„Sztroganov család” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (link)
 
== A család története, híres képviselői ==
Őseik az [[Északi -tenger]] mellékéről (Pomorje) származó parasztok voltak. A család név szerint ismert első őse a 14. század második felében élt ''Szpiridon'' nevű, feltehetően novgorodi[[novgorod]]i személy, bár van olyan vélemény is, hogy egy tatár előkelőség volt. Dédunkokája, Fjodor a [[Vicsegda]] folyó partján lévő sóforrásoknál telepedett le. Fia, Anyika 1515-ben sófőző telepeket létesített, és a későbbi Sztroganov-birodalomnak az itt kiépült város, Szol-Vicsegodszkaja (ma: [[Szolvicsegodszk]]) lett a központja (''szol'' jelentése: „só”).
 
=== Anyikij és utódai ===
Anyikij (Anyika, Anyikej, Ioannyikij) Fjodorovics (1497– 1569 vagy 1570?1497–1570) a sótermelést egyre távolabbi vidékekre, kereskedői tevékenységét pedig messze az Urálon[[Urál]]on túlra terjesztette ki, olcsón jutott hozzá a legértékesebb prémekhez is. 1558-ban [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] hatalmas területek birtokjogát ajándékozta neki és fiainak a [[Káma]] és a [[Csuszovaja]] folyók mentén, az Urál vidékén. A cár megbízásából Anyika felügyelte az őslakosok kereskedői tevékenységét és behajtotta a természetbeni adót is. Sófőző telepeinek jövedelméből, alkalmazottainak kíméletlen dolgoztatása és a helyi lakosok becsapása árán gyorsan meggazdagodott. Ő alapozta meg a később óriásira duzzadt családi vagyont, melynek révén a Sztroganovok Oroszország vezető családjai közé emelkedtek. Öregkorában elfordult a világi élettől és Ioszaf néven szerzetes lett.
 
Három fia folytatta a megkezdett vállalkozást, a hatalmas, de gyéren lakott területeken több új települést, erődítményt létesítettek, cári engedéllyel magánhadsereget tartottak. A két idősebb fiú, Grigorij és Jakov korábban meghalt. 1579-ben a harmadik fiú, Szemjon, valamint két unokaöccse: Nyikita Grigorjevics (1559–1616) és Makszim Jakovlevics (1557–1624) felosztották egymás között a vagyont és a birtokolt földeket. Szemjoné maradt az eredeti birtokrész, Szol-Vicsegodszkaja és vidéke; Nyikita és Makszim kapta a Káma menti, a [[perm]]i és az Urálon túli területeket. Korabeli okirat tanúsága szerint ekkor összesen mintegy 8 millió gyeszjatyina (kb. 8,74 millió ha) földterülettel rendelkeztek, ezek jelentős része az őslakosok által lakott vidék volt.<ref name="szurm1" />

Navigációs menü