Nyilván nem azt tekintem indoknak, hogy a szótárban ez van. Az lehet sajthiba is.) Milyen szabályból lehet levezetni? --Bitman ^vita 2009. október 28., 17:11 (CET)

Többszörösen összetett szó, legalább hét szótag ragok és jelek nélkül (de a képző már beleszámít, azt hiszem). Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 17:14 (CET)

Bezonyám. Való + színűség + számítás, háromtagú összetétel, szótagok száma 8. Ez bizony a fő összetételi határon kiskötővel osztandó: valószínűség-számítás. Részletek itt: A szótagszámlálás szabálya. A Mat. Kut.-ot meg ne tessék zaklatni, hagyjuk rájuk a matematikai szakkérdések megoldását, olyan is van bőven. Ez nem az. ;) Bennó^fogadó 2009. október 28., 17:24 (CET)

Visszanevezve. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 17:33 (CET)

Annak idején Kopéval dúltam ádáz harcot, a Kategória:Valószínűség-számításból is mindent visszapakolt a Kategória:Valószínűségszámításba. Pasztilla 2009. október 28., 17:51 (CET)

Akkor gondolom nem probléma, ha kiürítettem azt a katot... és egy kérdés: mi a jó pokol haszna van a kategória átirányításnak (még leírni se tudom helyesen), ha gyakorlatilag nem irányít sehova és még félre is vezet? --Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 28., 17:56 (CET)

A nem triviális helyesírási hibás alakokról redir mutat, azzal semmi baj sincs. A visszapakoláshoz meg botot kéne kérni. Bennó^fogadó 2009. október 28., 17:59 (CET)

Itt most a kategóriáról volt szó (katredir) és nem az általános átirányításról, azt nem vitatta senki. A katredirnek jelen formájában én sem látom sok értelmét, csak jobb híján van. A katban pedig össz-vissz egy cikk volt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 18:01 (CET)

Szerintem meg a szoftvert kellene úgy módosítani, hogy kategória-névtérben is alkalmazható legyen az átirányítás. Persze olyan scripttel, mely meg is oldaná, hogy a hibás alakba berakott cikk automatice kerüljön a helyesbe, botozás nélkül. Érdemes ezzel nyaggatni a műszakisokat?--Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 28., 18:04 (CET)

Feltétlenül. Már megoldották a képek átnevezését (igaz, valamiért csak admin joggal), ami szintén sokáig bosszantó hiányosság volt, és el fog jönni a nap, amikor lesz valódi kategóriaátirányítás is. A jelenlegi katredir sablon és a hibás kategóriák fenntartása szubjektív benyomásaim szerint Bennó egyéni eszméjének tűnik. :-) (De már neki is van botja, így nem kel többé a pusztába kiáltania. :-P) Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 18:10 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Mind a ketten nyitott kapukat döngettek. Cass: a katredirekre hajszálpontosan ugyanaz érvényes, mint a nemkatredirekre. Ugyanúgy megtartjuk a nemtriviálisan hibás alakokat, mint bármelyik másik redirnél (miért is lenne másképp?).

SL: a fejlesztők évek óta dolgoznak rajta, egyszer próbaképp már be is volt kapcsolva, de valami nem az igazi még. Bennó^fogadó 2009. október 28., 18:15 (CET) Bennó, SL az Satak Lord, én max. LS-re rövidülök, de inkább simán Sólyom .

Ámszószorri. Öreg vagyok, és összekeverem a hasonló nevű gyerekeket. ;) Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:46 (CET)

Matematikai kérdés 2.

Adva van egy tudományág, amit egytől-egyig az összes magyar anyanyelvű művelője valószínűségszámításnak hív, de a hivatalos írásmódja mégis valószínűség-számítás, mert egy másik tudományág művelői így tartják jónak. Csak nekem tűnik ez abszurdnak? Malatinszky ^vita 2009. október 28., 19:08 (CET)

Nem. Lásd eggyel feljebb. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 19:11 (CET)

Nem ez az egyetlen példa, hogy egy tudományág művelői más tudományágak művelőinek életét szabják meg, lásd még jog. :-)) Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 19:10 (CET)

Ráadásul nincsen olyan, hogy egytől egyig kivétel nélkül, ezt max a felháborodás hangjának lehet értékelni. Az OSZK on-line katalógusát nézegetve például semmire sem mehetünk biztosan, találtam olyan recens könyvcímet (Műegyetemi Kiadó), hogy „Folyamat modellezés, valószínűség-számítás, információelmélet,” ahol a szofisztikáltabb valószínűség-számítás jól van ugyan írva, de a sikerélményt agyonverve a folyamatmodellezést sikerült kettőbe írni. Pasztilla 2009. október 28., 19:25 (CET)

Kérdés, hogy mit jelent ez a kiadó. Rendes kiadónál nyelvi lektorok vannak, tehát a helyesírást, különösen a könyvek címében, nem csak a szakemberek határozzák meg. Marik Miklós mesélte, hogy a csillagászat legfontosabb magyar összefoglaló monográfiájából az Akadémiai Kiadó kiirtotta a megaparszek mértékegységet, amit bizony a kozmológiában egytől egyig minden szakember használ. Tehát ebből nem lehet a szakemberek szokásaira nézve következtetéseket levonni, a kiadó pedig ássa el magát szégyenében, hogy ilyen hiba maradt a könyv címében. Ha viszont valaki az íróasztala bal szélét nevezte ki kiadónak, akkor más a helyzet. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 19:46 (CET)

Én is lenyeltem a békát. Közgazdaság-tudomány. Ez van.

