„Homeli terület” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: hr:Gomelska oblast |
a Bot: következő módosítása: tr:Homyel Voblastı; kozmetikai változtatások |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
A '''Gomeli vagy Homeli terület''' (belarusz nyelven '''Гомельская вобласць''', oroszul '''Гомельская область''') [[Fehéroroszország]] közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye [[Homel]]. Területe 40 400 km² (az ország területének 1/4-e, valamivel kisebb területű, mint [[Svájc]] vagy [[Hollandia]]), lakossága [[2005]]-ben 1,485 millió fő, népsűrűsége 37 fő/km² volt [http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/regions/r1.htm]. Délről [[Ukrajna|Ukrajnával]] (Csernyigovi, Kijevi, Zsitomiri és Rovnói terület), keletről [[Oroszország]]gal ([[Brjanszki terület]]), nyugatról a [[Breszti terület|Breszti]] és a [[Minszki terület]]tel, északról a [[Mahiljovi terület]]tel határos. [[Fájl:BelarusHomyelRegion.png|jobbra|bélyegkép|A Homeli terület elhelyezkedése]] |
A '''Gomeli vagy Homeli terület''' (belarusz nyelven '''Гомельская вобласць''', oroszul '''Гомельская область''') [[Fehéroroszország]] közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye [[Homel]]. Területe 40 400 km² (az ország területének 1/4-e, valamivel kisebb területű, mint [[Svájc]] vagy [[Hollandia]]), lakossága [[2005]]-ben 1,485 millió fő, népsűrűsége 37 fő/km² volt [http://belstat.gov.by/homep/ru/indicators/regions/r1.htm]. Délről [[Ukrajna|Ukrajnával]] (Csernyigovi, Kijevi, Zsitomiri és Rovnói terület), keletről [[Oroszország]]gal ([[Brjanszki terület]]), nyugatról a [[Breszti terület|Breszti]] és a [[Minszki terület]]tel, északról a [[Mahiljovi terület]]tel határos. [[Fájl:BelarusHomyelRegion.png|jobbra|bélyegkép|A Homeli terület elhelyezkedése]] |
||
==Természetföldrajz== |
== Természetföldrajz == |
||
[[Fájl:Gomeltcímer.gif|bélyegkép|Címer]] |
[[Fájl:Gomeltcímer.gif|bélyegkép|Címer]] |
||
A terület tökéletes síkvidék, a [[Dnyeper]] és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek válzoatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a [[Zsitkavicsi járás]]ban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a [[Szvetlahorszki járás]]). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a ''Csacserszki Természetvédelmi Terület''et kell kiemelni. [[Fájl:YelskRaion-Landscape.JPG|bélyegkép|Jellegzetes poleszjei táj a Jelszki járásban]] |
A terület tökéletes síkvidék, a [[Dnyeper]] és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek válzoatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a [[Zsitkavicsi járás]]ban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a [[Szvetlahorszki járás]]). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a ''Csacserszki Természetvédelmi Terület''et kell kiemelni. [[Fájl:YelskRaion-Landscape.JPG|bélyegkép|Jellegzetes poleszjei táj a Jelszki járásban]] |
||
==Történelem== |
== Történelem == |
||
[[1924]] előtt csak a [[Mazir]]tól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. [[Gomel]] és környéke [[1926]]-ban, a terület középső része [[1924]]-ben került át [[Oroszország]]tól. [[1938]]-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe [[1954]] januárjában alakult ki, amikor a megszűnt ''Poleszjei terület''et (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő ''Babrujszki terület'' egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. [[1967]]-ben a területet [[Lenin]]-renddel tüntették ki. [[1986]] áprilisában a [[csernobil]]i atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. [[2005]]-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését. [[Fájl:Homel1.JPG|bélyegkép|A területi adminisztráció épülete Homelben]] |
