Magyar Televízió

Ez a lap a magyar közszolgálati televízióval foglalkozik. A zenei csatornához lásd a Music Television című szócikket.

Magyar Televízió
200
Jelmondat: "Értéket közvetít"
Adatok
Indulás	Tényleges: 1957. február 23., Hivatalos: 1957. május 1.
Társaság	Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos	Magyar Televízió Közalapítvány Elnök: nincs Alelnök: Medveczky Balázs
Ország	Magyarország
Székhely	1037 Budapest, Kunigunda útja 64.
Társadók	m1 m2 m3
Vétel
Földi sugárzás
Antenna Hungária Antenna Digital MinDig TV
Műholdas vétel
Astra 1KR Hotbird 6 Hotbird 8 (M2) Amos 1 UPC Direct DigiTV
Kábeles vétel
UPC T-Kábel Fibernet DigiKábel TvNetWork TVnet PARISAT Catel TV
IPTV
T-Home TVnet
Hivatalos oldal

A Magyar Televízió magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg két televíziós csatornát működtet:
az m1-et és az m2-t.
Tervezett csatorna az m3.

Története

Az indulás

• Elindul a hazai televíziózás: - Megszületett az elvi döntés: 1953. január 23-án, a Minisztertanács hozzájárulását adta, a Magyar Televízió szervezeti kialakításához.
• A műsorok felelőse: - 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, amely kapcsán megalakult a Magyar Posta Kísérleti Intézete.
• Az első próba-adás: - 1955 júniusában a Szabadság hegyen, a Hargita szálló melletti a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában lévő épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első parabolát és hamarosan megkezdődhetett az első próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő volt, a Mágnás Miska női főszereplője is egyben, aki mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.
• 1956. tavasza Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével
• Tévékészülékek gyártása: - A kőbányai Orion Gyárban kezdődtek meg ezzel párhuzamosan az első tévékészülékek tervezésének munkái, és már 1956-ra a nullszéria gyártása is zajlott.
• Elindul a rendszeres próba-adás sugárzása: - Megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957 február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, és így elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban.
• Tőzsedepalota: - A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948 óta felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas nagyterű helyiségeit kapták meg a Szabadság téren, amely épületet idővel teljesen bírtokba vett, és a mai napig ez az MTV főépülete.
• Első stúdió: - A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innét sugározták sokáig az ABLAk műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el a Mechanikai Laboratóriumban.
• Nemzetközi adás-láncban: - 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.
• Az első mozgó stúdió: - Még 1956-ban került sor az első mozgó, gépkocsira épített stúdió megvásárlására is.

Fájl:MTV A kisérleti stúdió épülete 2008 ban.JPG

Az egykori kísérleti stúdiónak helyet adó lakóház a Széchenyi-hegyi adótorony mellett

Emléktábla az Agancs utca 30-32 számú ház falán

Fájl:MTV a kisérleti stúdió bejárata.JPG

A kísérleti stúdió bejárata. Ma is "hét lakat" őrzi

1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első TV-közvetítés a május elsejei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehett csak fényképezni, megállni tilos volt. A tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt engedélyezve.

Az MTV székház főlépcsője

Az elsők

• Bemondók: Mednyánszky Ági (az első kísérleti adás bemondója 1955-ben), Takács Mária (1957), Tamási Eszter (1957)

• Díszlettervezők: Kézdi Lóránt (1956), Tóth A. Pál (1957)

• Hangmérnökök: Farkas Irén (1958), Mócsi Lászlóné (1958)

• Műszaki munkatársak: Alföldi György (1956), Faragó Zoltán (1957), Forgó Mihály, Dr. (1955), Forgó Mihályné, Dr. (1955), Gallai Gáborné (1957), Gyökér András (1956), Horváth Miklós (1957), Istvánfi Sándor (1956), Kerpel Róbert (1957), Koreny János (1956) , Lévay Kázmér (1955), Mócsi László (1957), Sági Gáspár (1957), Südi Nándor Gábor (1957), Vozák László (1956), Zánkay Dénes (1957)

• Operatőrök: Butskó György (1957), Czóbel Anna (1958), Kocsis Sándor (1957), Mezei István (1956), Mestyán Tibor (1957), Nagy József (1957), Novákovits András (1957), Sík Igor (1957), Török Vidor (1956), Varga Vilmos (1957)

