„Bankjegy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
FoxBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: be:Банкнота
38. sor: 38. sor:
[[ar:عملة ورقية]]
[[ar:عملة ورقية]]
[[ast:Billete]]
[[ast:Billete]]
[[be:Банкнота]]
[[be-x-old:Банкнота]]
[[be-x-old:Банкнота]]
[[bg:Банкнота]]
[[bg:Банкнота]]

A lap 2009. október 17., 16:08-kori változata

A bankjegy olyan pénzjegy, melyet egy arra feljogosított (azaz bankjegykibocsátási szabadalommal rendelkező) bank, a jegybank bocsát ki és látható rajta az öt kötelező tartalmi elem, ezek:

  1. valutanem (pl.: Forint),
  2. értékjelzés vagy címlet (500, 1000 …stb),
  3. sorozatszám,
  4. hitelesítő aláírások,
  5. a kibocsátó állam vagy bank neve.

Fajtái

Érték és törvényesség tekintetében három fajta bankjegyet különböztethetünk meg:

  1. Értékkel bíró, törvényes fizetőeszköz (mindenki köteles elfogadni fizetőeszközként az adott állam területén, ha forgalomképes).
  2. Értékkel bíró, nem törvényes fizetőeszköz (hazánkban, ha egy bankjegy sérült, de 51%-ban megvan/ép, akkor a MNB teljes értékben téríti, azaz nem törvényes fizetőeszköz, viszont értékkel bír).
  3. Értékkel nem bíró és nem fizetőeszköz (ilyennek mondhatjuk azt a bankjegyet, amit, már az adott ország jegybankja sem vált be).

A legtöbb országban csupán egyetlen jegybank van, a központi bank, de például az Egyesült Királyságban több bank is rendelkezik ilyen joggal. A bankjegyek mellett más típusú pénzjegyek, például az államkincstár által kibocsátott államjegyek is lehetnek forgalomban.

Ma a legtöbb országban a készpénzállomány döntő részét bankjegyek képezik, kisebbik részét érmék. A forgalomban lévő bankjegyek mennyiségét a kibocsátó jegybank szabályozza, továbbá szavatolja ellenértéküket. A bankjegyek tervezéséről, gyártásáról, kibocsátásáról, cseréjéről, bevonásáról is a jegybank gondoskodik.

A bankjegyek ellenértékét régen a jegybank úgy szavatolta, hogy garantálta azok értékpénzre (aranyra vagy ezüstre) váltását. Mióta a legtöbb ország felhagyott a nemesfém alapú monetáris politikával, a jegybankoknak megszűnt a nemesfémre váltási kötelezettsége, a bankjegyek (és az inherens értékkel gyakorlatilag szintén nem rendellkező nem nemesfém érmék) fedezetét az ország gazdasági kibocsátása fedezi.

Bankjegykibocsátás Magyarországon

Magyarország területén legelőször az osztrák jegybank (Wiener Stadt Banco, később Oesterreichische National Zettel Bank, majd privilegirte oesterreichische National-Bank) bankjegyei jelentek meg (1762). Az első magyar kiadású bankjegyek az 1848-49-es szabadságharc idején kerültek forgalomba, kibocsátójuk a Magyar kereskedelmi Bank volt. A szabadságharc leverése után ismét a bécsi központú privilegirte oesterreichische National-Bank jegyei forogtak.

A kiegyezéskor a magyar fél el akarta érni a különálló magyar jegybank felállítását, ezt azonban a császár meggátolta. Ehelyett a közös felügyelet alatt álló Osztrák-Magyar Bankot hozták létre az osztrák jegybank jogutódaként (1878). A bankjegyekkel egyidőben államjegyek is voltak forgalomban, melyeket a Staats-Central-Casse (kiegyezés utáni magyar nevén: császári és királyi közös központi pénztár) adott ki. A korona beveztésével egyidőben (1892) azonban megszűnt az államjegyek forgalomba hozatala.

Trianon után az Osztrák-Magyar bankot likvidálni kellett, a kezdeti zűrzavaros időszakban laza kontroll alatt folyt a papírpénzkibocsátás. A tanácsköztársaság idején (1919) a Magyar Postatakarékpénztár adott ki pénztárjegyeket - ezek fedezeté a bevont osztrák-magyar bankjegyek képezték. A pengő bevezetéséig (1927) államjegyek voltak forgalomban. A pengő kibocsátója a függetlenné vált ország önálló jegybankja, a Magyar Nemzeti Bank volt. 1944-ig más nem is bocsátott ki pénzjegyeket, ekkor a megszálló Vörös Hadsereg adott ki fedezet nélküli hadipénzeket. Az 1946-ban kiadott adójegyek sem jegybanki kibocsátások voltak. A forint bevezetése óta ismét a Magyar Nemzeti Bank bankjegyei az egyedüli papírpénzek Magyarországon.

Külső hivatkozások