„Esterházy Miklós (1765–1833)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a ez nem az
a Esterházy Miklós (1756-1833) lapot átneveztem Esterházy Miklós (1765-1833) névre: mert akkor született
(Nincs különbség)

A lap 2009. október 28., 12:36-kori változata

Fájl:Esterházymiklós2.jpg
Esterházy Miklós herceg

Esterházy Miklós birodalmi herceg (Bécs, 1765. december 12. - Como, 1833. november 25.) az Esterházy család tagja, táborszernagy és műgyűjtő, Esterházy Antal tábornok fia. Felesége Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein hercegnő volt.

Élete

Az Esterházy birtokok hitbizományát rendkívül fiatalon, 29 évesen elnyerte (1794-1833). Pályafutását katonaként kezdte II. József idején a birodalom hadseregében. 1791-ben a nemesi testőrség kapitánya lett. 1792-ben II. Ferenc császár koronázóküldöttségének tagjaként szerepelt. 1794-ben ezredessé, 1796-ban pedig generálissá nevezték ki a császári hadseregben. A napóleoni háborúk idején végig a császári hadseregben szolgált. 1797-ben saját költségén szerelt fel egy önkéntes ezredet. 1804-ben megszerezte az edelstetteni (birodalmi hercegi rangú) grófságot Bajorországban, és ezzel elnyerte a birodalmi herceg címet is. 1809-ben Napóleon őt akarta Magyarország királyává koronáztatni, ezt azonban a herceg nem fogadta el. 1817-ben a császári hadsereg táborszernagya lett. Az Aranygyapjas rend lovagja és a Szent István rend nagykeresztese.

Mecénás

Rendkívül művelt főúr volt, mielőtt katonai szolgálatba lépett volna, körbeutazta Európát, járt Angliában, Franciaországban és Itáliában. Kismartoni zenekara élén 1795-ben Joseph Haydn, majd J. N. Hummel állt. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajtott végre: ő építtette meg a Haydn-termet. Charles de Moreau tervezte a kismartoni kastély klasszikus stílusú átépítését, valamint egy operaházzal és galériával történő kibővítését is. A barokk kertet angol tájkertté építették át. Részt vett építési tervekben Bécsben is (Várszínház, Bécsi Színház). Gazdag képtárat hagyott hátra, amit 1871-ben vásárolt meg a Magyar Tudományos Akadémia, ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak.

Külső hivatkozások