• Rendezők: Apáthi Imre (1958, az első főrendező-művészeti vezető), Bednai Nándor (Az első tévé rendező, elvileg a főiskola elvégzése, 1953 óta.), Eck T. Imre (1957), Horváth Ádám (1957), Katkics Ilona (1956), Mahrer Emil (1956), B: Megyeri Gabriella (1957), Mihályfi Imre (1957), Nemere László (1957), Novákovits András (1957), Szőnyi G. Sándor (1957), Zsurzs Éva (1957)-(Várkonyi Zoltánnal közösen jegyezte az első tévéjátékot)

• Szerkesztő-riporterek: Balogh Mária (1957), Bán János (1957), Búzáné Fábri Éva (1957), Horváth Győző (1957), Kelemen Endre (1956), Kovalik Károly (1957), Kovács Béla (1957), Kukk György (1957), Kulcsár István (1957, állandó külsős), Márványi György (1957), Matúz Józsefné (1957), Megyeri Károly (az első státuszos riporter, a "Fórum" műsor egyik alapítója), Rockenbauer Pál (1956), Szepesi György (Az első élő sportközvetítés riportere 1957-ben, állandó külsős)

Megindult a rendszeres adás: 1957 május 1.

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május 1-jei ünnepségekről sugárzott műsort.

Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próba-adások innentől fogva "élesben" mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problámákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egyidőben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézikamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilmletapogató berendezések - amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm filmfelvételeket képernyőre - beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

A technikai kiépítés és adás-sugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott "némi" politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival, és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május elsejei naggyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyílvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május elsejei tömegfelvonulás megtartásáról, félve, az októberi "zavaragások" újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, igaz az 1957 februárban létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, az MRT adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem hárult, nemzetközi értelembe véve is. Magyarország politikailag elszigetelődött a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztala előtt a Magyar-ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé "ura a helyzetnek", Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás nyugalomban lezajlott. A Magyar Rádió és Televízió innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsor-szórásra voltak alkalmasok.

Kezdeti működésrend

• 1957 tavaszától fogva egy héten három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak az előirásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az Operaház Bánk bán előadása volt.
• 1957. június 2. megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.
• Közben kiépült a Bojtár utcában a "gyártási ház", és a járműtelep.
• Eleve televíziónak épített épület a Tőzsdepalota helyett: Tervek születtek a tőzsde épületét elhagyva, egy önálló budapesti tévéközpontra is, de ezt anyagi okokból kifolyólag egyszer sem tudták megvalósítani. Eredeti tervek szerint a Bécsi út fölött, az Arany-hegyen épült volna fel az objektum, amely tervpályázatra nagyszerű tervek is érkeztek.
• 1957. december 31. - az első Szilveszteri Tévéműsor, rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán
• A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államaparátus, a nagytömegű televíziógyártásra, a televíziózás széleskörű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.
• Később lett a héten négy (1958), majd öt adásnap (1960), 1987-ig (!) hat napon át volt műsor (hétfő volt az adásszüneti nap, ekkor került például a Rádiókabaré hétfői "főműsoridőbe"), csak 1987-től lett teljes az adáshét, a változások előszeleként.

További fejlődés

• 1958 májusa – Magyar kezdeményezésre létrehozták a KGST országok az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet.
• 1959-ben 50 ezer hazai előfizetője volt a televíziózásnak
• 1959 - megépült a havasi adótorony - Pécsett és környékén is lehetett már adásokat fogni
• 1964. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRT szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, melyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.
• 1964 – Az első műholdas tévéközvetítés ideje: a Tokiói olimpiát először (igaz csak részben) a Telstar-műhold segítségével közvetítették a hazai nézőknek.
• 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása próba jelleggel, ekkor ünnepelték egyben az 1 milliomodik előfizetőt.
• 1969-ig kellett várni a színes televíziós adásra (1969. április 5.).
• 1972-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált.
• 1996 elején a SECAM-rendszerről átálltak a PAL-rendszerben történő sugárzásra.
• 1997. október 4. - megindult az első hazai kereskedelmi televízió adása, a TV2, majd október 9-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását, amely megváltoztatott sok mindent a köznyelvben már „királyi” tévének elkeresztelt MTV műsorstruktúrájában.
• 2008. augusztus 1-jén megindult a HD (m2 HD) adás, ezzel egy időben leállt az M2 analóg sugárzása, és már csak digitális módon fogható.
• 2008. december 23-án beindult az m1 HD sugárzása is.