[[1924]] előtt csak a [[Mazir]]tól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. [[Gomel]] és környéke [[1926]]-ban, a terület középső része [[1924]]-ben került át [[Oroszország]]tól. [[1938]]-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe [[1954]] januárjában alakult ki, amikor a megszűnt ''Poleszjei terület''et (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő ''Babrujszki terület'' egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. [[1967]]-ben a területet [[Lenin]]-renddel tüntették ki. [[1986]] áprilisában a [[csernobil]]i atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. [[2005]]-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését. [[Fájl:Homel1.JPG|bélyegkép|A területi adminisztráció épülete Homelben]] |
||
==Lakosság== |
== Lakosság == |
||
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/population] |
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/population] |
||
==Gazdaság== |
== Gazdaság == |
||
Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén). |
Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén). |
||
===Bányászat=== |
=== Bányászat === |
||
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a [[Dnyeper]] és a [[Pripjaty]] közötti területen összpontosulnak ([[Recsica]] és Asztaskavicsi környéke). A [[Szvetlahorszk]]i hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e). |
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a [[Dnyeper]] és a [[Pripjaty]] közötti területen összpontosulnak ([[Recsica]] és Asztaskavicsi környéke). A [[Szvetlahorszk]]i hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e). [[Fájl:Mazir-Druzsba.JPG|bélyegkép|A Barátság kőolajvezeték a maziri kőolajfinomítónál]] |
||
===Mezőgazdaság=== |
=== Mezőgazdaság === |
||
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt. |
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt. |
||
===Ipar=== |
=== Ipar === |
||
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű ([[Szvetlahorszk]], [[Mazir]], [[Homel]]) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. [[Hojnyiki]]ben és [[Narovlja|Narovljában]] a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a [[zslobin]]i vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek [[Zsitkavicsi]]ben, [[Rahacsov]]ban, [[Recsica|Recsicában]] és Homelben, cellulóz- és papírgyárak [[Dobrus]]ban és [[Szvetlahorszk]]ban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik. |
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű ([[Szvetlahorszk]], [[Mazir]], [[Homel]]) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. [[Hojnyiki]]ben és [[Narovlja|Narovljában]] a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a [[zslobin]]i vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek [[Zsitkavicsi]]ben, [[Rahacsov]]ban, [[Recsica|Recsicában]] és Homelben, cellulóz- és papírgyárak [[Dobrus]]ban és [[Szvetlahorszk]]ban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik. |
||
==Közigazgatási beosztás== |
== Közigazgatási beosztás == |
||
A Homeli terület 21 járásra ([[rajon]]) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). |
A Homeli terület 21 járásra ([[rajon]]) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). |
||
[http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/map_region A járások interaktív térképe] |
[http://www.gomel-region.by/ru/bottom_menu/oblast/map_region A járások interaktív térképe] |
||
===Járások=== |
=== Járások === |
||
* [[Brahini járás]] (Брагинский район) |
* [[Brahini járás]] (Брагинский район) |
||
56. sor: | 56. sor: | ||
* [[Csacserszki járás]] (Чечерский район) |
* [[Csacserszki járás]] (Чечерский район) |