– chery 信 2009. október 28., 19:58 (CET)

Amúgy asszem intézménynévben vmiért nem kötőjeles, l. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem.

– chery 信 2009. október 28., 19:58 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Ejmán, sokadszorra kerül elő a téma, kéne róla lassan egy esszét írni, hogy beidézhető legyen. Naná, hogy nem számít, hogyan helyesír a szakma, hiszen fogalmunk sincs, milyen elveket-elvtelenségeket követnek, milyen tudással-tudatlansággal bírnak, tehát mérvadó felmérés híján akkor sem követhetnénk a gyakorlatukat, ha számítana bármit is. Az sem számít sokat, hogyan írja a matematikus szakma a rezsót, a villanymozdonyt és a szakállamtitkárt, ettől a látszat ellenére sem különbözik az, hogyan írják a szakkifejezéseket. A szakmák ugyanis a szakma kérdéseivel foglalkoznak, ezenközben pedig használják szakmájuk szakkifejezéseit. Lehet beszélni arról, hogy egy-egy szakma milyen szavakat használ, hiszen azt nyilván nem a helyesírás fogja megmondani nekik, hogy mit hogyan hívnak. Ellenben cserébe az is igaz, hogy a helyesírási normát cseppet sem érdekli, hogyan írnak ők valamit vagy bármit.

Félreértés ne essék: nem az akadémiai helyesírás az egyetlen lehetséges írásgyakorlat, a Wikipédia azonban ezt követi. Jobbkormányos közlekedésű országokban aligha mész sokra azzal, ha bebizonyítod, hogy létezik balkormányos közlekedés is. Hogyne, sőt norma nélküli közlekedés is létezik, ez azonban a normát oly kevéssé érdekli, mint a vörös khmert annak idején a pápai átok.

Javítson ki Malatinszky kolléga, de én bizony kevés olyan matematikai szakértekezést ismerek, ami a valószínűség-számításba írandó kötőjellel foglalkozik. ;) Helyesírásit annál inkább.

De amennyiben szigorúan matematikai érveléssel be tudod bizonyítani, miért írandó másképp a valószínűség-számítás (de az akadémiai normán belül!), azonnal meghajlunk előtte. Az érvelés azonban kizárólag matematikai levezetést használhat!

És még egy: természetesen eszünkben sincs innen üzenni a matematikusoknak, felőlünk írhatnak a helyesírási normák ellenére is, amit csak akarnak, a WP csakis azt állapítja meg, hogy rá magára nézve mi a gyakorlat. Azt azonban megintcsak nem befolyásolja a világ összes matematikusa együttvéve sem (már csak azért sem, mert – tisztelet a kivételnek – a jelek szerint meglehetősen esetleges ismeretségben állnak az akadémiai normával).

Ne tessék tehát összekeverni matematikai és nem matematikai kérdéseket. Amúgy egyvalamire kíváncsi lennék még: vajon M. kolléga szerint mennyiben érinti a valószínűség-számítás matematikai lényegét a kiskötő megléte vagy hiánya. Itt is matematikai levezetést kérnék! Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:05 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Na, most értem haza... Tudtam, hogy be fogtok ugrani a háromtagú összetételnek. A bökkenõ mindössze az, hogy nincs színűség szó. Kezdetben volt a való+színű. Lett ebből a melléknévből a -ség képző révén egy főnév. De ez szerintem már nem számít összetételnek. Ergo a valószínűség+számítás csak kéttagú összetétel. --Bitman ^vita 2009. október 28., 20:08 (CET)

Már hogy ne volna. Idézek az OH 1327. oldaláról:

színűség || → valószínűség

:)))

– chery 信 2009. október 28., 20:13 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Ilyen truvájokkal ne égesd magad, Bitman, marha nagy tévedésben tetszel ugyanis leledzeni. A -ség főnévképző még véletlenül sem a színű szóhoz járul, hanem a valószínűhöz. Azaz adott egy összetétel (való + színű), amely kapott egy képzőt, és ehhez kapcsolódik még egy lexéma. Pasztilla 2009. október 28., 20:17 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Ügyes próbálkozás volt Bitmantól, a probléma csak az, hogy a valószínűség a való és a szín összetételsége miatt számít kéttagúnak, nem pedig azért, mert van vagy nincs színűség. ;) A valószínűség-számításban három alaptag vesz részt: a való, a szín és a szám(ítás). A tagúság szempontjából képzők, jelek és ragok nem számítanak, a szótagszámba viszont bejátszanak a képzők (a ragok és jelek nem), illetve a két- vagy többszótagú igekötők. Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:21 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Tegye fel a kezét, aki – Pasztillán kívül – azt olvasta ki a szavaimból, hogy a -ség a színű-hoz járul! --Bitman ^vita 2009. október 28., 20:21 (CET)

Matematikai kérdés 3.

