„Homeli terület” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TobeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: hr:Gomelska oblast
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: tr:Homyel Voblastı; kozmetikai változtatások
2. sor: 2. sor:
A '''Gomeli vagy Homeli terület''' (belarusz nyelven '''Гомельская вобласць''', oroszul '''Гомельская область''') [[Fehéroroszország]] közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye [[Homel]]. Területe 40 400 km² (az ország területének 1/4-e, valamivel kisebb területű, mint [[Svájc]] vagy [[Hollandia]]), lakossága [[2005]]-ben 1,485 millió fő, népsűrűsége 37 fő/km² volt [http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/regions/r1.htm]. Délről [[Ukrajna|Ukrajnával]] (Csernyigovi, Kijevi, Zsitomiri és Rovnói terület), keletről [[Oroszország]]gal ([[Brjanszki terület]]), nyugatról a [[Breszti terület|Breszti]] és a [[Minszki terület]]tel, északról a [[Mahiljovi terület]]tel határos. [[Fájl:BelarusHomyelRegion.png|jobbra|bélyegkép|A Homeli terület elhelyezkedése]]
A '''Gomeli vagy Homeli terület''' (belarusz nyelven '''Гомельская вобласць''', oroszul '''Гомельская область''') [[Fehéroroszország]] közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye [[Homel]]. Területe 40 400 km² (az ország területének 1/4-e, valamivel kisebb területű, mint [[Svájc]] vagy [[Hollandia]]), lakossága [[2005]]-ben 1,485 millió fő, népsűrűsége 37 fő/km² volt [http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/regions/r1.htm]. Délről [[Ukrajna|Ukrajnával]] (Csernyigovi, Kijevi, Zsitomiri és Rovnói terület), keletről [[Oroszország]]gal ([[Brjanszki terület]]), nyugatról a [[Breszti terület|Breszti]] és a [[Minszki terület]]tel, északról a [[Mahiljovi terület]]tel határos. [[Fájl:BelarusHomyelRegion.png|jobbra|bélyegkép|A Homeli terület elhelyezkedése]]


==Természetföldrajz==
== Természetföldrajz ==
[[Fájl:Gomeltcímer.gif|bélyegkép|Címer]]
[[Fájl:Gomeltcímer.gif|bélyegkép|Címer]]
A terület tökéletes síkvidék, a [[Dnyeper]] és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek válzoatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a [[Zsitkavicsi járás]]ban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a [[Szvetlahorszki járás]]). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a ''Csacserszki Természetvédelmi Terület''et kell kiemelni. [[Fájl:YelskRaion-Landscape.JPG|bélyegkép|Jellegzetes poleszjei táj a Jelszki járásban]]
A terület tökéletes síkvidék, a [[Dnyeper]] és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek válzoatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a [[Zsitkavicsi járás]]ban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a [[Szvetlahorszki járás]]). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a ''Csacserszki Természetvédelmi Terület''et kell kiemelni. [[Fájl:YelskRaion-Landscape.JPG|bélyegkép|Jellegzetes poleszjei táj a Jelszki járásban]]


==Történelem==
== Történelem ==


[[1924]] előtt csak a [[Mazir]]tól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. [[Gomel]] és környéke [[1926]]-ban, a terület középső része [[1924]]-ben került át [[Oroszország]]tól. [[1938]]-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe [[1954]] januárjában alakult ki, amikor a megszűnt ''Poleszjei terület''et (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő ''Babrujszki terület'' egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. [[1967]]-ben a területet [[Lenin]]-renddel tüntették ki. [[1986]] áprilisában a [[csernobil]]i atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. [[2005]]-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését. [[Fájl:Homel1.JPG|bélyegkép|A területi adminisztráció épülete Homelben]]
[[1924]] előtt csak a [[Mazir]]tól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. [[Gomel]] és környéke [[1926]]-ban, a terület középső része [[1924]]-ben került át [[Oroszország]]tól. [[1938]]-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe [[1954]] januárjában alakult ki, amikor a megszűnt ''Poleszjei terület''et (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő ''Babrujszki terület'' egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. [[1967]]-ben a területet [[Lenin]]-renddel tüntették ki. [[1986]] áprilisában a [[csernobil]]i atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. [[2005]]-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését. [[Fájl:Homel1.JPG|bélyegkép|A területi adminisztráció épülete Homelben]]


==Lakosság==
== Lakosság ==


A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/population]
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/population]


==Gazdaság==
== Gazdaság ==


Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén).
Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén).