||
===Legnagyobb városai=== |
=== Legnagyobb városai === |
||
(zárójelben a [[2005]]-ös becsült népesség) |
(zárójelben a [[2005]]-ös becsült népesség) |
||
* [[Homel]] (481 ezer fő) |
* [[Homel]] (481 ezer fő) |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
* [[Rahacsov]] (33 ezer fő) |
* [[Rahacsov]] (33 ezer fő) |
||
===Városok és városi jellegű települések listája=== |
=== Városok és városi jellegű települések listája === |
||
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés) |
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés) |
||
''' |
''' |
||
Városok''': |
Városok''': |
||
*[[Buda-Kaseljeva]] (Buda-Koseljevo) |
* [[Buda-Kaseljeva]] (Buda-Koseljevo) |
||
*[[Csacserszk]] (Csecserszk) |
* [[Csacserszk]] (Csecserszk) |
||
*[[Dobrus]] |
* [[Dobrus]] |
||
*[[Hojnyiki]] |
* [[Hojnyiki]] |
||
*[[Homel]] (Gomel) |
* [[Homel]] (Gomel) |
||
*[[Jelszk]] |
* [[Jelszk]] |
||
*[[Kalinkavicsi]] (Kalinkovicsi) |
* [[Kalinkavicsi]] (Kalinkovicsi) |
||
*[[Mazir]] (Mozir) |
* [[Mazir]] (Mozir) |
||
*[[Narovlja]] |
* [[Narovlja]] |
||
*[[Petrikav]] (Petrikov) |
* [[Petrikav]] (Petrikov) |
||
*[[Rahacsov]] (Rogacsev) |
* [[Rahacsov]] (Rogacsev) |
||
*[[Recsica]] |
* [[Recsica]] |
||
*[[Szvetlahorszk]] (Szvetlogorszk) |
* [[Szvetlahorszk]] (Szvetlogorszk) |
||
*[[Turav]] (Turov) |
* [[Turav]] (Turov) |
||
*[[Vaszilevicsi]] |
* [[Vaszilevicsi]] |
||
*[[Vetka]] |
* [[Vetka]] |
||
*[[Zsitkavicsi]] (Zsitkovicsi) |
* [[Zsitkavicsi]] (Zsitkovicsi) |
||
*[[Zslobin]] |
* [[Zslobin]] |
||
''' |
''' |
||
Városi jellegű települések:''' |
Városi jellegű települések:''' |
||
*[[Akcjabrszki]] (Oktyabrszkij) |
* [[Akcjabrszki]] (Oktyabrszkij) |
||
*[[Azaricsi]] (Ozericsi) |
* [[Azaricsi]] (Ozericsi) |
||
*[[Balsavik]] (Bolsevik) |
* [[Balsavik]] (Bolsevik) |
||
*[[Belick]] |
* [[Belick]] |
||
*[[Brahin]] (Bragin) |
* [[Brahin]] (Bragin) |
||
*[[Cerahovka]] (Tyerehovka) |
* [[Cerahovka]] (Tyerehovka) |
||
*[[Kamarin]] (Komarin) |
* [[Kamarin]] (Komarin) |
||
*[[Kapatkevicsi]] (Kopatkovicsi) |
* [[Kapatkevicsi]] (Kopatkovicsi) |
||
*[[Karma]] (Korma) |
* [[Karma]] (Korma) |
||
*[[Kaszcjukovka]] (Kosztjukovka) |
* [[Kaszcjukovka]] (Kosztjukovka) |
||
*[[Lelcsici]] |
* [[Lelcsici]] |
||
*[[Lojev]] |
* [[Lojev]] |
||
*[[Paricsi]] |
* [[Paricsi]] |
||
*[[Szasznovi Bor]] (Szosznovij Bor) |
* [[Szasznovi Bor]] (Szosznovij Bor) |
||
*[[Sztresin]] |
* [[Sztresin]] |
||
*[[Uvaravicsi]] (Uvarovicsi) |
* [[Uvaravicsi]] (Uvarovicsi) |
||
*[[Zareccsa]] (Zarecsje) |
* [[Zareccsa]] (Zarecsje) |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.gomel-region.by/?lang=txt_eng Hivatalos honlap (oroszul)] |
* [http://www.gomel-region.by/?lang=txt_eng Hivatalos honlap (oroszul)] |
||
{{BelaruszKözigazgatás}} |
{{BelaruszKözigazgatás}} |
||
145. sor: | 145. sor: | ||
[[sk:Homeľská oblasť]] |
[[sk:Homeľská oblasť]] |
||
[[sv:Gomels oblast]] |
[[sv:Gomels oblast]] |
||
[[tr:Homyel]] |
[[tr:Homyel Voblastı]] |
||
[[uk:Гомельська область]] |
[[uk:Гомельська область]] |
||
[[zh:戈梅利州]] |
[[zh:戈梅利州]] |
A lap 2009. október 16., 00:43-kori változata
A Gomeli vagy Homeli terület (belarusz nyelven Гомельская вобласць, oroszul Гомельская область) Fehéroroszország közigazgatási egysége, az ország délkeleti részét foglalja el. Székhelye Homel. Területe 40 400 km² (az ország területének 1/4-e, valamivel kisebb területű, mint Svájc vagy Hollandia), lakossága 2005-ben 1,485 millió fő, népsűrűsége 37 fő/km² volt [1]. Délről Ukrajnával (Csernyigovi, Kijevi, Zsitomiri és Rovnói terület), keletről Oroszországgal (Brjanszki terület), nyugatról a Breszti és a Minszki területtel, északról a Mahiljovi területtel határos.