A hozzád hasonlóan gyengék kedvéért: Arra a truvájra gondolok, hogy első körben megállapítottad, nincs színűség szó. Majd ebből levezetted, hogy ha a képző összetételhez járul, akkor az már nem összetétel. Pasztilla 2009. október 28., 20:25 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Pedig Bitman nem égeti magát, csak mélyebben gondolkodik, és egy kicsit matematikusabb logikával. Ő azt mondja, hogy a valószínűség-számítás nem háromtagú összetétel, hanem olyan kéttagú összetétel, amelynek a előtagja maga is kéttagú összetétel. Ez pedig nem ugyanaz, ezt minden matematikus világosan látja. :-PPP Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 20:27 (CET)

Matematikailag bármit elfogadok, de itten ez most a helyesírási kocsmafal. Pasztilla 2009. október 28., 22:16 (CET)

2 + 1 helyesírási szempontból háromnak minősül, jobb ha ebbe a matematika beletörődik. ;) A háromtagúságot az összetétel fejlődéstörténete hidegen hagyja. És ha Bitman még egyszer szanzsén kitörli a hozzászólásomat, le lészen törve a keze neki... Bennó^fogadó 2009. október 28., 20:29 (CET)

(Két szerkesztési ütközés után)

Hidd el, nem töröltem semmit!

Szerkütk volt, mire én az alsó szövegmezőből a felső aljára másoltam a magam két mondatát és örültem, hogy élek. Igen, látom a laptörténet, de mégsem én tehetek róla. --Bitman ^vita 2009. október 28., 20:34 (CET)

 kérdés: Pasztilla user nevezheti gyengének Bitmant? Erre a smiley jogosítja fel, vagy az a hit, hogy tőle már mindenki megszokta az efféle stílust? Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. október 28., 20:31 (CET)

Tehát ahogy ígértem, megkönnyíteném a dolgodat: Hadd kérdezzem meg, Bináris, miért is vagy ilyen [személyeskedés törölve]? Minek ez a harmadik személyben megfogalmazott teátrális duma? Megsértettem egy irányelvet? Blokkolj, [trágárság törölve], ne primadonnáskodj. Pasztilla 2009. október 28., 22:16 (CET)

(Gerincesen kínos lenne az ilyesmi a jányoknak.)

Pasztilla, igen kedvellek, de most repül a blokk. A holnapi viszontlátásra. Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:08 (CET)

Matematikai kérdés 4.

Hogy az eredeti témára visszakanyarodjunk, én ugyanazzal az érvvel írnám egybe a valószínűségszámítást, mint amit akkor használunk, amikor Sztalin helyett Sztálint, Lenyin helyett Lenint vagy éppen nefelejts helyett nefelejcset írunk: így terjedt el, így szoktuk meg, így vált elfogadottá. - Malatinszky ^vita 2009. október 28., 21:16 (CET)

Mellesleg a hat-hármas szabály alkalmazhatóságáról én is azt gondolom, mint Bitman: a valószínűségszámítás nem háromtagú összetétel, mert a színűség és a való szemantikailag nem alkotóelemei a valószínűségszámításnak. Kis túlzással azt lehetne mondani, hogy a valószínűségszámítás úgy háromtagú összetett szó, mint a lótolvaj. Malatinszky ^vita 2009. október 28., 21:25 (CET)

Jézusmária szentjózsef.

1. Ad1: a honosodott helyneveknek és az átírási kivételeknek semmi köze egy a pusztán rossz szabályalkalmazásból vagy a szabály nem ismeretéből keletkezett alakhoz (ezen az alapon honosodottnak tekinthetnénk az ÖSSZES helyesírási hibás alakot, ami jó vicc, csak akkor nincs szükség a helyesírásra egyáltalán – ez is egy vélemény, de nem a WP-é);
2. Ad2: a szemantikai részre mindannyiunk lelki épsége érdekében inkább nem reagálnék. Csak egy apróság: a -színű a szín miatt önálló tag, nem azért, mintha a -színű bármi másban szerepelne még. Ja, és hogy egy többszörös összetétel összetételi tagjai milyen szemantikai viszonyban állnak a végső összetétel jelentésével, az messze túlterjed a helysírás hatáskörén, tehát érthető okokból ilyesmi nem szerepel egy viszonylag egyszerű szabály szempontjai között.

Nekem nem nagyon megy a fejembe, mi a búbánatnak kell hat lepedő terjedelemben védelmezni valamit, ami a legvalószínűbb esetben tudatlanságból következő natúr normaszegés, az égvilágon semmiféle tudatos szándék nem áll a hátterében. Vagy netán föltételezhetünk egy kiskötőellenes, szemantikai alapokon szervezett matematikus szektát, melynek most a lelkébe tapostunk?