A Televízió elnökei

Tömpe István (1965-1974) Nagy Richárd (1974–1983) Kornidesz Mihály (1983–1987) Bereczky Gyula (1987–1989) Nemeskürty István (1990) Hankiss Elemér (1990–1993) Nahlik Gábor (alelnökként) (1993-1994) Horváth Ádám (1994–1995. december 31-ig) Székely Ferenc (alelnökként) (1996)

Peták István (1996–1998) Horváth Lóránt (1998-1999) Szabó László Zsolt (1999-2001) Mendreczky Károly (2001-2002) Ragáts Imre (2002-2003) Pinke György (alelnökként) (2003-2004) Rudi Zoltán (2004-2008) Medveczky Balázs (alelnökként) (2008. március 3. - )

A technika

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. 1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

Fájl:Mtvkepmagno1.jpg

Az első képmagnók egyike

Fájl:AmpexHs200.gif

Az Ampex HS 200

Fájl:Ampexvr1000.jpg

A legendás Ampex VR 1000-es

Képmagnók: A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2 colos videómagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy két ajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1 colos Sony, JVC szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.

Kamerák: Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, melyek súlya az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket.

Fájl:PYE (angol) TV kamera 1957-ből képoperatőrrel, monitorral és riporteri készlettel.jpg

PYE kamera 1957-ből

Műsorai

• Öveges József professzor 1958-tól volt a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Az adás 135 alkalommal volt műsoron. Bálint Ágnes 1958 és 1986 között dolgozott a Magyar Televíziónál. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban ő indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. A Zsebtévé kifejezetten a kisgyermekek számára készült. Szereplői közül Móka Miki mellett mindenki számára emlékezetes a Hiszékeny Úr (Szuhay Balázs alakította), a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester és természetesen Hakapeszi Maki, a majom. Szerepelt benne a Sebő együttes is, akik gyermekverseket zenésítettek meg. A műsor gyermekszereplői a Magyar Rádió és Televízió óvodásai voltak. Móka Mikit eredetileg Levente Péter, majd később Gyabronka József alakította. A bábokat Kemény Henrik animálta.

Székhelye 2009 júliusáig

A székház légifotója

A Magyar Televízió központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt, 1897 és 1907 között épült. Az épület mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől 3 osztású lépcső vezet fel , mintegy két emelet magasságba. Az épület igen zegzugos. Az alagsorban található a filmarchívum. A földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok vannak. Az összes többi emeleten a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoznak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, így volt két egykori kihelyezett stúdió is. Az egyik a Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió és a III.kerületben egy átalakított zsinagógaban pedig az V. stúdió működött, és működik a mai napig is. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai lábánál lévő zsinagóga-stúdió pedig mára gyakorlatilag csak egy felvételi helyiség, de még régen sem volt bekötve a Szabadság téri adáslebonyolító rendszerbe.

Az MTV stúdiói

A Szabadság téren volt stúdiók működése 2009 nyarán megszűnt az új székházba költözés miatt. A leírás a korábbi állapotokat tükrözi.

1-es: a mai napig üzemel, a közelmúltban a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét. Ebből a stúdióból megy többek között jelenleg a TV ügyvédje, a Kultúrház, illetve az M2 műsorainak jó része.

2-es: innen sugározták sokáig például az Ablak című műsort, és számos más, politikai adást. Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítanak. (Így kvázi a volt 2-es stúdió lett a 3-as)

3-as: rengeteg műsornak helyt adott, sokáig ment innen a Telesport, de innen sugároztak egy darabig az Esti Egyenleget, vagy 2000 környékén a Szabadság tér című műsort is. Jelenleg innen vezérlik a Híradót.

4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdió. Korábban szórakoztató műsorokat készítettek benne, de ma már ez a múlté, inkább aktuális adásokra használják, sokáig sugározták innen például az Estét.

5-ös: a fent említett zsinagogában berendezett stúdió, mára kvázi használaton kívül.

6-os: a 80-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még a 90-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. A Híradó és a Hét otthona volt sokáig, valamint innen ment a szépemlékű Reggel című műsor is. A stúdiót néhány éve szétszedték.

7-es: kis utómunka stúdió volt, egy darabig Gazdatévét és Rendőrségi Híreket csináltak benne. A berendezések elavulásával szétszedték ezt is.

8-as: az MTV óbudai bázisán található, jelenleg folyik a teljes digitális átépítése. Számos híres műsornak helyt adott: bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-ját is innen sugározták, de sok Friderikusz adás is készült itt. A kereskedelmi tévék indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire. Ezt a stúdiót is szétszedték, most zajlik a digitálisra átalakítása, ez lesz majd az új 1-es.