Természetföldrajz
A terület tökéletes síkvidék, a Dnyeper és mellékfolyóinak (Pripjaty, Berezina, Szozs) feltöltött alföldje. A Poleszje mocsaras-erdős síkvidékének keleti része is ide tartozik. A fluvioglaciális-alluviális síkságon csak a morénahátak (Maziri-hátság, 206 m) jelentenek válzoatosságot. A terület 1/3-át mocsarak borítják. Itt találhatók az ország legnagyobb barnaszénkészletei (a Zsitkavicsi járásban), valamint az ország egész kőolaj- és földgázkészlete (a kitermelés központja a Szvetlahorszki járás). Jelentősek a tőzegkészletek is, Rahacsovban pedig gyógyvizes fürdő működik. Területének 1/3-át erdő borítja. Védett területei közül a Csacserszki Természetvédelmi Területet kell kiemelni.
Történelem
1924 előtt csak a Mazirtól nyugatra fekvő területek tartoztak a Belorusz SZSZK-hoz. Gomel és környéke 1926-ban, a terület középső része 1924-ben került át Oroszországtól. 1938-ban alakult meg a Homeli terület, ekkor mai területének keleti részén. Mai területe 1954 januárjában alakult ki, amikor a megszűnt Poleszjei területet (Mazir központtal) teljes egészében hozzácsatolták (a mai Zsitkavicsi, Lelcsici, Jelszki, Narovljai, Petrikavi, Maziri, Hojnyiki, Brahini, Kalinkavicsi járásokat), és a szintén megszűnő Babrujszki terület egyes részei is a Homeli területhez kerültek (a mai Szvetlahorszki és Akcjabrszki járások részei). A terület 1941 júliusától az 1943. novemberi homel-recsicai hadműveletekig volt német megszállás alatt, itt is intenzív partizánmozgalom folyt. A háború után gyors iparosítás kezdődött, megindult a kőolajtermelés (1964), nagy szuperfoszfátüzem (1966), kőolajfinomító (1975) és számos kisebb gyáregység épült. 1967-ben a területet Lenin-renddel tüntették ki. 1986 áprilisában a csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset következményei legsúlyosabban a Homeli területet sújtották, jelentős területekről telepítették ki a lakosságot az ukrán (a Jelszki, Narovljai, Hojnyiki és Brahini járások déli része teljesen elnéptelenedett) és az orosz (a Dobrusi járás északi és a Vetkai járás keleti részét evakuálták) határvidéken. 2005-ben Lukasenko elnök bejelentette a kiürített területek egy részének újratelepítését.
Lakosság
A Homeli terület lakosságának 84,2%-a belarusz; 11%-a orosz; 3,3%-a ukrán; 0,4%-a zsidó nemzetiségű. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 27,5%-a, a mezőgazdaságban 10,8%-a. [2]
Gazdaság
Az Októberi Forradalom előtt gazdaságilag elmaradott, mezőgazdasági jellegű terület volt. A fő iparágak a papírgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar volt. A szovjet időszakban az ötéves tervek folyamán gyorsan iparosodott a terület. A második világháború után a vegyipar jelentősége is megnőtt (az itt felfedezett kőolajkészletek révén).
Bányászat
A belarusz kőolajkitermelés egésze a Homeli területen folyik. A lelőhelyek a Dnyeper és a Pripjaty közötti területen összpontosulnak (Recsica és Asztaskavicsi környéke). A Szvetlahorszki hőerőmű és a vegyipar az 1965 óta tartó kitermelés eredményeként jött létre. Kálisókészleteit Davidovka és Petrikav környékén termelik ki. Kősóbányászat Mazir és Davidovka környékén, palabányászat Turav és Ljubany mellett folyik. A tőzegkitermelés (Uvarovicsi környéke, Belickoje, Lukszkoje, Davidovka) szintén számottevő, mintegy 1 millió tonna évente (az országos kitermelés 1/5-e).
Mezőgazdaság
Jó minőségű termőföldjeinek nagy része súlyos károkat szenvedett a csernobili katasztrófa miatt. A legfontosabb termesztett növények a rozs és a búza. A burgonya- és almatermesztés szintén számottevő. Az országban egyedül itt terem meg a dinnye, de az 1950-es években a szőlő- és rizstermesztés meghonosításával is kísérleteztek. Az állattenyésztés fő ága a szarvasmarhatartás, korábban a lótenyésztés is nagy jelentőségű volt.