===Bányászat===
=== Bányászat ===
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a [[Dnyeper]] és a [[Pripjaty]] közötti területen összpontosulnak ([[Recsica]] és Asztaskavicsi környéke). A [[Szvetlahorszk]]i hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e). [[Fájl:Mazir-Druzsba.JPG|bélyegkép|A Barátság kőolajvezeték a maziri kőolajfinomítónál]]
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a [[Dnyeper]] és a [[Pripjaty]] közötti területen összpontosulnak ([[Recsica]] és Asztaskavicsi környéke). A [[Szvetlahorszk]]i hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e). [[Fájl:Mazir-Druzsba.JPG|bélyegkép|A Barátság kőolajvezeték a maziri kőolajfinomítónál]]


===Mezőgazdaság===
=== Mezőgazdaság ===
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt.
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt.


===Ipar===
=== Ipar ===
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű ([[Szvetlahorszk]], [[Mazir]], [[Homel]]) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. [[Hojnyiki]]ben és [[Narovlja|Narovljában]] a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a [[zslobin]]i vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek [[Zsitkavicsi]]ben, [[Rahacsov]]ban, [[Recsica|Recsicában]] és Homelben, cellulóz- és papírgyárak [[Dobrus]]ban és [[Szvetlahorszk]]ban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik.
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű ([[Szvetlahorszk]], [[Mazir]], [[Homel]]) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. [[Hojnyiki]]ben és [[Narovlja|Narovljában]] a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a [[zslobin]]i vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek [[Zsitkavicsi]]ben, [[Rahacsov]]ban, [[Recsica|Recsicában]] és Homelben, cellulóz- és papírgyárak [[Dobrus]]ban és [[Szvetlahorszk]]ban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik.


==Közigazgatási beosztás==
== Közigazgatási beosztás ==


A Homeli terület 21 járásra ([[rajon]]) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot).
A Homeli terület 21 járásra ([[rajon]]) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot).
[http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/map_region A járások interaktív térképe]
[http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/map_region A járások interaktív térképe]


===Járások===
=== Járások ===


* [[Brahini járás]] (Брагинский район)
* [[Brahini járás]] (Брагинский район)
56. sor: 56. sor:
* [[Csacserszki járás]] (Чечерский район)
* [[Csacserszki járás]] (Чечерский район)


===Legnagyobb városai===
=== Legnagyobb városai ===
(zárójelben a [[2005]]-ös becsült népesség)
(zárójelben a [[2005]]-ös becsült népesség)
* [[Homel]] (481 ezer fő)
* [[Homel]] (481 ezer fő)
66. sor: 66. sor:
* [[Rahacsov]] (33 ezer fő)
* [[Rahacsov]] (33 ezer fő)


===Városok és városi jellegű települések listája===
=== Városok és városi jellegű települések listája ===
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés)
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés)


'''
'''
Városok''':
Városok''':
*[[Buda-Kaseljeva]] (Buda-Koseljevo)
* [[Buda-Kaseljeva]] (Buda-Koseljevo)
*[[Csacserszk]] (Csecserszk)
* [[Csacserszk]] (Csecserszk)
*[[Dobrus]]
* [[Dobrus]]
*[[Hojnyiki]]
* [[Hojnyiki]]
*[[Homel]] (Gomel)
* [[Homel]] (Gomel)
*[[Jelszk]]
* [[Jelszk]]
*[[Kalinkavicsi]] (Kalinkovicsi)
* [[Kalinkavicsi]] (Kalinkovicsi)
*[[Mazir]] (Mozir)
* [[Mazir]] (Mozir)
*[[Narovlja]]
* [[Narovlja]]
*[[Petrikav]] (Petrikov)
* [[Petrikav]] (Petrikov)
*[[Rahacsov]] (Rogacsev)
* [[Rahacsov]] (Rogacsev)
*[[Recsica]]
* [[Recsica]]
*[[Szvetlahorszk]] (Szvetlogorszk)
* [[Szvetlahorszk]] (Szvetlogorszk)
*[[Turav]] (Turov)
* [[Turav]] (Turov)
*[[Vaszilevicsi]]
* [[Vaszilevicsi]]
*[[Vetka]]
* [[Vetka]]
*[[Zsitkavicsi]] (Zsitkovicsi)
* [[Zsitkavicsi]] (Zsitkovicsi)
*[[Zslobin]]
* [[Zslobin]]
'''
'''
Városi jellegű települések:'''
Városi jellegű települések:'''
*[[Akcjabrszki]] (Oktyabrszkij)
* [[Akcjabrszki]] (Oktyabrszkij)
*[[Azaricsi]] (Ozericsi)
* [[Azaricsi]] (Ozericsi)
*[[Balsavik]] (Bolsevik)
* [[Balsavik]] (Bolsevik)
*[[Belick]]
* [[Belick]]
*[[Brahin]] (Bragin)
* [[Brahin]] (Bragin)
*[[Cerahovka]] (Tyerehovka)
* [[Cerahovka]] (Tyerehovka)
*[[Kamarin]] (Komarin)
* [[Kamarin]] (Komarin)
*[[Kapatkevicsi]] (Kopatkovicsi)
* [[Kapatkevicsi]] (Kopatkovicsi)
*[[Karma]] (Korma)
* [[Karma]] (Korma)
*[[Kaszcjukovka]] (Kosztjukovka)
* [[Kaszcjukovka]] (Kosztjukovka)
*[[Lelcsici]]
* [[Lelcsici]]
*[[Lojev]]
* [[Lojev]]
*[[Paricsi]]
* [[Paricsi]]
*[[Szasznovi Bor]] (Szosznovij Bor)
* [[Szasznovi Bor]] (Szosznovij Bor)
*[[Sztresin]]
* [[Sztresin]]
*[[Uvaravicsi]] (Uvarovicsi)
* [[Uvaravicsi]] (Uvarovicsi)
*[[Zareccsa]] (Zarecsje)
* [[Zareccsa]] (Zarecsje)