Ne röhögtessél mán. Fogadjuk el, hogy – urambocsá – előfordul (némelykor !) komplett szakmák jó részével, hogy a kicsit is bonyolultabb helyesírási szabályokkal távolról sincsenek megismerkedve. Ez van. Na és? Mi meg vagyunk ismerkedve a normával, és irányelveink szerint érvényesítjük is, amit megtehetett volna az illetékes szakközlemények olvasószerkesztője és korrektora is, ha volt olyan. Nagy cucc. A többi ködösítés és porhintés. Tessék valami szórakoztatóbb téma után nézni. Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:43 (CET)

Kicsit eltérve a beszélgetés hatályos fonalától: Bennó: a katredirrel nem az a problémám, hogy van, hanem az, hogy hatályosan megtévesztő, ha beszúrod a rossz katba, azt nem jelzi neked a rendszer. Erre mondtuk többen azt, hogy jó lenne, ha azt is lehetne rendesen átirányítani és a véletlenül a rossz helyesírású katba betett cikkek is automatikusan átkerülnek a helyesbe. Chery: az egyetemet már egy ideje nem hívják így, de az akadémiai doktori címet közgazdaság-tudományból adják. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 21:47 (CET)

Kisebb baj, ha nem látja, aki beszúrja, hogy rossz, nagyobb, ha azt hiszi, hogy nem is létezik ilyen kat. A rosszba pakoltakat bot fogja átrakni idővel. Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:36 (CET)

Tudommeraz nem intézménynév, a BKE viszont az. Az egyébként akkor is az, ha most épp nem úgy hívják a konkrét intézményt.

– chery 信 2009. október 28., 22:01 (CET)

A BKE esete amúgy hasonló a Nemzeti Nyomozó Iroda ügyéhez. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 28., 22:31 (CET)

Nem, az NNYI esetében nincs olyan intézményesített kivétel, mint a 6 : 3-as szabálynál amit alább idéz a cseresznye. Bennó^fogadó 2009. október 28., 23:36 (CET)

Elméláztam, hogy milyen érdekes volna, ha valaki nálam hozzáértőbb mondana vmi pontosabbat erre, de aztán most eszembejutott, hogy szöveggyártásra bekészítettem már egy OH-t ide. :) Aszondja, hogy közgazdaság-tudományi, de Bp.-i Közgazdaságtudományi & Á. E., továbbá MTA Közgazdaságtudományi I. Annyiban más, mint az NII, hogy itt az MTA is benézte. Vagy mindjárt előkeresem ezt az intézményneves baromságot is a szabálymagyarázatokból.

– chery 信 2009. október 28., 22:50 (CET)

Na megvan. 216. o.

Az intézménynevek körében a helyesírási szabályok közül a szótagszámlálási szabály (lásd 46, 131) figyelmen kívül hagyható, vagyis a legalább három tagból álló, hat szótagnál hosszabb összetételek esetében nem szokás kitenni a kötőjelet: […a Közgáz, hadd ne írjam már ki :)], Pénzügyminisztérium, ELTE Növényszervezettani Tanszék.

– chery 信 2009. október 28., 22:55 (CET)

Azt mondjuk tényleg elmagyarázhatná valaki, hogy a valószínű mitől összetett szó. Nekem nem különösebben nyilvánvaló.... de persze laikus vagyok. --Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 28., 22:22 (CET)

Szóösszetétel: Nyelvérzék szerint elkülöníthető lexémákból alkotott új szó. Pasztilla 2009. október 28., 22:27 (CET)

Hasonlóan a -szerű, -féle és egyéb specifikus összetételi tagokhoz. Pasztilla 2009. október 28., 22:29 (CET)

Eszerint a szerű is önálló szó lenne? Valószerűtlennek tűnik. Az már inkább, hogy a valószínű a valós+szerűből alakult és nem a valós+színűből, merthogy hogy jön ide a szín? Ez esetben viszont mégsem összetett. Talán innen ered az, hogy sokan nem is érzik összetettnek. – L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 22:33 (CET)

Hát erre nem tudok mit mondani. A -szerű kapcsán egyébként egyetértek, persze szubjektív kiindulásból, én is inkább toldalékszerű képzőnek „érzem”, mint lexémának. A -színű kapcsán nem értek egyet, a színt szerintem ma is használjuk ’látszat’ értelemben (új színt kölcsönöz a dolognak, ilyen-olyan színben tünteti fel), azaz a -színű az előtag melléknév érvényességét feltételezi, de nem állítja biztosan (látszat, úgy látszik, mintha). Pasztilla 2009. október 28., 22:41 (CET)

• Színt vallok: igazad lehet, ez nem jutott eszembe. De akkor tovább színezem a kérdést (hogy árnyaltabb legyen): talán azért tűnik nem összetettnek, mert annyira hasonlít egymáshoz a valószínű és a valószerű, miközben ilyen módon megvilágítva az egyik összetett, a másik meg nem az. – L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 28., 22:56 (CET)

Ha a -színű (abban az értelemben hogy 'valamilyennek tűnő, látszó', nem abban az értelemben, hogy 'valamilyenre festett') valódi lexéma lenne, akkor biztos lehetne más összetételt is képezni belőle a valószínű mintájára, de nekem egy se jut eszembe. Nektek? - Malatinszky ^vita 2009. október 28., 22:58 (CET)