9-es: szintén az óbudai bázison van, innen ment a Szólás Szabadsága, a TV ügyvédje, valamint ide költözött be indulásakor az RTL Klub is egy időre. Jelenleg szintén digitálisra átépítik, új száma a 2-es lesz.

Regionális stúdiók: Az MTV-nek az ország minden régiójában van Stúdiója. Ezekről a helyekről regionális adásokat sugároznak és riportokat készítenek saját régiójukban. Az elkészített riportokat elküldik a Budapesti híradónak.

• Soproni stúdió (Nyugat-Magyarország)
• Pécsi stúdió (Délnyugat-Magyarország)
• Szegedi stúdió (Dél-Magyarország)
• Debreceni stúdió (Kelet-Magyarország)
• Miskolci stúdió (Észak-Magyarország)

Az MTV 2009 júliusában végleg átköltözött a Tőzsdepalotaból Óbudára, Kaszásdűlőn a Bojtár utca és Kunigunda utca sarkán a nyolcvanas években épült telephelyre, ahol öt stúdió épült. Itt már digitális, HDTV formátumú adásra is képes lesz a technika.

A Magyar Televízió logója

Az m1 HD logója

Az m1 HD logója

Az m2 HD logója

Az m2 HD logója

Jelenleg a Magyar Televízió egyes csatornájának logója egy "m1" felirat, áttetsző alapon, jobb oldalon egy kék csíkkal. A kettes csatornának "m2" a felirata és narancssárga csíkos. HD adások alatt a szines csík helyét 3 egymáson fekvő, egymáshoz képest kissé eltolt, sarkára állított négyzet veszi át (az m1-en kék, az m2-n narancssárga), közepén "HD" felirattal. Ezeket a logókat csak HD tartalom közvetítésekor használják, olyankor viszont az SD csatornákon is ez látható. Ünnepi alkalmakkor van "ünnepi logója" a Magyar Televíziónak. Ez évente 6 alkalom (március 15, húsvét, augusztus 20, október 23, karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-i hosszú hétvégén (április 28.-29.-30., május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek "50 éve m1" illetve "50 éve m2" logó. 2007 folyamán ezt a logót a naponta vetített Kisváros sorozatnál, illetve a nyár folyamán hétköznap délelőttönként vetített "MTV Retro" sorozatnál tették fel, emlékeztetve arra, hogy 50 éves a közszolgálati televízió. A jelenlegi logót 2002. november 3-tól használja az MTV. Volt egy időszak (2003-2005 között), amikor az m1 felirat helyett az 1-es csatornát "mtv"-nek hívták (a 2-es változatlan maradt). De ezt 2005 szeptemberétől visszavonták, azóta ismét m1 és m2 a két csatorna neve. A tervezett m3 csatorna logója "m3" felirattal zöld csíkos. A Magyar Televízió arculatát 2007-ben kitüntették.

Az új székház

• A Magyar Televízió 52 év után egy direkt televízióra tervezett épületbe költözhet. A költözés befejezésének időpontja: 2009. június 30.
• 2009.06.26-án este Az este c. műsor is elköszönt a régi székháztól. A műsor 6,5 év után búcsúzott a Szabadság tértől. A két meghívott vendég Kertész Zsuzsa és Vitray Tamás volt.
• 2009. június 28-án a Híradó is elköltözött a Tőzsde-palotából. A Híradósok nevében D. Tóth Kriszta köszönt el. Ezzel a televízió összes műsora elköltözött a Bojtár utcai TV-palotába.
• 2009. július 24-én az adáslebonyolító-rendszer is átköltözött az új székházba. Ezzel a Szabadság tér 17. teljesen kiürült.
• 2009. július 31-én Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke ünnepélyes körülmények között átadta a Szabadság tér 17. kulcsait Michael Tippinnek, az ingatlan tulajdonosának.

Lásd még

• Magyar televíziós csatornák listája

A 2006-os magyarországi kormányellenes tüntetések során szeptember 19-ére virradó éjszaka a tüntetők megostromolták és elfoglalták a Magyar Televízió budapesti, Szabadság téri székházát.

Forrás

• A Magyar Televízió története
• Fotók a TV-palotáról

Külső hivatkozások

• A Magyar Televízió története a kezdetektől 1998-ig
• MTV archivum
• A magyar tévé gyerekkora – az origo.hu cikke az elmúlt 50 évről.
• A Comment.com cikke a magyar televíziózás 50. születésnapjáról (2007. április 30.)
• Légifotó a székházról
• Az MTV arcképcsarnoka