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.gomel-region.by/?lang=txt_eng Hivatalos honlap (oroszul)]
* [http://www.gomel-region.by/?lang=txt_eng Hivatalos honlap (oroszul)]


{{BelaruszKözigazgatás}}
{{BelaruszKözigazgatás}}
145. sor: 145. sor:
[[sk:Homeľská oblasť]]
[[sk:Homeľská oblasť]]
[[sv:Gomels oblast]]
[[sv:Gomels oblast]]
[[tr:Homyel]]
[[tr:Homyel Voblastı]]
[[uk:Гомельська область]]
[[uk:Гомельська область]]
[[zh:戈梅利州]]
[[zh:戈梅利州]]

A lap 2009. október 16., 00:43-kori változata

Fájl:Gomelz.jpg
A Homeli terület zászlaja (2005.10.20. óta)

A Gomeli vagy Homeli terület (belarusz nyelven Гомельская вобласць, oroszul Гомельская область) Fehéroroszország közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye Homel. Területe 40 400 km² (az ország területének 1/4-e, valamivel kisebb területű, mint Svájc vagy Hollandia), lakossága 2005-ben 1,485 millió fő, népsűrűsége 37 fő/km² volt [1]. Délről Ukrajnával (Csernyigovi, Kijevi, Zsitomiri és Rovnói terület), keletről Oroszországgal (Brjanszki terület), nyugatról a Breszti és a Minszki területtel, északról a Mahiljovi területtel határos.

A Homeli terület elhelyezkedése

Természetföldrajz

Fájl:Gomeltcímer.gif
Címer

A terület tökéletes síkvidék, a Dnyeper és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek válzoatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a Zsitkavicsi járásban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a Szvetlahorszki járás). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a Csacserszki Természetvédelmi Területet kell kiemelni.

Jellegzetes poleszjei táj a Jelszki járásban

Történelem

1924 előtt csak a Mazirtól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. Gomel és környéke 1926-ban, a terület középső része 1924-ben került át Oroszországtól. 1938-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe 1954 januárjában alakult ki, amikor a megszűnt Poleszjei területet (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő Babrujszki terület egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. 1967-ben a területet Lenin-renddel tüntették ki. 1986 áprilisában a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. 2005-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését.

A területi adminisztráció épülete Homelben

Lakosság

A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [2]

Gazdaság

Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén).

Bányászat

A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a Dnyeper és a Pripjaty közötti területen összpontosulnak (Recsica és Asztaskavicsi környéke). A Szvetlahorszki hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e).

A Barátság kőolajvezeték a maziri kőolajfinomítónál

Mezőgazdaság

Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt.

Ipar

Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű (Szvetlahorszk, Mazir, Homel) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. Hojnyikiben és Narovljában a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a zslobini vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek Zsitkavicsiben, Rahacsovban, Recsicában és Homelben, cellulóz- és papírgyárak Dobrusban és Szvetlahorszkban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik.

Közigazgatási beosztás

A Homeli terület 21 járásra (rajon) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). A járások interaktív térképe

Járások

Legnagyobb városai

(zárójelben a 2005-ös becsült népesség)

Városok és városi jellegű települések listája

(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés)

Városok:

Városi jellegű települések:

Külső hivatkozások