Nem teljesen passzol, de a dolgoknak lehet színe is, visszája is. A színpadon színjátékot adnak elő. Szerethetsz szívből vagy színből. Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:12 (CET)

Utóbbi inkább színleg, nem?– Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 28., 23:21 (CET)

Nemnemnem, így mondogattuk annó: szeret, nem szeret, szívből, színből, igazán, egyáltalán Karmela^üzenőlap 2009. október 28., 23:27 (CET)

Ja, hogy mondóka! Akkor nem szóltam. :) – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 28., 23:31 (CET)

látszik, hogy Mathae sosem próbálta egy lány iránta való érzelmeit azzal a rendkívül tudományos módszerrel kideríteni, hogy egy virág szirmait tépkedi és ezt a mondókát mondja... – Alensha ^sms 2009. október 29., 00:20 (CET)

Felőlem l’art pour l’art írhatjátok, ahogy akarjátok, de aki a valószínűségszámítás iránt érdeklődve betér hozzánk, annak a kezében csupa olyan könyv van, amiben egybe van írva. (Így fogja keresni. Csökken az enciklopédia használhatósága.)
Pl. címszavak az 1972-es kiadású (amikor még volt tisztességes lektorálás) Matematikai kislexikonból: valószínűségelmélet, valószínűségeloszlás, valószínűségszámítás … éééééés valószínűség-sűrűségfüggvény. Azaz eleink is ismerték a 6:3-as szabályt de láthatóan nem tekintették összetételnek a valószínűséget. (A koordinátát és a intervallumot sem.)
Mi itt ugyebár nem osztjuk az észt, nem gyártjuk az új tudást, hanem csak felhalmozzuk a meglévőt. Ha egyszer az adott tudományról írunk, akkor annak a nevét kellene használni. Ha önkényesen átírjuk, az saját kutatásnak minősül. Tessék egy nyelvészprofesszori értekezést csatolni forrásként, hogy miért is helytelen egybeírni, nem pedig saját következtetéseket levonni!
Kompromisszumos javaslatom: {{Rögzültrossz}}^(?) --Bitman ^vita 2009. október 29., 07:03 (CET)

Arany virágszálam, te irtóra el vagy tévedve!

1. Először is a helyes alakot megállapította az OH., annak elsőbbségét pedig a WP:HELYES. Ezt mi pusztán kommentárral láttuk el azok kedvéért, akik önálló szabályértelmezésre nem képesek, vagy valamiért nem jutottak el a megfelelő eredményre.
2. A nem triviális helyesírási hibás alakokról átirányítás mutat a megfelelő címre, lásd WP:REDIR, a megtalálhatóság tehát nyitott kapukat dönget.
3. A {{rögzültrossz}}^(?) teljesen más esetre van kitalálva, köze nincs a jelen problémához.

Legyél oly jó, és olvasgass a további hirtelen válaszok helyett, mert ez már kezd fárasztó lenni. Senkinek sem kötelessége, hogy ezekben a szakkérdésekben ab ovo tájékozva legyen, de ha már itt osztanád az észt, légy oly jóságos, és nézz egy kicsit körül a hivatkozott lapokon. Millió köszönet. Bennó^fogadó 2009. október 29., 12:22 (CET)

Re Benno

Nyomorultul érzem magam

Amiért megzavartam lelki békéd;

Sietve leszögezem, távol áll tőlem a

Gondolat is, hogy neked

Ellentmondani

Merészeljek.

--Bitman ^vita 2009. október 29., 20:40 (CET)

Átmentél Arnold Schwarzeneggerbe? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 23:14 (CET)

Kérlek, Bennó, hogy hagyd el már ezt a bicskanyitogató stílust, és igyekezz több tisztelettel kommunikálni a szerktársaiddal. Köszönöm. Malatinszky ^vita 2009. október 29., 17:28 (CET)

Sorry. Bitmannak: nem zavartad meg „lelki békémet”, bár többnyire nem esik jól, ha értelmes emberek tővel-heggyel összehordott ződségeket írnak ide végiggondolás helyett. Ráadásul nem te vagy az első. ;)

Szakmai helyesírások léteznek ugyan, de csakis az akadémiai kereteken belül, olyan tehát nincs, hogy az akadémiai helyesírás szabályait felülírja egy szakhelyesírás, csak olyan, hogy részletezi. Matematikai szakhelyesírás azonban nincs, tekintve, hogy szükség sincsen rá. A matematika nem kezel olyan nevezéktant, mint mondjuk a biológia, a csillagászat, a kémia.

