„Nyugati-Ghátok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: es:Ghats occidentales; kozmetikai változtatások
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
25. sor: 25. sor:
[[fi:Länsi-Ghatit]]
[[fi:Länsi-Ghatit]]
[[fr:Ghâts occidentaux]]
[[fr:Ghâts occidentaux]]
[[gu:સહ્યાદ્રિ પર્વતમાળા]]
[[hi:पश्चिमी घाट]]
[[hi:पश्चिमी घाट]]
[[it:Ghati occidentali]]
[[it:Ghati occidentali]]

A lap 2009. november 4., 02:23-kori változata

A Dzsog-vízesés a Nyugati-Ghatokban, Karnatakában.
A Nyugati-Ghatok Matherannál, Mumbai közelében.

A Nyugati-Ghatok vagy Nyugati-Ghátok (kannada ಸಹ್ಯಾದ್ರಿ, marathi सह्यद्रि, tamil மேற்கு தொடர்ச்சி மலை), vagy másik ismert nevén Szahjadri-hegység hegyvonulat az indiai szubkontinens nyugati partvonala mentén. Mintegy 60 000 négyzetkilométernyi területet foglal el. A folyórendszer, amelynek vízgyűjtőjét képezi, India területe mintegy 40%-ának vizeit vezeti el.

A hegylánc a Dekkán-fennsík nyugati szegélyén fut végig, észak-déli irányban, elválasztva egymástól a fennsíkot és az Arab-tenger mentén futó keskeny parti síkságot. Északon Gudzsarát és Mahárástra határa közelében kezdődik, a Tapti folyótól délre, és innen mintegy 1600 kilométer hosszan halad dél felé Mahárástra, Goa, Karnataka, Tamil Nadu és Kerala államokon keresztül. Kanjakumarinál végződik, a szubkontinens déli csúcsánál. Hegyeinek mintegy 60%-a Karnatakában van.

A Nyugati-Ghátok átlagos kiemelkedése 1200 méter. Mintegy 30%-ban erdő borítja. Egyike a világ nyolc nagy biodiverzitás-gyűjtőjének: több, mint 5000 virágos növény faj, 139 emlősfaj, 508 madár- és 179 kétéltűfaj otthona. Legalább 325 veszélyeztetett faj él a Nyugati-Ghatokban.[1]

Jegyzetek

  1. MYERS, N., R.A. MITTERMEIER, C.G. MITTERMEIER, G.A.B. DA FONSECA, and J. KENT. (2000) “Biodiversity Hotspots for Conservation Priorities.” Nature 403:853–858, retrieved 6/1/2007MYERS, N.