„Domborzat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sh:Reljef |
a relief |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás|2007 májusából}} |
{{nincs forrás|2007 májusából}} |
||
A '''domborzat''' vagy '''(föld)felszín''' [[természetföldrajz]]i fogalom, egy [[bolygó]] szilárd kérgének ([[litoszféra]]) és vízburkának ([[hidroszféra]]) felülete |
A '''domborzat''' vagy '''(föld)felszín''' ''(relief)'' [[természetföldrajz]]i fogalom, egy [[bolygó]] szilárd kérgének ([[litoszféra]]) és vízburkának ([[hidroszféra]]) felülete. Azokon a bolygókon, amelyeknek van légköre, a domborzat az iménti két szféra és az [[atmoszféra]]) határfelülete. A domborzat legjobban leírható jellemzője vertikális tagolódás, ezért alapfogalma a [[tengerszint feletti magasság]]. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a [[földtörténeti korok]]ban folyamatosan változó domborzati elemek ([[síkság]], [[domb]], [[hegy]], [[völgy]] stb.) behatóbb vizsgálatával a [[geomorfológia]] foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a [[biotikus környezet|biotikus]] (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az [[abiotikus környezet]]re (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tényezők lényeges részei. A víz alatti domborzat kutatásával a [[batimetria]] foglalkozik. |
||
{{csonk-dátum|csonk-föld|2007 februárjából}} |
{{csonk-dátum|csonk-föld|2007 februárjából}} |
||
A lap 2009. október 19., 08:07-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A domborzat vagy (föld)felszín (relief) természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete. Azokon a bolygókon, amelyeknek van légköre, a domborzat az iménti két szféra és az atmoszféra) határfelülete. A domborzat legjobban leírható jellemzője vertikális tagolódás, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tényezők lényeges részei. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.
