„Szabadságvesztés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''szabadságvesztés''' [[jog]]i szakkifejezés, gyűjtőfogalomként a [[bűncselekmény]]ek [[elkövető]]inek társadalomból való kizárását, annak különböző végrehajtási formáit és fokozatait értik alatta.
A '''szabadságvesztés''' [[jog]]i szakkifejezés, gyűjtőfogalomként a [[bűncselekmény]]ek [[elkövető]]inek társadalomból való kizárását, annak különböző végrehajtási formáit és fokozatait értik alatta.

==Magyarországon==
A hatályos magyar [[jogrendszer]]ben a [[Büntető Törvénykönyv]]ről ([[Btk.]]) szóló [[1978]]. évi IV. [[törvény]]ben meghatározott [[büntetési nem]]ek egyikét, azon belül a [[főbüntetés]]ként kiszabható legszigorúbb [[szankció]]t jelenti.
A hatályos magyar [[jogrendszer]]ben a [[Büntető Törvénykönyv]]ről ([[Btk.]]) szóló [[1978]]. évi IV. [[törvény]]ben meghatározott [[büntetési nem]]ek egyikét, azon belül a [[főbüntetés]]ként kiszabható legszigorúbb [[szankció]]t jelenti.


6. sor: 8. sor:
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; [[halmazat]]i vagy [[összbüntetés]], illetőleg [[bűnszervezet]]ben történő elkövetés esetén húsz év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; [[halmazat]]i vagy [[összbüntetés]], illetőleg [[bűnszervezet]]ben történő elkövetés esetén húsz év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.


A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a [[büntetés]]ek és az intézkedések végrehajtásáról szóló [[1979]]. évi 11. [[törvényerejű rendelet]] (Bv. [[tvr.]]), a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/[[1996]]. (VII. 12.) IM rendelet]] határozza meg.
A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a [[büntetés]]ek és az intézkedések végrehajtásáról szóló [[1979]]. évi 11. [[törvényerejű rendelet]] (Bv. [[tvr.]]), a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/[[1996]]. (VII. 12.) IM rendelet határozza meg.


A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – [[fegyház]]ban, [[börtön]]ben vagy [[fogház]]ban - és a [[büntetés-végrehajtási Szervezet]] által kijelölt, lehetőleg az [[elítélt] lakóhelyéhez legközelebb eső [[büntetés-végrehajtási intézet]]ben hajtják végre. A [[fegyház]] a [[börtön]]nél, a [[börtön]] a [[fogház]]nál szigorúbb végrehajtási mód.
A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – [[fegyház]]ban, [[börtön]]ben vagy [[fogház]]ban - és a [[büntetés-végrehajtási Szervezet]] által kijelölt, lehetőleg az [[elítélt] lakóhelyéhez legközelebb eső [[büntetés-végrehajtási intézet]]ben hajtják végre. A [[fegyház]] a [[börtön]]nél, a [[börtön]] a [[fogház]]nál szigorúbb végrehajtási mód.

A lap 2006. június 14., 19:18-kori változata

A szabadságvesztés jogi szakkifejezés, gyűjtőfogalomként a bűncselekmények elkövetőinek társadalomból való kizárását, annak különböző végrehajtási formáit és fokozatait értik alatta.

Magyarországon

A hatályos magyar jogrendszerben a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott büntetési nemek egyikét, azon belül a főbüntetésként kiszabható legszigorúbb szankciót jelenti.

A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy a törvényben (Btk.) meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb [[bűncselekmény] elkövetésétől.

A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén húsz év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.

A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály (a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.), a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet határozza meg.

A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban - és a büntetés-végrehajtási Szervezet által kijelölt, lehetőleg az [[elítélt] lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.

A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (Btk. 83. §) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg.

A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Az [[elítélt] megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság ezt a határozatát hatályon kívül helyezheti.

A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. A végrehajtás során a neveléshez és a büntetés-végrehajtás rendjéhez szükséges fegyelem érvényesül.

A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

d) munkáltatását, e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását.

A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az [[elítélt]

  • elkülönítése a külvilágtól,
  • őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
  • [[[büntetés-végrehajtási intézet]]en belüli mozgása,
  • életrendje,
  • személyes szükségleteire fordítható összeg,
  • jutalmazása és fenyítése,
  • részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben.

A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól el kell különíteni. Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni. A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [ Btk. 24. § (1) bek.] válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít.

A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból - közérdekből, illetőleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt - félbeszakítható.

Forrás

  • Btk. 40. §, 41. §, 45. §, 46. §.
  • Bv. tvr. 22. §, 25. §, 30. §, 31. §