Más: a dolgok nevének helyesírása nem tartozik az illető dolgok szakmai lényegéhez, nem lesz tehát más a valószínűség-számítás matematikai értelme a helyesírásától, a helyesírási lényege szempontjából viszont fontos különbség (aminek megvannak a maga szabályai). Ez a két dolog szigorúan különválasztandó, már amennyiben az AkH. keretein belül óhajtunk maradni, mely nem az egyetlen elképzelhető univerzum, de történetesen ez a WP irányelve. Bennó^fogadó 2009. november 5., 18:17 (CET)

Rendkívül blikkfangos megállapítás, hogy csökken az enciklopédia használhatósága, de létezik az átirányítás intézménye is. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 11:41 (CET)

Mindenesetre írtam mailt Mártonfi Attilának (MTA Nyelvtudományi Intézet). Meglássuk, hogy mit válaszol. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 11:54 (CET)

Annak meg mi értelme? Foglaljon állást, hogy általuk megállapított alak, ami a szabályzatból hézagmentesen levezethető, tényleg jó? Kezdem azt hinni, hogy itt tényleg alapvető gondok vannak a szerkesztők értelmezési rutinjával. Azt, hogy az Nyelvtudinthez fordulunk, fenntartottuk a problémás esetekre. Ez itt nem problémás. Az még nem képez problémát, ha valaki nem képes önálló szabályértelmezésre, és ha összevekeri a fogalmakat. Nem kéne égetni magunkat. Legközelebb azt fogjuk feltenni kérdésnek, hogy a B tényleg az A után következik-e az ABC-ben? Bennó^fogadó 2009. október 29., 12:26 (CET)

Talán mert kíváncsi vagyok a véleményére? Másrészt kezdek beleveszni ebbe a háromlepedőnyi vitába. Gondoltam megosztom, hogy megkerestem. Ennyi. Úgyhogy ha valaki égni fog, az én leszek, a te szakmai állásodon ez semmit nem fog változtatni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 12:35 (CET)

Vita szerintem nincs, csak könnyed meló utáni pörgés. :)

– chery 信 2009. október 29., 16:24 (CET)

Hol van ennek a vitának az eleje? (a végéről inkább nem is érdeklődöm :-). ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. október 29., 12:19 (CET)

Matematikai kérdés 1. nevű szakasznál. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 29., 12:22 (CET)

Időközben megérkezett Mártonfi Attila levele:

A valószínűség-számítás szó a helyesírási szótárakban kötőjellel
szerepel, ugyanis a szótagszámlálás szabálya során igazából nem
összetételi tagokat, hanem tőmorfémákat számlálunk. A szín márpedig
ilyen. Kétségtelen, hogy a matematikai szakirodalomban igen ritka a
kötőjel kitevése, de a helyesírás szigorú követése esetén ez
szükséges. (NB. Ezen anomáliák miatt is suta a szótagszámlálás
szabálya, de amíg érvényben van, a helyesírás részét képezi.)

– Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. október 30., 19:29 (CET)

Quod erat dem. Bár megjegyezném ismét, hogy szigorúan véve nem szükséges fizikusi szakvéleményt kérni ahhoz, hogy a víz szobahőmérsékleten folyik. Ennél szofisztikáltabb dolgokra tartjuk fenn a segítségkérés esetét. ;) Bennó^fogadó 2009. október 30., 19:37 (CET)

Igen. Binárissal, Cassandroval, Bitmannal stb. egyetértve: a rossz elnevezésű kategória redirektnek nagyjából ugyanannyi értelme van, mint Gorbatchew, Горбачев stb. alakokról redirektet csinálni. Senki nem írja be a keresőbe egy kategória rossz nevét, ha wikizni kezd. Ha pedig wikizni kezd, a szócikkek kategóriái csakis a helyes alakra vezetik. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. november 2., 15:28 (CET)

Ez itt offtopic. A rossz elnevezésű katredirek nem csak az olvasónak vannak, hanem a szerkesztőnek elsősorban, aki nem tudja pontosan, hogyan kell írni. Ha a bot beüzemelődik, az ilyenek ki lesznek cserélve, addig kézzel lehet. Amúgy a Gorbatschew stb. alakoknak éppen annyi az értelmük mint az összes többi hasonlónak: amennyiben így találkozol velük egy szövegben, így fogod keresni. És ez előfordulhat franciától norvégig bárhol. Arról nem beszélve, hogy káros redirekt gyakorlatilag nem létezik, ha minimális esélye is van annak, hogy egy alak előfordulhat a keresésben, máris érdemes megkönnyíteni annak a dolgát, aki keres. Bennó^fogadó 2009. november 2., 16:21 (CET)

kínai név: Tsien Hsue-shen

Tsien Hsue-shen nevének magyar írásmódja érdekelne, amivel meg lehetne írni egy cikket. misibacsi*^üzenet 2009. november 2., 21:07 (CET)

A WP:KÍNAI szerint a pinjin az elsődleges, ez az ő esetében a Qian Xuesen. Ennek a közelítő kiejtése [tyhien hszüeszen], de ez nem kell, hanem még a magyaros népszerű kell zárójelbe, ami Csien Hszüe-szen.

