„Geomorfológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Nincs szabad kép |
|||
| cím= |
|||
| hova=jobbra |
|||
| szélesség=260 |
|||
| sz-fok=48 | sz-perc= | sz-mp= | sz-irány=É | h-fok=20 | h-perc= | h-mp= | h-irány=K |
|||
| link= http://www.geo.u-szeged.hu/web/sites/default/files/kutatas/geomorf.jpg | képaláírás= Magyarország geomorfológiai térképe |
|||
| link2= | képaláírás2= |
|||
| link3= | képaláírás3= |
|||
| link4= | képaláírás4= |
|||
| link5= | képaláírás5= |
|||
| link6= | képaláírás6= |
|||
| link7= | képaláírás7= |
|||
| link8= | képaláírás8= |
|||
| link9= | képaláírás9= |
|||
| link10= | képaláírás10= |
|||
}} |
|||
A '''geomorfológia''' (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például [[geológia]], [[földrajz]], [[talajtan]], [[régészet]], [[építészet]]. |
A '''geomorfológia''' (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például [[geológia]], [[földrajz]], [[talajtan]], [[régészet]], [[építészet]]. |
||
A lap 2009. november 4., 00:13-kori változata
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Magyarország geomorfológiai térképe |
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.
A földkéreg domborzata
A nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.
Mozgások
Tektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
Orogén mozgások
(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklinális)
- horpadás (geoszinklinális)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.