„Első generációs vadászrepülőgép” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
[[Fájl:F-86F.jpg|bélyegkép|300px|Amerikai [[F–86 Sabre|F–86F Sabre]] vadászbombázó]] |
[[Fájl:F-86F.jpg|bélyegkép|300px|Amerikai [[F–86 Sabre|F–86F Sabre]] vadászbombázó]] |
||
Az '''első generációs vadászrepülőgépek''' a [[második világháború]] és az [[1950-es évek]] közepe között kifejlesztett sugárhajtású [[vadászrepülőgép]]ek voltak. Ezek a repülőgépek [[szubszonikus]]ak voltak, azaz még nem tudták átlépni a [[hangsebesség]]et. A [[második világháború]] sok repülőgépével ellentéteben már teljesen fémből épültek, nem használtak fel bennük fát vagy textíliát. A világháborúban elterjedt géppuskák helyett szinte kizárólag a nehezebb, de nagyobb tömegű lövedékét messzebbre lőni képes [[gépágyú]]k alkották a beépített fegyverzetüket, emellett a szárnyak és a törzs alatt, hasonlóan a világháborús repülőgépekhez, nem irányított rakétákat és bombákat hordoztak. Szárnyuk, a korábban általánosan használt [[egyenes szárny]] helyett [[nyilazott szárny|nyilazott]], ami lehetővé tette a nagyobb sebesség elérését. Első generációs vadászrepülőgépek napjainkban már sehol nem állnak rendszerben. |
Az '''első generációs vadászrepülőgépek''' a [[második világháború]] és az [[1950-es évek]] közepe között kifejlesztett sugárhajtású [[vadászrepülőgép]]ek voltak. Ezek a repülőgépek [[szubszonikus]]ak voltak, azaz még nem tudták átlépni a [[hangsebesség]]et. A [[második világháború]] sok repülőgépével ellentéteben már teljesen fémből épültek, nem használtak fel bennük fát vagy textíliát. A világháborúban elterjedt géppuskák helyett szinte kizárólag a nehezebb, de nagyobb tömegű lövedékét messzebbre lőni képes [[gépágyú]]k alkották a beépített fegyverzetüket, emellett a szárnyak és a törzs alatt, hasonlóan a világháborús repülőgépekhez, nem irányított rakétákat és bombákat hordoztak. Szárnyuk, a korábban általánosan használt [[egyenes szárny]] helyett rendszerint [[nyilazott szárny|nyilazott]] volt, ami lehetővé tette a nagyobb sebesség elérését. Első generációs vadászrepülőgépek napjainkban már sehol nem állnak rendszerben. |
||
Jelentős típusok: |
Jelentős típusok: |
A lap 2009. szeptember 30., 22:29-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az első generációs vadászrepülőgépek a második világháború és az 1950-es évek közepe között kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgépek voltak. Ezek a repülőgépek szubszonikusak voltak, azaz még nem tudták átlépni a hangsebességet. A második világháború sok repülőgépével ellentéteben már teljesen fémből épültek, nem használtak fel bennük fát vagy textíliát. A világháborúban elterjedt géppuskák helyett szinte kizárólag a nehezebb, de nagyobb tömegű lövedékét messzebbre lőni képes gépágyúk alkották a beépített fegyverzetüket, emellett a szárnyak és a törzs alatt, hasonlóan a világháborús repülőgépekhez, nem irányított rakétákat és bombákat hordoztak. Szárnyuk, a korábban általánosan használt egyenes szárny helyett rendszerint nyilazott volt, ami lehetővé tette a nagyobb sebesség elérését. Első generációs vadászrepülőgépek napjainkban már sehol nem állnak rendszerben.
Jelentős típusok:
- Németország
- Heinkel He 280 – A világ első sugárhajtóműves vadászrepülőgépe (csak prototípus).
- Messerschmitt Me 262 – Az első sorozatban gyártott sugárhajtóműves típus.
- Heinkel He 162
- Arado Ar 234 – A világ első sugárhajtóműves bombázója .
- Horten Ho 229
- Franciaország
- Szovjetunió
- Svédország
- Anglia
- Egyesült Államok
- Lockheed P–80 Shooting Star
- North American F–86 Sabre
- Northrop F–89 Scorpion