– chery 信 2009. november 2., 23:16 (CET)

OK, kösz. misibacsi*^üzenet 2009. november 3., 19:47 (CET)

Azzal egészíteném ki a cseresznye aranyat érő mondandóját, hogy természetesen redir kell a Csien Hszüe-szenről is, nem csupán zárójelben föltüntetendő. Bennó^fogadó 2009. november 3., 19:58 (CET)

Ez evidencia. misibacsi*^üzenet 2009. november 4., 18:50 (CET)

---

Ugyanahhoz a cikkhez további kínai nevek átírására volna szükségem:

• Zhuang Faggan
• Jiuquan melletti kísérleti rakétabázis
• Lin Biao
• Jen Hsin-Min
• Wang Zhuanshan

Köszönöm előre is a hozzájárulást. misibacsi*^üzenet 2009. november 6., 21:54 (CET)

• Nem Zhuang Fenggan?
  • Csuang Feng-kan

Ő az, csak a forrásomban elírták... :) misibacsi*^üzenet 2009. november 7., 08:45 (CET)

• en:Jiuquan Satellite Launch Center?
  • kínaiul, hangsúlyjelölő mellékjelekkel Jiǔquán Wèixīng Fāshè Zhōngxīn, ami magyarosan Csiucsüan Vejhszing Fasö Csunghszin
  • egyébként valszeg Jiuquani Rakétaindító Központ vagy hasonló néven kéne szerepeltetni
• en:Lin Biao
  • Lin Piao
• Jen Hsin-Minre egy ilyet találtam, hogy Ren Xinmin
  • magyarosan Zsen Hszin-min
• Wang Zhuanshan
  • Vang Csuan-san

– chery 信 2009. november 7., 08:06 (CET)

Jé, új bütyköket kaptak a felsorolások?

– chery 信 2009. november 7., 08:07 (CET)

Köszönöm az olvasók nevében! misibacsi*^üzenet 2009. november 7., 08:45 (CET)

Orosz vasutak rövidítése

Sziasztok!

Egy kérdésem lenne: hogyan kell helyesen írni az orosz vasutak rövidítését?

Nemzetközileg elismert rövidítés az RZD. De a cikkek RZSD-re lettek átnevezve. (pl. lásd: RZSD_1E)

Első kérdés: Melyiket lenne szerencsés használni? Megjegyzem, hogy vasutas körökben az RZD, vagy pl BDZ (bolgár vasutak, "bé-dé-zsé") a szokványos.

Ha viszont a magyar mellett döntötök: Melyik lenne a szerencsésebb: RZSD vagy RZsD? Ezt azért kérdem, mert az RZSD változatnál azt gondolhatná az ember, hogy az nem egy ZS hanem két különálló betű (Z és S), ami nem lenne helyes rövidítés. Viszont az RZsD-nél kiemelhetőbb lenne a Zs mint különálló összetett betű.

Vélemények?

Én személy szerint a vasutas körökben is közismert nemzetközi vasúti rövidítéseket részesíteném előnyben.

Köszönettel és üdvözlettel, --Taurus1047.5 ^vita 2009. november 2., 22:28 (CET)

A Nemzetközi Vasúti Szövetség (UIC) honlapján ezt találtam: RZD @ UIC. Ezt a formát - lévén, hogy az UIC-ról van szó - én inkább hivatalosabbnak tartanám, mint a rövidítés magyarítását. Vélemények? Üdv, --Taurus1047.5 ^vita 2009. november 2., 22:50 (CET)

A Zs semmiképpen nem indokolt, ilyenkor a kétjegyű betűk mindkét tagja nagy. (AkH.¹² 286.) Számomra a Z betű elég elborzongatóan hangzik, hisz az nyilvánvalóan zs, oroszul is, és minek igazodjunk olyan népek írásmódjához, akik még egy zs betűt sem bírnak leírni? :-) Aki tud oroszul, annak kínzás az efféle torzítás. Én inkább megemlíteném zárójelben, hogy a nemzetközi írásmódja ez. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 2., 23:00 (CET)

Binárissal egyetértve RZSD a helyes írásmód. Analóg példák láthatók a BJUTról illetve a Jak–40-ről szóló cikkben. Malatinszky ^vita 2009. november 4., 19:22 (CET)

VIII. Henrik feleségei és más nőszemélyek

A Kategória:Angol királynékban per pillanat a legteljesebb következetlenség uralkodik. Köszönhető ez részben VIII. Anri legendás hat feleségének, akik közül három is Katalin, és a maga idejében természetesen mindhárom a Katalin királyné nevet viselte. A névadási szokásaink a királynékat uralkodónévként kezelik, indokolatlannak tűnik tehát az, hogy velük kivételt tegyünk.

Van azonban más baj is, mert a kivételezés is következetlen. Lássuk a hat feleség:

1. Aragóniai Katalin
2. Boleyn Anna
3. Jane Seymour
4. Klevei Anna
5. Howard Katalin
6. Parr Katalin

Ezekkel egyrészt az a baj, hogy nem derül ki rögtön, hogy ezek mind angol királynék voltak, sőt, hogy erről híresek elsősorban, másodjára meg az a baj, hogy ha Parr Katalin, akkor Jane Seymour is Seymour Johanna, aminek spec. sosem szokás őt (bár szép). Van azután még egy csúnyaság: Henrietta Mária hercegnő, VI/I. Jakab király felesége, akinél a születési rang feltüntetése különösen érthetetlen a címben.