Ipar
Az ország ipari termelésének 17%-a származik a Homeli területről. Három hőerőmű (Szvetlahorszk, Mazir, Homel) termel áramot. A legfontosabb iparág a gépgyártás. A mezőgazdasági gépgyártás központja Homel, ahol silózó kombájnokat és tőzegkitermelő erőgépeket gyártanak. Hojnyikiben és Narovljában a traktorgyártás számára gyártanak alkatrészeket. Az ország vaskohászata is itt összpontosul: korábban a homeli öntöde, 1984 óta pedig a zslobini vas- és acélkombinát Belarusz legnagyobb kohászati üzeme. A vegyipar a Barátság kőolajvezetéken érkező és a helyi kőolajat és földgázt hasznosítja (Szvetlahorszk, Recsica, Mazir – kőolajfinomítás). Homelben foszfátműtrágyát, Szvetlogorszkban (Himvolokno cég) műszálakat állítanak elő. Nagy fafeldolgozó kombinátok működnek Zsitkavicsiben, Rahacsovban, Recsicában és Homelben, cellulóz- és papírgyárak Dobrusban és Szvetlahorszkban. Recsicában bútorgyártás is folyik. Az élelmiszeripari üzemek közül a homeli húskombinátot, likőrgyárat és édességgyárat, valamint a rahacsovi tejkonzervgyárat kell megemlíteni. Kaszcjukovkában ablaküveggyár, Homelben nagy üvegipari kombinát működik. Dobrus porcelángyára 1978 óta működik.
Közigazgatási beosztás
A Homeli terület 21 járásra (rajon) oszlik. Homel 4 kerületre. Településállománya 2609 falusi településből (melyeket 275 községi tanács igazgat), 17 városi jellegű településből és 18 városból (ebből 2 járási jogú város – Homel és Mazir) áll (2005. január 1-jei állapot). A járások interaktív térképe
Járások
- Brahini járás (Брагинский район)
- Buda-Kasaljovai járás (Буда-Кошелевский район)
- Vetkai járás (Ветковский район)
- Homeli járás (Гомельский район)
- Dobrusi járás (Добрушский район)
- Jelszki járás (Ельский район)
- Zsitkavicsi járás (Житковичский район)
- Zslobini járás (Жлобинский район)
- Kalinkavicsi járás (Калинковичский район)
- Karmai járás (Кормянский район)
- Lelcsici járás (Лельчицкий район)
- Lojevi járás (Лоевский район)
- Maziri járás (Мозырский район)
- Narovljai járás (Наровлянский район)
- Oktyabrszkij járás (Октябрьский район)
- Petrikavi járás (Петриковский район)
- Recsicai járás (Речицкий район)
- Rahacsovi járás (Рогачевский район)
- Szvetlahorszki járás (Светлогорский район)
- Hojnyiki járás (Хойникский район)
- Csacserszki járás (Чечерский район)
Legnagyobb városai
(zárójelben a 2005-ös becsült népesség)
- Homel (481 ezer fő)
- Mazir (112 ezer fő)
- Zslobin (73 ezer fő)
- Szvetlahorszk (71 ezer fő)
- Recsica (65 ezer fő)
- Kalinkavicsi (37 ezer fő)
- Rahacsov (33 ezer fő)
Városok és városi jellegű települések listája
(Zárójelben a hivatalos orosz elnevezés)
Városok:
- Buda-Kaseljeva (Buda-Koseljevo)
- Csacserszk (Csecserszk)
- Dobrus
- Hojnyiki
- Homel (Gomel)
- Jelszk
- Kalinkavicsi (Kalinkovicsi)
- Mazir (Mozir)
- Narovlja
- Petrikav (Petrikov)
- Rahacsov (Rogacsev)
- Recsica
- Szvetlahorszk (Szvetlogorszk)
- Turav (Turov)
- Vaszilevicsi
- Vetka
- Zsitkavicsi (Zsitkovicsi)
- Zslobin
Városi jellegű települések:
- Akcjabrszki (Oktyabrszkij)
- Azaricsi (Ozericsi)
- Balsavik (Bolsevik)
- Belick
- Brahin (Bragin)
- Cerahovka (Tyerehovka)
- Kamarin (Komarin)
- Kapatkevicsi (Kopatkovicsi)
- Karma (Korma)
- Kaszcjukovka (Kosztjukovka)
- Lelcsici
- Lojev
- Paricsi
- Szasznovi Bor (Szosznovij Bor)
- Sztresin
- Uvaravicsi (Uvarovicsi)
- Zareccsa (Zarecsje)