Javaslatféle: kezeljük rendesen a királynék neveit uralkodónévként, akkor is, ha mások következetlenek, mások nem szerkesztenek enciklopédiát, vagy nincsenek megverve a WP maximalizmusával... ;) Ha viszont formálisan kezeljük őket, akkor szükséges lesz zárójeles egyértelműsítésre, aminek nincs teljesen rögzült gyakorlata azonos nevek esetén. Van évszámos megoldás, van olyan, hogy zárójelben valami megkülönböztető név szerepel stb. Mi lenne a jó? A gond az, hogy a királynékat nem szokás számozni akkor sem, ha többen viselik ugyanazt a nevet.

Egy lehetséges megoldás:

1. Katalin angol királyné (Aragóniai)
2. Anna angol királyné (Boleyn)
3. Johanna angol királyné
4. Anna angol királyné (Klevei)
5. Katalin angol királyné (Howard)
6. Katalin angol királyné (Parr)

és Henrietta Mária angol királyné.

Ebben az a tetszetős genealógiai szempontból, hogy a két született hercegnő (Aragóniai és Klevei) országnévvel vanjelezve, ahogy az illik rangbéli hercegnők esetén, a közrendű származású királynék pedig családnévvel vannak megkülönböztetve. Hm? Bennó^fogadó 2009. november 5., 18:45 (CET)

Bennó, Bennó, csalódtam benned. Azt kellett volna ilyen cím alá írni, hogy "A Kategória:Angol királynékban per pillanat a legteljesebb fejetlenség uralkodik." Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 5., 19:07 (CET)

Cöcö, nem engedünk holmi bulvárosodási tendenciáknak. Különben is, szegény királynak olyan rossz hírét költik. Hat feleségből kettőnek nyissz a feje, már az is valami? Nejeinek mindösszesen az egyharmada. És honnan tudjuk, nem voltak-e kiállhatatlanok? Bennó^fogadó 2009. november 5., 19:15 (CET)

Különben félre tréfa: két nej természetes halállal halt meg (Aragóniai és a Seymour, az utóbbi gyermekágyi lázban, miután életet adott a hőn óhajtott örökösnek, az Aragóniai rákos volt vsz.), kettő túlélte (a Klevei és a Parr), az utóbbi férjhez is ment a néhai Jane királyné fivéréhez, és mindösszesen kettőt végeztetett ki, ami barátok közt sem sok. Ebből a kettőből az első, a Boleyn tényleg gyalázatos dolog volt, vérfertőzéssel, boszorkánysággal és házasságtöréssel vádolták, ami egy agyrém volt, a valódi bűne pedig alkalmasint az, hogy nem sikerült fiúörököst szülnie. A másik lenyisszantott nej (Catherine Howard) viszont hamisítatlan hülye liba volt (ha nem sértjük a kegyeleti jogát), fűvel-fával csalta a királyt before married és during married, azután nagyon csodálkozott, hogy az ilyesmit egy hóhérbárddal honorálják, mivelhogy felségárulásnak számít. Valószínűleg nem volt alkalma elmélyedni a királyság törvényeiben... A családjának meg annyi esze volt, hogy egy régebbi szeretőjét beszerezték az udvarhoz, hadd legyen a király szeme előtt. Aki hülye...

Van amúgy egy jó kis rigmus, amivel fejben lehet tartani a sorrendet: Divorced, beheaded, died / divorced, beheaded, survived. Ezek Henrik feleségei. Bennó^fogadó 2009. november 5., 19:25 (CET)

Hát, ahogyan Fülig Jimmy mondta (na vajon kék lesz?): ha szabályosan kivégeztette az előző feleségét, akkor nem lehet bűnös a bigámizásban, tehát akkor ártatlan. Bináris ^ide ⇒ Kampány a számok helyes írásáért 2009. november 5., 19:45 (CET)

Sziasztok! Ezekkel a királynékkal szívesen foglalkoznék itt, egyet meg is csináltam úgy, ahogy az angolban van. A cikkek jelenlegi címe a legismertebb nevük, ha nem így írjuk, senki nem fogja megtalálni. Catherine Howard szegény meg egy átlagos tizenéves lány volt, akit hozzáadtak egy vén királyhoz, én is megcsaltam volna a helyében. Cynthia ^vita 2009. november 7., 00:59 (CET)

Csak egy dologban tévedsz, de az visszatérő tévedés: a cikkek elsődleges címe nem befolyásolja a megtalálásukat, tekintve, hogy annyi átirányítást csinálunk, amennyi jólesik, sőt a keresésben előfordulható alakokról ilyet kell is. Az egységes címadás sokkal inkább a kategóriákon belüli tájékozódást segíti, a karbantartást, egy téma áttekintését, valamint azt, hogy a címből ránézésre is kiderüljenek bizonyos dolgok. Az uralkodók és uralkodófeleségek egységes kezelése ezt biztosítja. Bennó^fogadó 2009. november 7., 01:58 (CET)

Ezt az átirányítást nem ismertem, de jó dolog :) A neveket nem lehetne úgy, hogy utánaírjuk, hogy királyné, de a vezetékneve elöl szerepel? Ez a zárójelezés nagyon ronda. Cynthia ^vita 2009. november 7., 18:16 (CET)